Nobel 116. jóvátétele

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Ma rendezik meg a Nobel-díj átadását, bár a vírus helyzet miatt az idei díjátadó csak online kerül megrendezésre, ezért úgy érzem illene megemlíteni. Alfred Nobel, svéd feltalálónak és vegyésznek köszönhetően jöhetett létre ez a díj, amely a világ egyik legnagyobb elismerését adja az arra méltó személyeknek. 

Nézzük az idei év győzteseit!

A fizikai nobel-díjat feketelyukakkal foglalkozó kutatók nyerték el. Roger Penrose igazolta a fekete lyukak képződését, míg Reinhard Genzel és Andrea Ghez alátámasztotta, hogy a Tejútrendszer közepén egy négymillió Nap tömegű láthatatlan objektum, egy szupermasszív fekete lyuk létezését, ami a körülötte lévő égitesteket befolyásolni tudja.

Paul R. Milgrom és Robert B. Wilson nyerte el a közgazdasági díjat, mivel kidolgoztak egy új aukciós elméletet és eljárást, amely hasznos lesz a halászati kvóták, repülőtéri részidők és a rádiófrekvenciák értékesítésében is.

A kémiai díjat génszerkesztéssel foglalkozó tudósok kapták: Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna. Kifejlesztették hogyan lehet szerkeszteni az állatok és növények DNS-ét eddig példa nélküli precízitással, néhány hét alatt. Lehetséges, hogy a későbbiekben „a rákos megbetegedések újfajta terápiáját hozza el, és lehetővé teszi, hogy egyszer az örökletes betegségeket is meggyógyíthassuk.”

Az irodalmi Nobel-díjat egy magyar felmenőkkel rendelkező, Amerikában élő írónő kapta, Louise Glück. Több verses kötetet adott ki, amelyekben a mindennapi emberek problémáit, érzelmeit jeleníti meg.

Az idei orvosi-élettani díjat három férfi nyerte el: Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice. Felfedezték a Hepatitis C-vírust, ezzel megmentve azok életét, akiket eddig tévesen vagy egyáltalán nem tudtak diagnosztizálni. Ennek köszönhetően új gyógyszereket és új vérvizsgálati módszereket tudnak kifejleszteni, így egyre biztonságosabbá válik a vérátömlesztés és az eddigi ismeretlen esetek okát is segít feltárni.

A békedíjat a WFP, vagyis Világélelmezési Program kapta. Ez a világszervezet, azért kapta az elismerést, mert tesznek érte, hogy ne lehessen az éhezést háborús fegyverként használni. A céljuk az éhínség teljes megszüntetése, amelyet önként felajánlott kormánypénzek és támogatások segítségével próbálnak leküzdeni.

Alfred Nobel nélkül nem jöhetett volna létre a díj, de mi vezérelte arra, hogy ezt létrehozza? 

Alfred Bernhard Nobel 1833. október elsején látta meg a napvilágot, igen szegényes körülmények között. Apja egy gumigyárat vezetett, amely egy idő után csődbe ment. A család Szentpétervárra költözött, ahol apja katonai segítséggel az előzőnél sikeresebb gumigyárat hozott létre és üzemeltetett. A család kilábalt a szegényes életmódból, így Alfred elkezdhetett ismerkedni a világgal. Élete során öt nyelvet sajátított el az anyanyelvén (svéd) kívül: az oroszt, az olasz, a németet, az angolt és a franciát. Bár sokan azt kivánták inkább ne is beszéljen, mert állítólag a stílusa teljesen elviselhetetlen volt, ebből kifolyólag barátja se volt sok élete során.

A rajongásának fő tárgya: a robbanóanyagok volt. Nem is véletlen, hogy a leghíresebb találmánya a dinamit volt. 1662-ben hazaköltözött Stockholmba és saját laboratóriumot hozott létre. Kettő évvel később súlyos baleset történt. Öt ember halt meg és a teljes labor megsemmisült a robbanóanyag kísérletek miatt. A hatóságok betiltották a lakott területeken a laboratóriumi kísérletezést, így kijjebb hozta létre az újabb laborját. Az emberek az előbb említett baleset óta gyilkosnak tartották, mivel a folytonos kísérletezgetésével kockáztatta az emberek életét, de ő maga sose félt, hogy esetleg a szenvedélye hozná a vesztét. 1867-ben sikerült előállítania élete legsikeresebb találmányát a dinamitot, így szerzett hatalmas vagyont és hírnevet. Az előbb említett találmánya nem az egyetlen volt, ugyanis 355 felfedezését tartották nyilván halálakor, emiatt is lehetett, hogy kora egyik leggazdagabb embere volt. Európában szerte több labort is építtetett, ahova szívesen elvonult, ha éppen olyan kedve volt. Állítólag ilyenkor az evés, ivás és az alvás is távol állt tőle, teljes mértékben a feladatra koncentrált.

Amikor “meghalt” egy cikk így nyilatkozott róla: „Dr. Alfred Nobel – aki abból gazdagodott meg, hogy rájött, hogyan lehet minél több embert minél gyorsabban megölni –, meghalt tegnap.” Abban az időben nem sokan kedvelték, úgy gondolták elhozta a világvégét. Örültek, hogy végre elhunyt a “halál kereskedője”. Azonban sajnos csalódniuk kellett, ugyanis a testvére halt meg, csak az újságok téves információt hoztak le. Állítólag emiatt a cikk miatt döntött úgy, hogynem szeretne negatív figura lenni a jövőben. Dinamitból szerzett vagyonát a Nobel-díjba fektette be.

Egy túlélt agyvérzés után elvonult a sanremói villájába, ahol magányosan halt meg. Mivel a legnagyobb félelme az volt, hogy egyszer élve eltemetik,így halála előtt egy barátjának a lelkére kötötte, hogy, ha meghal vágják fel az ereit, hogy ez ne következhessen be. 1888-tól a haláláig folyamatos újra fogalmazta a végrendeletét, hogy a jövő nemzedékeinek szemébe biztosan jó ember tűnjön. A hivatalos végrendeletében már a Nobel-díj részleteiről is nyilatkozott, amelyet valószínűleg bővíteni szeretett volna, de már nem volt rá lehetősége. Mivel a tudomány volt az élete, így mindenképpen ezen a területen szeretett volna maradandót, hasznosat alkotni. 

A vagyonát a Nobel-társaság kezeli, akik ezt értékpapírokba fektették, és ennek a kamatait osszák ki minden évben, azoknak az embereknek, akik az emberiség javát szolgálják. Eredetileg a díjakat csak kémia, irodalom, fizika, orvostudomány területein és a békéért tett erőfeszítésért osztották. Azonban később a közgazdaság-tudomány is a listára került. Számára a matematika önmagában nem volt kiemelkedő tudomány, így nem is jutott eszébe, hogy ez a terület is érdemeljen díjat.

Alfred halálának évfordulóján tartják meg a díjátadó ünnepséget Stockholmban, kivéve a békedíj átadását, azt ugyanis Osloban. Ez valószínűleg az akkori svéd-norvég viszony rendezése miatt tervezte így, de az is lehet, hogy egy barátja norvég felesége előtt tisztelgett ezzel.

T.S. Eliot 1984-ben kapott irodalmi kitüntetést. Miután megnyerte később ezt nyilatkozta: „A Nobel-díj egy jegy a saját temetésünkre. Senki nem szokott már semmit tenni azok után, hogy megkapta a díjat.”

Vajon ez igaz? Ha esetleg valaki egyszer megtudná azonnal szóljon!