gén

Milyen hatása van a génmanipulált termékek fogyasztásának?

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Az egyetemi tanulmányaim során többször hallottam a génmanipulált termékek gazdaságra gyakorolt hatásairól. Számomra különösen érdekes a téma, mert egyrészről ez az emberi kreativitás és tudás magasfoka, ugyanakkor az ilyen áttörések különböző veszélyeket és bizonytalanságot vonzanak magukkal. Tudjuk egyáltalán, hogy miket veszünk meg a boltokban? Hogy került oda az áru, hogyan volt az adott zöldség vagy gyümölcs termesztve? Ezekre a kérdésekre nagyon kevés ember tudja a választ, és még kevesebbeket érdekel.

Mi az a GMO?

Sokan hallották már ezt a kifejezést, de nem tudják, hogy mit is takar egészen pontosan. A GMO a genetikailag módosított organizmusokat (Genetically Modified Organism) jelenti. A génmanipuláció egy olyan folyamat, aminek során az adott élő szervezet DNS-szerkezetéből kivágnak egy darabot, majd azt helyettesítik egy másik DNS részlettel. A növények ily módon a környezeti hatásoknak nincsenek annyira kitéve, illetve az állatokkal szemben is önállóbbak. A kérdés az, hogy mennyire károsítja az egészségünket, illetve a Földünket az ilyesfajta kezelés. 

A legtöbb esetben magokba vagy zöldségekbe építik be az általuk korábban nem hordozott DNS darabot, ezzel elősegítve, hogy a különböző rovarok, vagy kártevőkkel szemben ellenállóbbak legyenek. A keresztezés nem újkeletű dolog, azonban ezelőtt csupán nagyobb termés, vagy a környezeti hatásokkal szembeni jobb tűrőképesség érdekében tették.

A genetikailag módosított organizmusok létrehozásakor a permetező szerek, illetve egyéb vegyi anyagok használatát akarták csökkenteni. Ez így egy igen jó elgondolás, különösen energiatakarékos, de a baj abból adódik, hogy a permetszereket le lehet mosni a termésről, ezzel szemben a genetikailag módosított növényt megesszük anélkül, hogy a káros anyagokkal tudnánk bármit is kezdeni. 

gén

A Monsanto kukorica

Az Egyesült Államokban az ilyen génmanipulált növények termesztése az 1980-as évekre tehető. Az első cég a Monsanto volt, akik először olyan növényirtó szert fejlesztettek ki, melynek segítségével a dzsungelt le tudták kopaszítani a katonák. Ez a károsanyag azonban a felhasználóknál, majd azok utódainál is rákot és születési rendellenességet is okozott.

A vállalat napjainkban is üzemel és az amerikai, argentin, brazil és kanadai piacon is vezető pozíciót foglal el. A GMO vetőmagok, növények fejlesztése hatalmas tőkét igényelt, de a tesztelések elmaradtak. Az évek során független csoportok végeztek vizsgálatokat, melyek egyöntetűen azt mutatták, hogy a kísérleti patkányoknál tumorok alakultak ki. Ezen negatív eredményekből kifolyólag a génkezelt növényekkel foglalkozó cégek nem adnak ki mintát kutatócsoportoknak, ezzel elkerülik, hogy számukra előnytelen információk láthassanak napvilágot.

A GMO növényekben akár ezerszer több méreganyag is lehet, mint a permetező szerekben, ez pedig azt jelenti, hogy különösen káros a fogyasztók egészségére. Ugyanakkor nem csak emiatt kell aggódnunk, hanem amiatt is, hogy ezen anyagok a talajba, a vízkészletbe bekerülnek, ezzel veszélyeztetve az élővilág egészét. A kártevők mellett a hasznos rovarok is elpusztulnak, mely megjósolhatatlan következményeket generál. Míg a hasznos fajok egyedei fogynak, addig az Egyesült Államokban megjelent egy szuperkártevő, melyre nem hatnak a jelenlegi génkezelt növények, emiatt pedig még erősebb mérgekre van szükség. 

gén

El lehet-e kerülni a génmanipulált növényeket?

A kukorica, a szója és a repce a leginkább GMO-val szennyezett a világon. Annak ellenére, hogy keveset fogyasztjuk ezeket a növényeket, arra is gondolni kell, hogy ezek vajon mennyi termék alapanyagául szolgálhatnak. Ilyenek lehetnek a húsipari termékek, csokoládék, mesterséges élelmiszerek. Akkor tudjuk csupán elkerülni a génkezelt növényeket, ha nem fogyasztunk feldolgozott élelmiszereket. Még ekkor sem garantált a biztonságunk, mert szinte lehetetlen ezeket teljes mértékben elkerülni, csak csökkenteni tudjuk azt.

Magyarországon jelenleg tilos genetikailag módosított növényeket ültetni, de azok behozatala engedélyezett. Az Európai Uniós szabályozás él hazánkban, mégpedig 0,9%-nál ha több a génkezelt alapanyag, akkor azt a gyártónak jeleznie kell a csomagoláson. Ez működőképes a gyümölcsöknél és a zöldségeknél, de a húsoknál már nem járható út, mert az ő táplálékuk származhat olyan területről, ahol szabad GMO-s növények termesztése.

Végső soron nem lehetünk biztosak abban, hogy amit fogyasztunk, az nem tartalmaz génmanipulált alapanyagokat, de érdemes elolvasni a csomagolást, vagy a legjobb megoldás az lehet, ha hazai termelőktől vásárolunk.

 

Felhasznált források:

1, 2, 3

kiemelt kép, belső kép 1, belső kép 2