Te ismered a szív anomáliáit?

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Mindig jobb a lényeggel kezdeni, ezért a következő pár sorom, rögtön néhány krónikus szívelégtelenség tünetek lennének, amikre érdemes lenne nagyon odafigyelni: fáradtság és gyengeség, mozgáskor, vagy súlyosabb esetekben már nyugalomban is jelentkező légszomj, csökkent fizikai terhelhetőség, folyamatosan fennálló köhögés, zihálás, fehér vagy rózsaszín köpet. Ezek mellett a lábszárak, bokák és lábak duzzanata (ödéma), hasüregben meggyűlő folyadék, hirtelen hízás a folyadék visszatartása miatt, étvágytalanság és hányinger, koncentrációs zavar és csökkent éberség, és szabálytalan szívverés.

Illetve, néhány akut szívelégtelenségre figyelmeztető tünetek: hirtelen folyadékfelszaporodás, gyors vagy szabálytalan szívverés szívdobogás érzettel, hirtelen súlyos légszomj és habos rózsaszínes nyák felköhögése, és mellkasi fájdalom, ha az akut szívelégtelenséget szívinfarktus vagy aneurysma (az artéria kiboltosulása) okozza.

Az akut szívelégtelenség a szívműködés hirtelen károsodásakor alakul ki. Az akut szívelégtelenség tünetei hasonlóak a krónikus szívelégtelenségéhez, azonban hirtelen alakulnak ki és sokkal súlyosabbak. Az akut szívelégtelenség egy életet veszélyeztető, sürgősen ellátandó állapot. Ennek a szívelégtelenség okai közé tartozik a szívinfarktus, a szívizom vírusfertőzése, súlyos fertőzések, allergiás reakciók, a tüdőembólia, és bizonyos, az egész szervezetet befolyásoló gyógyszerek, illetve betegségek. Ezek a kórállapotok nagyon gyorsan és drámaian tudják a szív pumpafunkcióját csökkenteni.

Most pedig visszatérnék az akut szívelégtelenséghez. Nem kell megijedni, ha a tünetek között, párat észleltünk magunkon, de nem is szabad figyelmen kívül hagyni, ugyanis egy igencsak veszélyes betegségről van itt most szó. Minden száz gyermekből egy szívfejlődési rendellenességgel születik. Kimutatták, hogy ha a családon belül már fordult elő szívfejlődési rendellenesség, akkor annak ismételt előfordulása fokozott. A fejlődési rendellenességgel született gyermekek nagy részében a szívhibához más rendellenesség is társul, például vese, bélrendszer, és egyéb eltérés. Illetve vannak olyan örökletes kórképek, mint például a Down-szindróma, amelyekben a szívfejlődési rendellenességek magasabb százalékban fordulnak elő. A keringési rendszer az első működőképes szervrendszer az embrióban, és a szívverése a 4. hét elején már detektálható.

A szívfejlődési rendellenességeket leggyakrabban aszerint szokták csoportosítani, hogy kialakul-e valamilyen irányú shunt (vagyis, kóros összeköttetés (lyuk) a szív jobb és bal fele között) rendellenes szívben, és ha igen, akkor merről merre áramlik vér. Születést követően ugyanis normális esetben – az első pár napot kivéve – a szív bal és jobb fele nem közlekedik egymással, hiszen egy izmos fal választja el őket.

A keringés normális iránya újszülöttben és felnőtt emberben egyaránt a következő: a test különböző szerveiben az „elhasználódott” vér a vénákon keresztül a jobb pitvarba áramlik, onnan átkerül a jobb kamrába, ahonnan a tüdőbe jut. Itt az elhasználódott vér ismét oxigénnel telítődik és a bal pitvarba, onnan pedig a bal kamrába kerül. A bal kamra préseli a vért a nagy verőereken (artériákon) keresztül vissza a test különböző részeibe. Azonban, ha a szív két fele között fejlődési rendellenesség következtében fennmarad a kapcsolat, akkor a jobb üregekben lévő „elhasznált” vér és bal üregekben lévő oxigénben gazdag friss vér keveredik egymással, ami különböző tünetekhez vezet.

Az egyik tünet a Ventrikuláris szeptum defektus. A VSD magyarra fordítva annyit jelent, hogy a kamrákat elválasztó szívsövényen (vagyis szeptum), folytonossági hiány marad, melyen keresztül a vér közlekedni képes a jobb és bal szívfél között. Ez a leggyakrabban előforduló szívfejlődési rendellenesség. A nagynyomású bal kamrából vér áramlik át a jobb kamrába, ami ennek következtében túlterhelődik. A fokozott terhelés következtében fala megvastagszik, a kamra megnagyobbodik, létrehozva azt az állapotot, amit orvosi nyelven jobb kamarai hipertrófiának neveznek. A bal kamra falában idővel hasonló átalakulás megy végbe.

Számos szívbetegség vezethet szívelégtelenséghez. Idővel a koszorúér-betegség és a magas vérnyomás fokozatosan felemészti a szív erejét, és túl gyenge vagy túl merev lesz ahhoz, hogy kellőképpen megteljen és pumpáljon. A szívelégtelenség (másképpen congestív szívelégtelenség), azt jelenti, hogy szíve nem képes a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítő mennyiségű vért pumpálni. Számos szívelégtelenséghez vezető rendellenességet nem lehet visszafordítani, azonban bizonyos esetekben egyszerűen kezelhető probléma áll a háttérben.

Az életmód változtatásai, többek között a rendszeres mozgás, a sóbevitel csökkentése, a stressz- és a depresszió kezelése, a súlyfelesleg leadása mind hozzájárulhat a szívelégtelenség romlásának megelőzéséhez és az életminőség javításához. A szívelégtelenség elleni legjobb védekezés az, ha megelőzzük a betegség kialakulásának rizikófaktorait, illetve kezeltetjük a háttérben álló betegségeket, így a koszorúsér-betegséget, a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet, a cukorbetegséget és az elhízást.

Amennyiben, a panaszok bármelyikét is észleljük magunkon, nagyon fontos lenne mihamarabb felkeresni egy orvost, saját testi épségünk érdekében.