Számos korábbi cikkünk taglalta a továbbtanulás és a pályaorientáció fontosságát. A Magyarországon elérhető szakképzések struktúrája pedig sok-sok módosításon esett át az elmúlt évek során. Alábbi írásunkban próbáljuk letisztázni számotokra, hogy könnyebben tájékozódjatok, és napra készek lehessetek a hazai jelenlegi oktatás összetett felépítésével. Úgyis, mint középfokú-, felsőoktatás, felnőttképzés, munkaerőpiac… Ti hol vagyok most éppen a rendszerben?
Ez a bonyolult hálózat az óvodával és az általános iskolával kezdődik, majd ezután egész komoly válaszút elé kerül a még épphogy csak kamaszodni kezdő nebuló. Három képzési irányba is elindulhat ezt követően, ám fontos tudni, hogy a következő három kifejtésre kerülő specifikus iskola között szabad lesz az átjárás, ha meggondolná magát a diák.
Gimnázium
Egyrészt dönthet úgy, hogy gimnáziumban folytatja tanulmányait, ami általában 12, esetleg 13 évfolyamos (nyelvi előkészítőtől függően), majd 5 (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv és egy szabadon választható) vizsga abszolválását követően érettségi bizonyítványt kaphat a kezébe.
Technikum
Ezen kívül határozhat úgy is, hogy technikumban koptatja az iskolapadot, ami az érettségi mellett szakmai vizsgára ad lehetőséget, és egyben szakirányú felsőoktatásra is felkészíti minden növendékét. A képzés összesen 5 éves, és már 9. osztálytól kezdve közismereti és ágazati (szakmára felkészítő órákat) hallgatnak a diákok, majd az utóbbiakat pedig alapvizsgával zárják le, nyáron pedig szakmai gyakorlaton vehetnek részt. Ezt folytatják, illetve követik 12. osztályig a közismereti, érettségi tantárgyak és szakmai órák. Majd év végén lehet tenni előrehozott érettségit, ám maximum három tárgyból (magyarból, történelemből vagy matematikából), de hivatalosan 13. osztály után kötelesek mind a 4 tantárgyból leérettségizni, illetve a technikusi vizsgát teljesíteni. Tehát, a képzés rész szakmát ad, szakképesítésre felkészítő szakmai képzést, ezen kívül érettségit és technikusi bizonyítványt.
Szakképző
Ettől a szakképző iskola egy kicsit eltér. Az általános iskola 8 éve után 3 éves képzést nyújt és úgynevezett szakmai jegyzékben szereplő szakmai oktatást ad, érettségit viszont nem. Első évben közismereti és ágazati alapú oktatással kezdenek a szakképzős gólyák, majd ezt követik főként a szakmai órák, de minimális szinten megmaradnak a közismereti tárgyak is. A 12. év végén szakmai vizsgával zárul a képzés, ami által már a munkaerőpiacra lehet lépni. Ha azonban a diák egyetemre akar menni, esti tagozatra kell jelentkeznie, ami kimondottan a szakképző iskolát végzetteknek ad felkészítést az érettségire, ami belépő a felsőoktatási intézményekbe. De mindenesetre 3 év után a tanuló szakmai bizonyítvánnyal tud majd elhelyezkedni és nyári szakmai gyakorlatot és tanműhelyi, céges szakképzési munkaszerződést is képes lesz felmutatni. Ezt nevezik duális szakképzésnek. Tehát, a diák elméleti oktatása a tanintézetben működik, míg gyakorlati képzése pedig ezzel párhuzamosan vállalatoknál, cégeknél folyik, akik havi juttatást is fizetnek a dolgozó diákok számára. Ennek az összegnek a megállapításánál figyelembe veszik a tanuló szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit is.
Felsőoktatás
Február 15-e a határideje a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre való jelentkezésnek. Alap,- mester,- és szakirányú képzések, továbbképzések hada segíti, vagy éppen bonyolítja a döntésünket. Számos tanácsot olvashattok Kovács Nórától is a Pécsi Egyetemisták Magazinja egyik szerkesztőjétől itt, ha esetleg még mindig hezitálnátok.
Felnőttképzés
Az OKJ (Országos Képzései Jegyzék) olyan különböző képesítéseket jelent, amelyek a felnőttoktatás részeként szakképzés által elsajátíthatóak. Azonban a 2020/2021-es tanévben változások léptek életbe itt is, ugyanis az OKJ fogalmát leváltotta 2021 januárjától kezdve a szakmajegyzék elnevezés. Ebben a gyűjteményben a korábban nagyjából 700-at számláló alapszakma közül, most már csak 175 darab szerepel. 2020. december 31-ig ám még elindíthatók a régi rendszer szerinti képzések – olvasható Nótin Tamás Indexen megjelent cikkében.
Talán ebben az esetben egyáltalán nem hat közhelyesen a „Lifelong Learning” kifejezés. A fenti, teljesség igénye nélkül megjelenő felsorolás is ékes bizonyítéka annak, hogy aki szeretne tanulni, fejlődni, az képes megtalálni a helyét, idejét és módját annak, hogy elsajátítsa mindazokat az ismereteket, amelyek sikeressé teszik majd hivatásában.
Forrás:
Cséfalvay Ágnes – Képzési tanácsadó prezentációja (Tanítsunk Magyarországért című kurzus)
Nótin Tamás: Teljesen átalakult a szakképzés: OKJ helyett már szakmajegyzék van (Index)
Kép forrás: pexels.com
