Testtudat és mozgáskoordináció – mit is jelentenek?

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Egyre sűrűbben találom szembe magam azzal, hogy sokan nem igazán tudják mi az a testtudat, illetve a mozgáskoordináció vagy épp nem értik, miért fontos ez ennyire és említik sűrűn a sportnál, edzéseken. Most szeretném nem virágnyelven elmagyarázni, hogy kicsit közelebb hozzam ezeket az egyébként fontos szavakat.

Vegyük sorra! Mi is az a testtudat?

Az izmaikban és ízületekben érzékelő receptorok találhatóak (proprioceptorok), melyek folyamatosan üzenetet küldenek a „nagy főnöknek” a központba arról, hogy a testhez képest, hogyan helyezkednek el, illetve az izmaink milyen állapotban vannak (összehúzódva vagy nyújtva). Így az agyunk készít egy térképet a testünkről, mi merre van és mit csinál. A testtudatnak ez lesz a nagyon alapegysége. Viszont nagy vonalakban azt fogja jelenteni, hogy képesek vagyunk-e érzékelni a testünket, illetve milyen mértékű az együttműködés a mozgatóizmaink és az idegrendszerünk között.

Ha a testtudat csúnyán szólva „megvan”, akkor képesek vagyunk tudatosan irányítani a testünket és például észlelni tudjuk annak helytelenségét edzés közben vagy szimplán a hétköznapi mozgások során. A testünk és az elménk kontrolláltan együtt dolgozik minden mozdulatnál. Ezt egyszer úgy magyarázták el nekem, hogy „a testtudat azt jelenti, hogy nem csak benne vagyok egy testben, de jelen is vagyok benne”. Így talán még érthetőbb.

Ezeknél mozgásoknál egyébként folyamatosan ellenőrzött mozdulatsort hozunk létre, mely során kontrollált mozgás zajlik, s ezek általában lassabb, finomabb mozgások. Illetve mivel ismerjük a testünk fizikai határait nem fog előfordulni olyan sem, hogy túlterheljük magunkat és kompenzációs folyamatokat indítunk el azzal, hogy a mozgás sikertelen kivitelezése közben más izmokat fogunk dolgoztatni ahelyett, amit valójában kéne.


25_HÉTFŐ_PP_Testtudat_es_mozgaskoordinacio_mit_is_jelentenek_cikkbe1

Hogyan alakítsuk ezt ki és fejlesszük?

Nyilván, aki kisgyermek kora óta tornásznak készül és ilyen edzésekre jár, nagy eséllyel természetesen kialakul azáltal, hogy ebbe nő bele és ez lesz a normális, az alap, hogy figyel folyamatosan és kontrollálja testét, azonban ez kialakítható és fejleszthető is. Legtöbbször úgy alakul ki felnőtt korban, hogy sportolás közben van egy személy (általában edző), aki folyamatosan nézi a mozdulatsorunkat és javítja a hibáinkat, tehát folyamatos ellenőrzés alatt állunk.

Természetesen ez a javítás nem úgy néz ki, hogy odajön és feljebb emeli a karunk és beforgatja a csípőnket és azt mondja, hogy „Így csináld!”, hanem elmondja min változtassunk, ezzel késztetve minket arra, hogy magunktól vegyük fel azt a pozíciót a lehető legtökéletesebben. Ez sportolással szépen lassan kialakul tehát, illetve vannak emberek, akiknek ez nagyon gyorsan kialakul vagy fejlődik.

A kulcsszó az önmegfigyelés. Ez leginkább lassú mozgásokkal érzékelhető, mert ilyenkor van idő arra, hogy végig kövessük fejben és figyeljük mikor milyen izomcsoport kapcsolódik be a mozgásba és melyeket kell megfeszíteni és ezek megfeszítése hogyan változtatja magát a gyakorlatot. Értelemszerűen ezt dinamikus, lendületes mozgásoknál nem lehet figyelni és tudatosan szabályozni abban az esetben, ha nincs testtudatunk. Viszont ahogy fejlődünk benne és egyre összetettebb, komplex gyakorlatoknál képesek vagyunk tartani a kontrollt, annál több dinamikus feladatnál is képesek leszünk figyelni és ebből adódóan sem alakul ki sérülés. Legalábbis igen kicsi az esély rá.

Így hát a lassabb, komplex feladatoknál a koordinációnk is jelentősen fejlődik.
25_HÉTFŐ_PP_Testtudat_es_mozgaskoordinacio_mit_is_jelentenek_cikkbe2

Mi az a mozgáskoordináció és hogyan fejlesszük?

A mozgáskoordináció egyszerűen mondva összehangolt és összerendezett mozgás. Az ember ilyen összehangolt mozgásaiért és összetett mozgásformák összerendezéséért a motoros képességek felelnek. Ezek egy része öröklött, míg másik részét életünk során folyamatosan sajátítjuk el a veleszületett képességekre építve.

Mint ahogy oly sok minden, ez is fejleszthető különböző gyakorlatokkal. Gyermekkorban kezdve a leghatékonyabb, hisz ilyenkor még nem alakulnak ki berögzült, tudatossá vált mozgások, így az alapokat átalakítva könnyen javíthatóak ezek. Ugyanakkor felnőtt korban is tökéletesen fejleszthető, csupán lassabb folyamat.

