Világhírű Operaházak 1. rész – Sydney-i Operaház

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Az operaházak mindig misztikus helynek számítottak. Van bennük valami tekintélyt parancsoló, régi titokzatosság, ami elvarázsolja az embereket, megihleti a művészeket. Olyan helyek, ahova, ha belép valaki, a küszöb túlsó végén egy addig ismeretlen, másik világ fogadja és ragadja el. Van, akit egy estére, és van, akit egész életére.

Megmásíthatatlan hangulat uralkodik a falak között: hallani a spicc-cipők kopogását, érezni a súlyos bársonyfüggönyök porát, végignézni, ahogy az utolsó gyertyát is elfújják a kiürült színpadon… Mennyi titok, mennyi történet, könny és nevetés. Ebben a sorozatban világhírű dalszínházakat igyekszem bemutatni nektek, a teljesség igénye nélkül, egy számomra nagyon fontos emléknek tisztelegve.

Talán pont ezt a régi vágású attitűdöt fogjátok hiányolni az első részben, hiszen egy viszonylag fiatal épülettel kezdem a listát. Biztos vagyok benne, hogy már mindenki találkozott ezzel a „furcsa alakú” épülettel legalább egyszer, ami nem más, mint maga a Sydney-i Operaház.

Kis háttértörténet

Az ausztráliai Sydney városában elhelyezkedő operaházzal kezdem a sorozatot. Ez az épület ugyan fiatal még, ám annál ikonikusabb. Azért írom, hogy fiatal, mert az épület 1973-ban készült el, mindössze 48 éves. A történet kezdete 1954: ekkor írták ki a pályázatot a Sydney-i Operaház új épületének megteremtésére. Ezen a pályázaton 233 versenyző vett részt, 32 országból. A rengeteg beadott pályaműből egy dán építész, Jorn Oberg Utzon munkája magasodott ki.

Egy anekdota szerint épp figyelte, ahogy a 4 éves kisfia narancsot pucolt, és ekkor született meg a fejében a jellegzetes, kagylóhéjakra emlékeztető látvány ötlete. Az inspirációt a narancs mellett a szintén Syndeyben található, monumentális yachtkikötő, és az ott gyakran a szem elé kerülő vitorlák adták. Az építkezés 1959-ben kezdődött meg, ám a tervezett 4 év helyett 14 éven át tartott. A munkában körülbelül tízezer munkás vett részt. A költségvetés sem úgy alakult, ahogy az eredetileg a tervekben szerepelt.

Az első számítások alapján 7 millió dollárra becsülték, ám a végső költség 102 millió dollár lett. A dalszínház végül 1973-ban tárta ki a kapuit a művészek és a közönség előtt. Október 20-án, hivatalos ünnepség keretein belül, maga II. Erzsébet királynő nyitotta meg. Egy kis érdekesség: az első énekes, aki „felléphetett” az akkor még félkész állapotban levő operaházban, Paul Robeson volt. Az épp akkor ebédeő munkásokat ajándékozta meg az Ol ’Man River című dallal.

 

Örökség

A csillagászati összegből épült operaház az eltelt idő alatt több újításon is átesett, ami nyilvánvalóan további plusz költségekhez vezetett. A 90’ –es években további 86 milliót igényeltek a különböző felújítások, utómunkálatok. Mondhatni megérte ennyit fektetni a dalszínház épületébe, hiszen egy egyedülálló és ikonikus értéket és örökséget hoztak létre. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2005-ben a Sydney-i Operaház felkerült a Nemzeti örökségek listájára, az UNESCO világörökségi listáján szerepel. Évente körülbelül 775 millió dollár folyik általa Új – Dél – Wales állam bevételei közé.

Zölden

Nagy figyelem irányul arra, hogy a működés a lehető „legzöldebb” formában történjen. Az évek során fokozottan figyeltek és figyelnek az energia- és hulladékgazdálkodásra. Számos újítást vezettek be, mint például azt, hogy energiát állítanak elő az ételmaradékokból, vagy azt, hogy a tengervizes hűtőrendszer gépezetének kicserélésével kilenc százalékkal csökkentették az energiafelhasználást. A 2021-es év szintén új előrelépést hozott: az idei év szeptemberében hivatalosan is karbonsemlegesnek minősítették az épületet. Ezt csodálatos zöld színű fényfestéssel ünnepelték. 

Színek, fények, jelképek

Ha már a fénynél tartunk, fontos megemlíteni, hogy az operaház jellegzetes módon fejezi ki az örömét, együttérzését, ünnepi hangulatát. Az összekeverhetetlen fényjátékkal tesznek pontot az i-re. A szilvesztert, a holdújévet monumentális tűzijátékokkal ünneplik, és sok millió ember ujjong együtt a téren ilyenkor. Hogy nehéz perceket is említsek, a nemrég kirobbant tüzek kapcsán köszönetüket és hálájukat fejezték ki az önkéntes tűzoltók felé is, akikről szintén jelentek meg képek az operaház falain.

opera

Nem véletlenül került ez a hely az élvonalba. Számos elismert művész lép fel itt, emlékezetes előadások emlékei gyarapítják az operaház listáját. Joan Sutherland, aki skót szülők gyermeke volt ugyan, de Ausztráliában nőtt fel, korának egyik legkiválóbb szopránjaként itt búcsúzott a színpadtól. Az ő nevét viseli az itt található The Joan Sutherland Theatre is.

opera

Búcsúzóul tekintsétek meg ezt a megható részletet a kiváló szoprán otthonától való búcsújából. Köszönöm, hogy velem tartottatok, a következő részben találkozunk! 

Felhasznált források: 1, 2, 3, 4, kiemelt kép, kép1, kép2, kép3, kép4, kép5

 

1 thought on “Világhírű Operaházak 1. rész – Sydney-i Operaház

Comments are closed.