Néhány szó a három legesélyesebb koronavírus elleni vakcináról

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
1
+1
+1
+1
+1

Mi is az a vakcina, és miért jó nekünk? A vakcina, más néven a védőoltás elölt vagy legyengített kórokozókat, azoknak bizonyos részeit, vagy a kész ellenanyagot tartalmazó oldat. Azért hasznos, mert így a test védekező rendszere, az immunrendszer, biztonságosan tudja megismerni a káros mikróbákat, vagy vírusokat és gyárthat ellene antitesteket. Ezek az antitestek egy későbbi megbetegedéskor automatikusan megjelölik a kórokozót, így az immunsejtek sokkal könnyebben védekeznek ellene.

A jelenlegi világjárványt okozó vírus ellen is gőzerővel folyik a megfelelő oltóanyag kifejlesztése és legyártása. Említésre méltó, hogy ugyan csak egy éve folynak ezek a kutatások, már most nagyszerű eredményeket értek el a szakemberek. Egy ismeretlen, de kevésbé fertőző betegség elleni védőoltás kifejlesztése nem ritkán akár 10 évbe is telhet, ám ilyen vírussal nagyon rég nem találkozott az emberiség. A vakcina kifejlesztésén számos gyógyszercég dolgozik szerte a világon, és szerencsére már néhányan meglehetősen kecsegtető eredményeket értek el, melyek közül a három legeredményesebbet mutatnám be.


A nyár folyamán a legesélyesebbnek az AstraZeneca nevű gyógyszergyártó cég tűnt, akik az Oxfordi Egyetemmel együtt fejlesztették az oltást. Már a harmadik fázisban jártak a teszteléssel, ami azt jelenti, hogy nagy példányszámú tömegen tesztelték az oltóanyagot, mikor az egyik alany súlyos tüneteket produkált. Annak érdekében, hogy a bizalmat megőrizzék a teljes kutatást leállították és visszaléptek néhány lépcsőfokot. Egy hónappal később újra elindították a tesztelést, és most várnak a hatásosság kiértékelésére.


November 9-én egy újabb oltóanyagot jelentett be a Pfizer nevű amerikai vállalat, akik a német BioNTech együttműködésével tesztelnek. Az ő vakcinájuk egy RNS (vírus örökítőanyaga) alapú oldat, amit két adagban kell a szervezetbe juttatni 21 nap különbséggel. A tesztelés harmadik szakaszában járnak már ők is, és a hivatalos adatok szerint 90 százalékos az effetivitása, ami kifejezetten jónak mondható.


A harmadik ígéretes oltóanyagról egy héttel később, november 16-án érkeztek hírek, amik még hatékonyabbnak bizonyulnak. Ezt a fejlesztést az amerikai Moderna gyógyszergyártó cég vezeti. Az ellenszer eredményessége 94,5 százalékos, és emellé a kiadott cikk azt is közölte, hogy azok a személyek, akik elkapták a koronavírust, sokkal enyhébb tünetekkel átvészelték a megbetegedést. A Moderna védőoltása is kétadagos oltás. A részvevők szerint enyhe mellékhatások léptek csak fel, amik leginkább egy durvább másnapossághoz voltak hasonlíthatók. A nemrégiben bemutatott két oltóanyag sokban hasonlít egymásra.


Egy védőoltás lehet működőképes, ám hatását könnyen elveszítheti, ha nem lehet biztonságosan szállítani és raktározni. A Pfizer és a Moderna RNS alapú anyaga csak -70 fokon marad felhasználható. Az amerikai gyógyszerfelügyeleti hivatal (FDA) azonban azt nyilatkozta, hogy ha bármelyik oltás túljut a harmadik fázison 50 százaléknál nagyobb hatékonysággal is megkaphatja a tömeggyártáshoz szükséges engedélyeket.
Természetesen nem csak az USA, Nagy-Britannia és Németország dolgozik az oltóanyag fejlesztésén, hanem szállingóznak hírek Oroszországból, Kínából, Iránból is. Kínából a napokban jelentettek be három olyan oltóanyagot is, melyek több mint 95 százalékban effektívek és a tömeggyártásuk is sokkal hamarabb elkezdődhet. Azonban ezekkel az oltásokkal az a probléma, hogy kutatói és tudományos szempontból az előbb említett országok nem adnak kellő tájékoztatást, és nem tudják objektíven bizonyítani termékeik hatásosságát. Mind
a Pfizer, mind a Moderna jelentése előzetes eredményen alapult. Ezek lényegében olyan eredmények, amelyeket a klinikai tesztek harmadik fázisából hoztak nyilvánosságra, tehát nem azonosak a végeredménnyel. Az eredményességi százalékok ezekben az esetekben annyit jelentenek, hogy az oltás sikeresen átment a tesztek utolsó fázisán is. Mivel nagyon sok vakcinát fejlesztenek és tesztelnek egy időben, a közeljövőben nagyon sok győzelmi jelentésre számíthatunk.
Ahogy említettem, a harmadik fázis klinikaikészítményeit nagy tömegen tesztelik. A tesztelőket rendszerint két csoportra osztják: az egyik placebót kap, a másik a tényleges hatóanyagot. Az első fázisban fiatal és egészséges alanyokon próbálják ki az oltóanyagot. Ez még nem tükrözi a lakosság valódi összetételét, a későbbiekben azonban a több tízezer fős tesztek már közelítenek a valós mintához. A teszt során külön mérik az eredményeket például nemre és életkorra – a 95 százalékos eredményesség például nem minden ilyen alcsoportnál mutatható ki, sokkal inkább a legjobb kiragadott eredményre.

EZT OLVASTAD MÁR?  Koronavírus – Egy olyan rendőr szemén át, aki egyben joghallgató is

Összegzésképpen tehát, fontos, hogy figyelemmel kísérjük az oltóanyagok különböző készítési folyamatait, hogy biztonságosan és tájékozottan válasszunk, ha felhasználásra kerül sor.

Belső kép: Artem Podrez fotója a Pexels oldaláról