Mindenszentek és halottak napja

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

“És boldogan éltek, míg meg nem haltak” – ismerjük mindannyian az ikonikus szöveget, mely pontosan azt taglalja, hogy sajnos egyszer a legszebb mese is véget ér. Mindez a valóságban sincs másképp. Megszületünk, élünk, majd meghalunk. A lényeg, hogy a két véglet közötti időt önmagunkhoz méltóan éljük meg.

Talán nagyon sokan ismerjük, és megéltük a gyász fájdalmait. Ez azonban a dolgoknak mégis a természetes rendje. Születésünkkel beleegyeztünk elmúlásunkba. Azonban, vannak napok, melyek halott rokonainkról, barátainkról, szeretteinkről szólnak. Nekik szentelhetjük gondolatainkat, időnket, és önmagunkat. Ilyenkor mintha a világ nagy része gyászba temetkezne, és a sok ember együtt küzdene a fájdalommal. Ez az időszak pontosan a novemberi hónap elejére esik. Azonban, mégis mi a különbség a halottak napja és a mindenszentek között? Melyik nap mit ünneplünk? Egyet jelent-e a két fogalom?

A mindenszentek már nagyon régóta a katolikus egyház ünnepe. Eredete a IX. századra nyúlik vissza, ugyanis ekkor fogadta el hivatalosan Jámbor Lajos frank császár, IV. Gergely pápa engedélyével, a mindenszentek napját, akkor már bejegyzett ünnepnapként. Mindezek előtt azonban ugyanúgy jelen volt az esemény, de akkor csupán csak a megemlékezés napjaként emlegették.

Megegyezés szerint november 1-re tűzték ki a mindszenteket (legalábbis a római katolikus keresztény egyház alapján). Ezen a napon szokás gyertyát gyújtani, megemlékezni a halott szeretteinkről. Ilyenkor a temetők egyként világítják be az általában elcsendesedő területet. Minden egyes meggyújtott mécses valakiért ég, és minden mosoly, sírás, nevetés ezen a napon valakiért történik.

A hallottak napja nem összekeverendő a mindenszentek ünnepével. A két fogalom gyakran összekeveredik, pedig két egészen más ünnepről van szó. Mindenszentekkor az összes üdvözült lélek megemlékezéséről van szó, míg hallottak napján az elhunyt, de még nem üdvözült, hanem az úgynevezett tisztítótűzben lévő hívekre gondolunk. Ilyenkor gyakorlatilag a holtaknak Isten színe előtt kell megtisztulniuk életükben elkövetett bűneik miatt. Különbség még, hogy Magyarországon 2000 óta a mindenszentek munkaszüneti nap, míg a hallottak napja már nem.

A mindenszentek napja előtti naphoz kötődik az angolszász eredetű Halloween ünnep is. Elnevezése az „All Hallows Eve” kifejezésből származtatható, amely gyakorlatilag a mindenszentek éjszakájára utal. Ezt az ünnepet rengeteg legenda övezi, amelyről a következő cikkünkben olvashattok.

EZT OLVASTAD MÁR?  Lakni kell – interjú a B2 szakkollégium elnökével, Szarka Áronnal.

Fontos megemlíteni, és megválaszolni a kérdést, hogy hogyan kapcsolódik az ünnep Magyarországhoz, illetve mi milyen formában tekintjük ünnepnek ezen jeles napokat?
Mint azt tudjuk, az országban a legelterjedtebb vallás a kereszténység, azon belül is a katolicizmus. Fontos kiemelni viszont, hogy a mindenszentek és hallottak napja hazánkban nem fűződik minden esetben szorosan a valláshoz. Az emberek többsége vallástól függetlenül ünnepli a megemlékezés napját, és jár ki a temetőbe, gyújt gyertyát.

A sok év során kialakult ezen ünnepek kultusza. Mindenkinek megvannak a saját hagyományai, amelyet szentül becsben tart, és ami alapján eljár ezen a napon. Mégis, a sírdíszítésnek, annak kivilágítása, illetve szépítése is sok háttértartalmat hordoz. Mindenszentek napján a gyertyagyújtás, a fény, az örök világosságot hivatott jelképezni. Sok helyen úgy gondolják, hogy ekkor elhunyt szeretteink lelkei köztünk járnak. Erre egy elhíresült példa a Mexikóiak által ünnepelt „Día de Muertos”, azaz lefordítva hallottak napja. Ilyenkor az emberek ott ételeket készítenek, síremlékeket, szentélyeket állítanak fel házaikban, mert méltán hiszik, hogy halott rokonaik visszatérnek hozzájuk, és velük együtt ünnepelnek. Az egyik erről készült leghíresebb animációs film a Disney által készített, 2017-es Coco című gyermekfilm.

Hallottak napján azonban ismét más jelentést hordoznak a fények. Eszerint, ilyenkor azért gyújtunk gyertyákat, hogy a véletlenül kiszabadult lelkek visszatérjenek nyughelyükhöz, és eltájékozódjanak az odáig vezető úton. Sírjukat pedig azért díszítjük, hogy szívesen maradjanak helyükön, és ne „vándoroljanak el”.

A sírokat legtöbbször fényűző koszorúkkal, virágokkal és díszekkel lepjük el. A néphagyomány szerint a virágok fontos jelentéssel bírnak. Ilyenkor általában fehér virágokkal fejezzük ki önmagukat. A fehér az ártatlanság, a tisztaság jelképe. Sokan vörös, illetve piros színeket használnak. Ez a szerelem, a hűség és közelség kifejezésére szolgál. Leggyakrabban a család, illetve a nagyon közeli barátok használják ezeket a színeket. Ugyanakkor mára már gyakran használják az ősz színeit a különböző díszek elkészítésekor, ugyanis az ősz alapvetően is az elmúlást, és az azzal járó örökös körforgást szimbolizálja.

1 thought on “Mindenszentek és halottak napja

Comments are closed.