Milyen volt a karácsony régen?

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Egyetlen évszázad alatt rengeteget változott az, hogy hogyan töltjük a szentestét és az egész karácsonyt. Részben ez köszönhető a mai rohanó világnak, a médiának, s annak is, hogy sok esetben a családtagok messze laknak egymástól. Néhány szokás, hagyomány azonban szerencsére máig fennmaradt. S, hogy mely szokásokról van szó? Lássuk!

A karácsonyfa-állítás eredete például a XVI. századig nyúlik vissza. Németországban ugyanis ekkor kezdett elterjedni a karácsonyfák díszítése, ellenben Magyarországon csak 1824-ben került sor az első fenyőfának díszítésére. Brunszvik Teréz grófnő kérésére Martonvásáron állították fel ezt a karácsonyfát, innentől fogva pedig egyre többen díszítették fel otthon sajátjukat, vagy használtak erre a célra ágakat, bokrokat. 

Miért pont ágakat díszítettek?

A karácsonyfa nagy pompának, luxusnak számított, és nagyon kevés család engedhette meg magának. Leginkább nagyvárosi polgárok, és az arisztokraták családjai ünnepelték így a karácsonyt. A szegényebbek egy nagy ágat díszítettek, vagy rozmaringot, illetve kis bokrokat állítottak a házban.

A fa szimbolikája

Bármilyen fa az életfára utal, ami egyaránt jelenti az újjászületést, és az ősi tökéletességet is. Az örökzöld növény a hosszú életet vagy a halhatatlanságot,továbbá a keresztény mitológiában a tudás fáját jelképezi. 

A karácsonyfadíszekről és jelentésükről

Régen minden dísznek, amivel a fát díszítették, megvolt a maga jelentése. Semmit sem tettek ok nélkül a karácsonyfára, hiszen az rendkívül nagy jelentőséggel bírt az emberek számára.

Az 1800-as és az 1900-as évek elején sok helyen csak almát, diót, gesztenyét tettek a fa ágaira, amíg az Amerikai Egyesült Államokban már kézzel készített egyedi díszeket is használtak. Ezek a fából, textilből készült díszek nálunk csak később jelentek meg.

Otthon sütött mézeskalácsot, vagy szintén házilag készített szaloncukrokat is aggattak a fenyő ágaira, azonban ezeket is csak évtizedekkel később kezdték használni a fa díszítésére.

Az alma a keresztényeknél a bűnös gyümölcsöt szimbolizálta, míg a gesztenye a bőséget. A mai girlandok, boák, gyöngyök helyett akkor különböző bogyókat fűztek fel, és tekerték a fára, ezzel jelképezve a paradicsomi kígyót. Diót pedig azért tettek a karácsonyfa ágaira, hogy elűzze a gonoszt, és levegye a rontásokat.A fa tetejére mindig csillagot tettek, mert ez a csillag a betlehemi csillagot jelölte, amely megmutatta az utat az újszülött Jézushoz.

Karácsonyi böjt, karácsonyi lakoma

Huszonnegyedikén legalább ugyanolyan szigorú böjtöt tartottak, mint Nagypénteken vagy Hamvazószerdán. A reggeli általában üres kenyérből állt egy kis káposztával, ebédre pedig hús nélküli bablevest ettek.

Estére azonban a lakomára készülődtek, rengeteg finomsággal, süteményekkel. Általában olyan ételeket készítettek, amit a gyerekek szerettek volna. A kedvelt ételek közt volt a ma is népszerű halászlé, illetve sokan ekkorra tervezték a disznóvágást, így sült kolbász és hurka volt a vacsora. Balszerencsét hozott azonban a csirke, azt semmiképp sem sütöttek, helyette pulykát, vagy más szárnyast. 

Természetesen nem maradhatott el az édesség sem! Bejglivel készültek, mákos és diós volt a népszerű, ahogy ma is sok helyen divat ennek a süteménynek a sütése. Ennek a hagyománynak szintén köze van ahhoz, hogy a dió távol tartja a gonoszt. A mák ellenben ezzel a bőséget és a jólétet szimbolizálja. 

Vacsora előtt az asztalra – amit nagyon ritka alkalmakkor használtak régen – piros terítőt tettek, mert az az öröm, az ünnep színe. Az asztal alá pedig szalmát szórtak, ami a jászolban lévő szalmára utalt.

A karácsonyi ajándékozásról – Miket hozott régen a Jézuska?

Annak ellenére, hogy napjainkban szinte csak az ajándékokról szól a karácsony, ez régen egyáltalán nem így volt. Sok helyen abszolút semmit sem ajándékoztak egymásnak, csak ünnepeltek, és a család együtt volt. A nagyvárosokban élő tehetősebb családok ajándékoztak egymásnak, és csak később vették át ezt a szokást más városok és szegényebb családok.

A szegényeknek nem telt arra, hogy ajándékokat vegyenek, az ő családjaikban a betlehemezés volt a hagyomány. A környék gyerekei összeálltak, és házról házra jártak karácsony este, hogy előadják a betlehemet. Cserébe adományokat kaptak az ott lakó családoktól, számukra ezek voltak a karácsonyi ajándékok.

Luca széke

Luca székét december 13-án, Luca napkor kezdik el készíteni. Ez a napot „gonoszjáró napnak” is hívják, ilyenkor a rontások ellen kell védekezni. Tehát ekkor kezdik el a Luca szék készítését. Kilenc fát használnak fel hozzá, többek között hárs és cseresznyefát is. Minden nap egy műveletet végeznek rajta, és december 24-ére készül el. A babona szerint, ha az éjféli misén felállnak a székre, látni lehet a boszorkányokat. 

Karácsony és a család

December 24-e munkával telik, és nem is nagyon ajándékoznak, vagy ha igen, akkor bakancsot, vagy más, hasznos tárgyat. Karácsony első napja azonban a családról szól, mindenki a házban van, nincs munka, nincs semmi kötelezettség. A családi együttlét a cél. 

Kellemes ünnepeket és jó készülődést kívánunk Nektek!