Ötletek a pénzügyeid hatékonyabb kezeléséhez

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

A pénzügyek nem tartoznak egy átlagos hallgató legkedveltebb témái közé, ritkán beszélgetünk arról, ki hogyan tartja kordában a havi bevételeit és kiadásait. Nem illik kérdezősködni, ki mennyi pénzt kap otthonról, mennyi ösztöndíj jár neki, mennyit fizet a lakbérért vagy hogyan takarékoskodik. Ebből viszont az következik, hogy nehezebben is tanulunk egymástól a pénzügyek kezeléséről. Ezen a téren kevésbé jellemző, hogy megosszuk egymással tapasztalatainkat, tanuljunk a másik hibájából, vagy együtt gondolkozzunk egy lenullázott hónap végén, hogy kerüljük ezt el a következő hónapban, pedig hasznosnak tartanám a nyíltabb hozzáállást és a közös fejlődés alapjául szolgáló eszmecseréket ezen témában.

Hogy ehhez inspirációt adjak, arra jutottam, hogy összegyűjtök pár gyakorlatias ötletet, amik számomra hasznosnak bizonyultak a költségeim egyre jobban való átlátásában. A téma a többnyire ösztöndíj-mentes február miatt egyébként is aktuális, ilyenkor a többség kevesebb pénzből gazdálkodik, a szociális és a tanulmányi ösztöndíjak márciusi dupla-utalása pedig rendszerint még kiszámíthatatlanabbá teszi a szemeszter eleji anyagi helyzetünket.

  1. A legfontosabb: Tudatosítsd magadban, hogy a számládon lévő összeg folyamatos változásokban van!

Ma már fizetés során egyértelműen a bankkártyánkat vagy akár a telefonunkat használjuk legelterjedtebben, ezek már magukban is nehezebben érzékelhetővé teszik kiadásainkat. Régebben a pénztárcánkban a papír- és fémpénzeknek még volt némi súlya, szemmel látható jele volt a költéseknek, ami bírhatott fékező erővel, ha vészesen elkezdett fogyni a fizetőeszközünk. A kártyás – és főleg az érintéses – fizetés során gyakorlatilag a pillanatok töredéke alatt „tűnnek el” ezrek észrevétlenül a számlánkról, mindenféle fizikailag tapasztalható jel nélkül. A járványnak köszönhetően ráadásul már a PIN kódot is egyre ritkábban kérik a kasszánál, így tényleg különösebb történés nélkül vonják le az üzletekből való távozáskor a megfelelő összegeket.

Hogy ennek ellenére mégis tudatosítva legyenek a hétköznapi költéseink, érdemes élni a bankok kártyahasználatról szóló sms-küldési szolgáltatásaival, de még hatékonyabbnak tartom a számlakövetésre szolgáló mobilappokat (pl. az OTP SmartBankot vagy az Erste MobilBankot). Még ha néha fájdalmas is, szembe kell nézni vele, miből gazdálkodhatunk a hónap előrehaladtával.

  1. Próbáld megtippelni bolti bevásárlásoknál, mennyi lesz a végösszeg!

Ez a tanács nem konkrétan a kiadásokhoz kapcsolódik, inkább közvetve vesz részt a pénzhez való hozzáállásunk alakulásában. Előfordul, hogy egy nagyobb bevásárlásnál gondolkodás nélkül dobáljuk az árucikkeket a kosarunkba, akár élelmiszerről, akár mondjuk ruhákról van szó, és a fizetésnél meglepődünk, mert kevesebbre számítottunk. Ha „útközben” nem is figyeled Forintról Forintra az árakat, a kasszaszalagnál ácsorgás idejét fel lehet használni arra, hogy nagyságrendileg megbecsüld, milyen összegre számíthatsz. Ez a gyakorlás segíthet, hogy később bonyolultabb kiadásokat is könnyebben átláss, például egy lakásfelújítás kapcsán.