A fejlesztésnél kulcsfontosságú, hogy a gyakorlatokat a megszokottól eltérő módon hajtsuk végre s emellett törekedjünk rá, hogy ezek figyelmet kiváltó feladatok legyenek, hisz ezzel mélyítjük el igazán. Ilyenek lehetnek alap gyakorlatok „megbolondítva” például úgy, hogy egyszerű séta helyett padon vagy egy földre fektetett deszkán, gerendán kell sétálni (kissé egyensúlyozva is), esetleg ezek közben valamilyen feladatot végezve vagy például különböző dobó eszközök varriállása, illetve ügyetlenebb kézzel dobni egy kijelölt helyre vagy technikával.

Fontos még, hogy folyamatos visszajelzést adjunk a fejlődni kívánó embernek, melyet úgy tehetünk meg, hogy könnyebb gyakorlatokkal kezdünk, ahol nagy valószínűséggel lesz sikerélménye az elején, így máris motiváltabb lesz és kellemes érzés társul hozzá. Segíti a fejlődést az is, ha már elsajátított gyakorlatokra építjük az új, nehezebb, összetettebb feladatokat.

Ez egy nagyon összetett és folyamatos ellenőrzést kívánó fejlődési folyamat, amelyhez feltétlen szükség van egy hozzáértő emberre, hisz ellenkező esetben a visszájára is elsülhet a dolog. Ha nincs ellenőrzés, visszajelzés és javítás könnyem előfordulhat, hogy rossz, helytelen mozgások rögzülnek és válnak tudatossá, amivel később különböző sérülések és mozgással, testtartással kapcsolatos rendellenességgel fordulhatnak elő, melynek korrigálása és javítása már sok időt vesz igénybe és kitartó munka eredménye lesz.
25_HÉTFŐ_PP_Testtudat_es_mozgáskoordinácio_mit_is_jelentenek_cikkbe3

Amint kezünkben a kulcs

Ahogy szépen lassan fejlesztjük magunkat és kezdjük elsajátítani a testtudatot, illetve az ezzel járó mozgáskoordinációt és hajlékonyságot (mely sokban hozzájárul ezekhez) megfigyelhetjük, hogy egyre részletesebb az agyunkban az a bizonyos térkép és idővel már egyre profibbak leszünk ebben. Szó szerint fejből tudni fogjuk mi merre van és hol kéne lennie. Fel fogjuk ismerni a helytelen kivitelezést, ha nem feszítjük meg kellőképp az izmainkat vagy ha aszimmetria alakul ki.

Fel fogjuk ismerni azt is mikor vagyunk fáradtak és kell abbahagyni az edzést a sérülések elkerülése érdekében és mikor mit jelentenek a testünk jelzései. Magyarul mi leszünk a „társaság arca”, aki ismer mindenkit, mindenkiről tud mindent és fél mondatból is érti a másikat. Ez hatalmas erény, hisz aki ilyen módon megismeri a testét és képes kontrollálni, maximálisan tudatos, annak ott van a kezében a kulcs.

Tehát aki sportol annak van testtudata? Nem!

Fontosnak tartom ezt megemlíteni, hisz sokan vannak, akiknek meggyőződése, hogy van testtudata, de valójában ennek semmi jele. Előfordulhat az, hogy rendszeresen sportol valaki és nem alakul ki testtudat? Persze! Ha nincs meg a folyamatos ellenőrzés és a visszajelzés.

Nem csak annak lehet gyenge testtudata, aki nem sportol rendszeresen vagy egyeltalán, annak is lehet, aki a sportjából adódóan vagy éppen az edző odafigyelésének hiányában elraktározott szabálytalanul végzett gyakorlatokat. Biztosan mindenki ismer olyat, aki már x éve edz és „keményen nyomja”, de ez a mozgásán nem igazán látszik. Nos az is emiatt van. Ezért nem győzöm hangsúlyozni, hogy hihetetlenül fontos a jó edző.

Itt el is értünk egy újabb elég nagy és kifejtős témához: „a jó edző ismérvei”. Nem attól lesz valaki jó edző, hogy ordibál veled és hajt ezerrel, hanem attól, hogy figyel rád és javít, ismeri a határaid, feszegeti azokat de nem lök át rajta erőszakosan odafigyelés nélkül. Motivál és kihozza belőled azt, amit ő tud, hogy benned van, de te esetleg nem, folyamatos figyelés és támogatás, visszajelzés mellett. Ezért van olyan sok élsportolónak, olimpikonnak keresztedzésként beiktatva olyan mozgásforma, ami koncentrációt igényel, melynél a test és az elme együttesen dolgozik, összehangolt, lassú mozgásokat kell végrehajtani, vagy épp váltogatni a statikus, lassabb gyakorlatokat a dinamikussal. Így fejleszthető és tartható élesen az agyunkban kialakult térképünk.

Akinek nem célja világbajnokká válni, de hobbisportoló, annak is szeretettel ajánlom, hogy vezessen be egy-két ilyen edzést a heteibe, hisz ezzel magáért tesz és csökkenti a fájdalmak, sérülések, szalag szakadások és meghúzódások esélyét is.
25_HÉTFŐ_PP_Testtudat_es_mozgaskoordinacio_mit_is_jelentenek_cikkbe4

Remek edzőtárs lehet a TRX is, ha koordináció fejlesztésről van szó. Erről a funkcionális edzőeszközről írt cikkem ide kattintva olvashatjátok el, valamint a nyújtás fontosságáról ide kattintva olvashattok bővebben.
Remélem sikerült érthetően elmagyaráznom a címben említett két fogalmat és azok fontosságát s azt is, hogyan fejleszthetjük ezeket a képességeket és ezzel magunkat is.

Képek forrása: kiemelt kép, 1.kép, 2.kép, 3.kép, 4.kép