szepsegidealok_a_vilagkorul

Szépségideálok a világ körül

+1
2
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

A szépség relatív dolog. Nem hiába, hogy a szépségideálok a világ különböző pontjain – egyes esetekben – megdöbbentőek lehetnek. Bizonyos területeken férfiak és nők különböző, sokszor fájdalmas procedúrán mennek keresztül, hogy megfeleljenek az idealizált alaknak. Bár, ha belegondolunk, ez a jelenség mindenhol megfigyelhető. Hiszen mindegy, hogy ajaktányérról vagy orrplasztikáról beszélünk, a cél sokszor megegyezik: a szépségideálnak való megfelelés. Cikkemben pár olyan szokást szeretnék bemutatni, amelyek megdöbbentőek, érdekesek lehetnek arra nézve, hogy egyes térségekben mitől lesz valaki vonzó. 

Burma – hosszú nyak

A délkelet-ázsiai országban élő Padaung törzs női tagjainak nyakát már 5 éves korukban elkezdik nyújtani. Sárgaréz karikákat hívnak segítségül, amiknek számát minden évben eggyel növelik. A karikák lenyomják a kulcscsontot, a nyakizmok elsorvadnak, így eltávolítása komoly következményekkel járhat. Ezen okból törzsi szokás szerint, ha valaki házasságtörést követett el, annak karikáit eltávolították. A hiedelemmel ellentétben ez halált nem okoz, azonban az izmok gyengesége miatt élete végéig ágyhoz lesz kötve az adott személy. Manapság főleg Thaiföldön találkozhatunk hosszú nyakú nőkkel, mivel a Padaung törzs tagjai ide menekültek a burmai üldöztetések elől. A hagyomány követése már nem kötelező a nők számára, azonban a törzs jelentős bevétele a turisták érdeklődéséből származik, emiatt sokan megtartották a szokást. 

szepsegidealok_a_vilagkorul

Lótuszláb – Kína

A lábelkötés közel ezeréves múltra tekint vissza ezen a területen, ma már tiltott az elvégzése. A lányok nagylábujját felfelé, a többi lábujjukat szorosan a talp alá hajtották, majd bekötötték. A céljuk, hogy a lábfej ne nőjön tovább. Egy év alatt a láb teljesen deformálódott, tíz év múlva pedig elérték a kívánt hatást, a lábfejük mérete 10 centiméterrel rövidebb volt a normálisnál. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért okoztak ekkora fájdalmat a szülők, családtagok a gyermekeknek? A válasz a hagyományban, a társadalmi elvárásban rejlik. A lótuszláb státuszszimbólumként volt jelen a kultúrában. A 10. század környékén jelent meg a szokás, amivel a gazdagabb társadalmi réteg azt igyekezett közvetíteni a külvilág számára, hogy annyira tehetősek, hogy a nőknek nem kell fizikai munkát végezniük a földeken. A lábelkötés lassan elterjedt a szegényebb rétegekben is, mivel úgy tartották, hogy a lótuszlábbal rendelkező nők sokkal kívánatosabbak, könnyebben találni számukra férjet. 

szepsegidealok_a_vilagkorul

Ajaktányér – Afrika, Dél-Amerika

Egyes Afrikában és Dél-Amerikában élő törzsek női tagjai hatalmas agyagtányért viselnek ajkukban, legtöbbször az alsóban, azonban előfordul, hogy mindkettőben. A pubertáskor elején kezdődik meg általában a folyamat, ekkor helyezik be az első ékszert. Az ajkukon ejtenek egy kisebb bemetszést, amibe első alkalommal egy körülbelül 2 centiméter átmérőjű fa ékszert helyeznek be. Pár hét múlva a seb begyógyul és kezdődhet a tágítási folyamat. Később a fát agyagtányérokra cserélik, melyeket díszítenek is. A legtöbben megállnak 10 centiméternél, de előfordul olyan is, aki 20-25 centiméter átmérőjű ékszert visel ajkában. Manapság az ajaktányér a szépség szimbóluma, mérete mutathatja, hogy a vőlegény hány marhát fizetett menyasszonyáért. A lányok igyekeznek minél nagyobb tányért hordani, hogy kívánatosabbak legyenek a férfiak szemében. Korábban komoly funkciója volt az ékszernek, igyekeztek a nők elcsúfítani magukat, hogy a rabszolga-kereskedők számára ne legyenek vonzóak. 

szepsegidealok_a_vilagkorul

Vörös tincsek – Namíbia

A himba törzs női tagjai vörös pasztával fedik be tincseiket, hogy szebbek legyenek a férfiak számára. Bőrüket vörös okker és zsír keverékével kenik be, hogy védjék magukat a napsugaraktól, hajukra általában vaj, porított kövek, vas-oxid és egy bizonyos cserje felhasználásával készítenek pasztát. Frizurájukból leolvasható, hogy az adott hölgyek házasok vagy hajadonok, illetve úgy tartják, hogy viselője egészséges gyermeket fog a világra hozni. 

szepsegidealok_a_vilagkorul

Arctetoválás – Új-Zéland

Ezen a téren a maori törzs hagyományai régre nyúlnak vissza, és a többiekkel ellentétben nem csak a nőket érintő szokásról beszélünk. A nőknek általában az álluk tetovált, a férfiak sokszor egész arcukat különféle mintákkal díszítik. Azonban ezek korántsem a ma ismert technikával készültek. A bőr szúrásával ellentétben itt csontból készült tűt és vésőt használtak az elkészítéséhez, a hús vésésével zajlott le a folyamat, aminek következtében a tetoválás megemelkedett. 

szepsegidealok_a_vilagkorul

Nyújtott fülcimpa – Kenya

A maszáj törzs női tagjai már fiatalon elkezdik a fülcimpa megnyújtását, tágítását. Először fából készült ékszereket használnak, amiknek időről időre megnövelik a méretét. Később más anyagból készült eszközöket is segítségül hívnak, például elefántagyart vagy köveket. Miután elérték a kívánt méretet, ami sokszor a vállukig is leérhet vagy azon túlnyúlik, gyöngyökkel díszítik a füleiket. Minél hosszabbra tudják megnyújtani fülcimpáikat, annál kívánatosabbak lesznek a férfiak szemében, magasabb a presztízsük is. Praktikus okai is vannak a fül megnyújtásának, előfordul, hogy ott tartják a pipát dohányzáshoz vagy egyéb eszközöket. 

szepsegidealok_a_vilagkorul

Orrdugók – India

Az apatani törzs női tagjainak számára kötelező orrukban korongokat viselni. A lányok felnőtté avatásának részeként, az első menstruáció előtt történik meg a korongok behelyezése. Ennek azonban nem csak a szépségideálnak való megfelelés az oka. A törzs vezetői azért kötelezték erre a nőket, mert abban reménykedtek, hogy elcsúfításukkal kevésbé lesznek kiszolgáltatva más törzsek tagjainak, kisebb az esély arra, hogy elrabolják őket. Az idősebb nőknél még látható a tetoválás is, amely az arcot függőlegesen ketté osztja, ez a szokás azonban már kevésbé él köreikben. 

szepsegidealok_a_vilagkorul

 

 

 

 

Források:

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

kiemelt, kep1, kep2, kep3, kep4, kep5, kep6, kep7