szentagothai-janos-kutatokozpont-pte-tudomany-pecsi-egyetemistak

A Szentágothai János Kutatóközpont – Az élő tudomány otthona

+1
0
+1
0
+1
2
+1
0
+1
0
+1
0

Azt gondolom bátran kijelenthetjük, hogy Pécs nem szűkölködik szebbnél szebb és különlegesebbnél különlegesebb épületekben mind a kultúra, mind a tudomány területén. Az elmúlt években az egyetem számos különböző létesítményében jártam már, s közülük rengetegben volt lehetőségem előadáson, szemináriumon vagy gyakorlaton részt venni. A Szentágothai János Kutatóközpont azonban különösen közel áll a szívemhez.

Ugyanakkor azt gondolom, az épület, s a benne folyó oktató-kutató tevékenység nem csak számomra fontos, hiszen a koronavírus-kutatás miatt az elmúlt hónapok során az egész ország számára kiemelkedő jelentőségűvé vált. Ha kíváncsiak vagytok, hogy ki volt Szentágothai János, a kutatóközpont névadója, hol található az épület, valamint milyen tevékenységet folytatnak az SZKK munkatársai, s számotokra, mint a PTE hallgatói számára miért fontos az épület, akkor tartsatok velünk, hiszen ebben a cikkben minden fontos információt megtudhattok a Szentágothai János Kutatóközpontról.

JÚNIUS23.25.KKRA_Szentágothai_János_Kutatóközpont_1

A kutatóközpontról

A Szentágothai János Kutatóközpont épülete az Ifjúság útja 20. szám alatt található, mely a PTE Klinikai Központ 400 Ágyas Klinikával szemben, a Jakabhegyi kollégium szomszédságában helyezkedik el. Elnöke Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna, akinek köszöntőjét ide kattintva tudod elolvasni.

Az SZKK-ban jelenleg több, mint 200 kutató munkatárs 21 kutatócsoport oszlopos tagjaként azon dolgozik, hogy munkájukkal hozzájáruljanak hazánk publikációs- és pályázati aktivitásának és versenyképességének növeléséhez, az ipari kapcsolatok erősítéséhez, valamint a nemzetközi elismertséghez. Mindemellett elsődleges céljaik közé tartozik az is, hogy fiatal kutatók intenzív bevonásával részt vegyenek a jövő generációjának oktatásában, nevelésében, s hozzájáruljanak szakmai fejlődésükhöz.

JÚNIUS23.25.KKRA_Szentágothai_János_Kutatóközpont_2

Szentágothai János

Szentágothai János, a kutatóközpont névadója Kossuth-díjas magyar anatómus, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, azt MTA tagja, majd későbbi elnöke is volt. 1912-ben Schimert János néven született Pestújhelyen, és 1994. szeptember 8-án hunyt el Budapesten. Egy evangélikus orvosdinasztia második gyermekeként jött világra, édesapja erdélyi szász, édesanyja pedig székely származású volt. 1930-ban a budapesti Német Gimnázium tanulójaként érettségizett, ahonnan a Pázmány Péter Tudományegyetem (mely a mai Semmelweis Tudományegyetem jogelődje) orvosi karára felvételizett sikeresen. Egyetemi évei alatt az Anatómia Tanszéken dolgozott demonstrátorként, 1936-ban avatták orvosdoktorrá.

1938-ban házasságot kötött Biberauer Alice-szal, három gyermekük született: Katalin, Klára és Mária Krisztina.

Érdekesség: A későbbiek során Szentágothai mindhárom gyermeke az orvosi pályát választotta.

JÚNIUS23.25.KKRA_Szentágothai_János_Kutatóközpont_3

Kiválóan beszélt németül, a háború után felkérték a bécsi orvosi egyetem tanszékének vezetésére, ám ő a pécsi katedrát választotta. A kutató pécsi hallgatóinak rendszeresen tartott bibliaórát, 1956-ban pedig a pécsi Értelmiségi Forradalmi Bizottság elnöki székét is elfoglalhatta.