  1. Lásd egyben is, mennyiből élsz egy hónapban!

Mivel általában az egy havi keretünk nem egy forrásból származik, szinte sosem látjuk teljes egészében, mennyiből gazdálkodunk az adott hónapban. Máskor utalnak fizetést, máskor ösztöndíjakat, megint máskor jöhet az otthonról kapott zsebpénz. Az utalások közt eltelt idő alatt a kiadásaink növekednek, így csak körülbelül tippelhetjük meg, miből élünk. Velem már előfordult, hogy a becsült összeg másfélszerese állt rendelkezésemre egy hónap alatt, mivel 10 nap késéssel kaptam meg egy ösztöndíjat a többihez képest, ezáltal szembesültem azzal is, hogy több pénzből nyilván a költéseim is magasabbak lettek a vártnál.

Fontos tehát, hogy nagyjából a hónap közepén egyszer összesítsük egyetemista életünk bevételeit, és ezt feljegyezzük

  1. Összesítsd kategóriák szerint a kiadásaidat!

Sokatmondó tud lenni, ha az ember megpróbálkozik utólag a kiadásait is csoportosítva összegezni. Erre több módszer létezik, a papír-ceruza lehetőség adott, de számomra például nagyon nehézkesnek bizonyult.

Rátaláltam viszont egy rendkívül praktikus alkalmazásra, a Koinra.

Az Androidra és iOS-ra is letölthető app kevés magyarázatot igényel, egy szuperül működő, ingyenes pénzügy-követő alkalmazás. Külön kezelhetők benne például a bankkártyán és a pénztárcában tárolt pénzek, vagy akár a takarékszámla. Felvihetők rendszeres bevételnek például az ösztöndíjak, ezekhez beállítható, mikor érkeznek meg, és a kezdőképernyőn mindig szerepel a havi összbevétel is, segítve ezzel az előző ötlet alkalmazását. A rendszeres havi kiadásokat is tudja kezelni, például a Spotify vagy egyéb előfizetéseket, vagy a kollégiumi/albérleti díjat, de külön kategóriákban követhetők többek között az élelmiszerrel, öltözködéssel, utazással kapcsolatos költségek is, hogy aztán hónap végén átlátható kimutatások készülhessenek belőle. Ezen költségek beírogatása némi időbe telik, mivel egyelőre csak a MagNet Bank mobilos appjából szinkronizálhatók automatikusan az adatok, de ettől függetlenül szerintem megtérül a befektetett energia.

  1. Rendszerezd a félretett pénzed!

Az utolsó ötlet a hosszabb távú tervekkel áll barátságban. Egy nyaralás a barátokkal, egy fesztivál (főleg, ha ezek újra meg lesznek tartva), vagy egy új laptop/telefon megköveteli, hogy akár hónapokon keresztül gyűjtsünk rájuk, de ez igen nehéz, ha nincs valami külön „zseb”, ahol a félretett pénzünket tartjuk, védve a többi költekezésünktől. Hallgatóként egy belső számla, vagy egy egyszerű takarékszámla (bankonként és csomagonként eltérően hívhatják) elég arra, hogy félretett pénzünket elkülönítsük. Érdemes a „félretevést” hónap elején megcsinálni, egy olyan összeggel, amiben biztosak vagyunk, hogy nem fogjuk nélkülözni. Nem szerencsés, ha túl sokat rakunk félre, és hónap végén kell visszautalgatni a főszámlára a következő bevételekig tartó időszakban, csak megnehezíti a kiszámíthatóságot.

A pénzügyeink kezelésének gyakorlására talán az egyetemi éveink jelentik a legideálisabb időszakot. Ekkor többek között még nagyobb eséllyel kapunk támogatást otthonról, ha megcsúszunk; a kollégisták például még a rezsifizetés terhe nélkül gazdálkodhatnak, de egyéb más, hasonló körülmények között is nagyobb biztonságban tudunk zsonglőrködni a bevételszerzési lehetőségekkel, munkával, pályázatokkal. Azt javaslom tehát, próbáljunk meg élni ennek az időszaknak az adottságaival, és fejlesszük magunkat a témában!