Szakmai pályafutásának kezdetén már a degeneráció kutatásával kapcsolatos új technika kidolgozásával büszkélkedhetett, mellyel hazai és nemzetközi szaktekintélyek elismerését vívta ki a neuroanatómia területén.

A második világháború idején hadifogságba került, majd hazatértekor a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetének tanszékvezetőjévé nevezték ki. 1961-től pedig az ő tanszékén kezdték el a hazai elektronmikroszkópos agykutatást.

1948-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, 1967-től pedig az MTA rendes tagjává vált. 1973-ban felkérték az akadémia alelnöki tisztségének betöltésére, majd Erdey-Grúz Tibor halála után az elnöki teendők ellátásával bízták meg.

JÚNIUS23.25.KKRA_Szentágothai_János_Kutatóközpont_4

1985-ben országgyűlési képviselő és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjává vált.

1963-ban visszatért a Semmelweis Egyetemre, s átvette az ottani Anatómia Intézet tanszékvezető posztját. Az itt töltött idő alatt elsősorban a kisagy és nagyagykéreg működésével, kísérleti agykutatással, gerincvelői és agytörzsi pályákkal, reflexmechanizmusokkal foglalkozott. 1977-ig vezette a tanszéket, 1986-ban nyugdíjba vonult, ám professor emeritusi címmel a kezében folytatta a tanítást.

Kiss Ferenccel együtt készítették el „Az ember anatómiájának atlasza” című tankönyvet, mely az egyik legjelentősebb munkájának tekinthető. Az atlaszt tizenhárom nyelvre fordították le, száznál több kiadást is megért, s ábráit Szentágothai saját kezűleg rajzolta meg.

2004-ben az ő emlékére alakult meg a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Szentágothai János Protestáns Szakkollégiuma. 2013-ban Budapest IX. kerületében, a Thaly Kálmán utca és a Vendel sétány kereszteződésénél található teret róla nevezték el. 2012. júniusában adták át a Pécsi Tudományegyetem tudományos kutatóközpontját, mely 2012. október 29-e óta az ő nevét viseli.

JÚNIUS23.25.KKRA_Szentágothai_János_Kutatóközpont_5

A kutatóközpontban zajló tudományos tevékenységek

2015-ben a PTE Kancellária és a PTE Rektori Vezetés összefogásával elindult a „Szentágothai Tehetségtámogató Program”, melynek keretén belül az SZKK aktív szerepet vállal az utánpótlás nevelésében, és támogatja a kiemelkedő teljesítményt nyújtó fiatal kutatókat.

A kutatóközpontban tevékenykedő kutatócsoportok:

Társult tagok:

A kutatócsoportokról bővebb információt ide kattintva találhatsz.

JÚNIUS23.25.KKRA_Szentágothai_János_Kutatóközpont_6

A Szentágothai János Kutatóközpontban működik továbbá két nemzeti laboratórium is:

  • Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium – Prof. Dr. Kovács L. Gábor vezetésével
  • Virológiai Nemzeti Laboratórium – Prof. Dr. Jakab Ferenc vezetésével

JÚNIUS23.25.KKRA_Szentágothai_János_Kutatóközpont_7

További fontos információkért kövessétek az SZKK honlapját, Facebook oldalát, valamint iratkozzatok fel YouTube csatornájukra is, hiszen ott is számos érdekes videóval várnak benneteket. Egy kis kedvcsinálónak tekintsétek meg az alábbi anyagot, melyben a kutatóközpontban működő BSL-4 biobiztonsági szintű laboratóriumot ismerheted meg közelebbről.

 

Ha felkeltette az érdeklődésedet a videó, és kíváncsi vagy, hogy milyen az élete a Virológia Nemzeti Laboratórium vezetőjének, Prof. Dr. Jakab Ferencnek, akkor olvasd el a vele készült interjút is.