Miért szerves a kémia?

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Nagyon sok embert a „kémia” szó hallatán egyfajta borzongás fog el. Ha jellemezni kellene, mindenképp olyanokat mondanának, minthogy: érthetetlen képletek, értelmezhetetlen reakciók, felesleges bonyodalom. Biztos vagyok benne ugyanakkor, hogy a színes, szép reakciók, amiket középiskolában láthattunk, az érdekesebbnél-érdekesebb kísérletek hatására mindenki eljátszik a gondolattal, ahogy fehér köpenyben, anyagokat öntögetve össze-vissza teljes tudással és magabiztosággal meséli el a kísérlet tudományos hátterét.

Van, akinek ez csak egy kósza gondolat, és van, aki pedig komolyan elszánja magát a tudományterület iránt. Fontos leszögezni, hogy a kémia tárgyának egy jelentős része valóban komplex, átfogó tudást igényel, azonban ezt ugyanúgy megkívánja más terület is, és embere válogatja, hogy kinek mi az, amit magához közelebb érez.

Honnan ered egyébként a kémia? Milyen ágazatait különböztetjük meg?

Hiába hisszük, hogy modern kori, a XXI. század tudományának, a kémia az ember létével (kis túlzással) majdnem egyidős. Alapvetően nagyon sok irányzata alakult ki, mégis két nagy emlegetett csoportja jelent meg az idők során. Az egyik ilyen a szerves kémia, a másik pedig több néven emlegetett Általános és bioszervetlen kémia; Általános kémia; Szervetlen kémia; Bioszervetlen kémia.

Mint ahogy említettem, a szerves kémia is már nagyon régóta felkeltette az emberek figyelmét, persze nem, mint tudományterület (ugyanis az csak később, a XIX. században alakult meg), hanem az ahhoz kapcsolódó megfigyelések, eljárások. Így például az ókorban is már alkalmaztak szerves kémiához fűződő eljárásokat. Ilyen volt a bőrcserzés, csávafestés művészete, vagy akár az ecetkészítés. Megfigyelések alapján jelentős volt már akkor is a gyógynövények gyakorlati használata, ugyanis bizonyos források arra utalnak, hogy már ekkor is kivonatokat készítettek belőlük gyógyítás céljából.

Később, a középkorban egészen más irányzatot képviseltek. A tudománytörténetben a középkor egy részét jatrokémiának nevezik, utalva ezzel az alkimisták tevékenységeire. Ők ugyanis olyan dolgok kutatásával foglalkoztak, mint a bölcsek köve, az örök élet titka, ezzel kapcsolatban pedig az élet vize. A köztudatban nagyon helyesen szerepel az az elképzelés is, hogy az alkimisták „mindenből aranyat varázsoltak” – azaz csak akartak, de igen nagy erőfeszítéseket tettek ezek érdekében – sajnos sikertelenül. Azonban, mint mindennek, úgy ennek a kornak is megvolt a gyakorlati haszna, ugyanis az alkimisták analitikai és megfigyelési módszerei, valamint laboratórium technikai eljárásaik képezték a modern kémiai eljárások alapjait.

EZT OLVASTAD MÁR?  Elbocsátó szép üzenet - Úgy búcsúznék már tőled covid 19

A középkort követően már jelentős felfedezésekkel bővültek ismereteink. Egészen mindaddig például azt hitték, hogy a növények felépítői csakis savas jellegű anyagok, azonban izoláltak belőlük ekkorra már bázikus jellegűeket is, amik megcáfolták ezt a tényt. A tudományterület történetében hatalmas változást okozott az 1828-ban Wöhler által megdöntött „vis vitalis” elmélet. A teória szerint szerves anyagokat mesterségesen, laboratóriumi körülmények között nem lehet előállítani, ugyanis ezen anyagok előállításához életerő szükséges. Ez a fogalom a XIX. század elején jelent meg, és gyakorlatilag ezáltal vált önálló tudományággá a kémia. Ma már tudjuk, hogy ez nem igaz.

Ezek után már beindult a szintetikus kémia ipar. Ezzel párhuzamosan nagyon sok, a természetben fellelhető anyag anyagszerkezetét sikerült megfejteni. Ekkor robbanásszerűen fejlődtek az ismereteink; kialakult a kvantummechanika, megismerkedtünk a kémiai kötésekkel, illetve áttörő sikert ért el Schrödinger, osztrák fizikus, az elektronokkal kapcsolatos tudományos munkáival.

Egyre szélesebb körben jelentek meg a tudomány iránt elköteleződött emberek. Nagyon sok anyagot sikerült izolálni, köztük pedig nagyon jelentős az A-vitamin, illetve a C-vitamin megismerése. Utóbbinak magyar vonatkozása pedig tagadhatatlan.

Végezetül pedig megfogalmazhatjuk, hogy mi is az a szerves kémia. Gyakran emlegetjük, hogy Földünk szén alapú, ami nem véletlen. A szén, mint elem, rendkívül sok kedvező tulajdonsággal rendelkezik, amik miatt vegyületei az egész Földön hatalmas számban terjedtek el. Az alkoholos italoktól kezdve a gyémántig nagyon sok olyan anyag tartalmaz szenet, amelyről nem is gondolnánk. Ezek hatására szükségszerű volt egy kémiai ág, amely ezen vegyületekkel foglalkozik nagyobb mértékben. Végül ezt nevezték el szerves kémiának. A legegyszerűbb szerves vegyületek szénből és hidrogénből állnak, de ezeken kívül gyakran tartalmaznak más elemeket. Leggyakrabban viszont organogén (szerves) elemekből épülnek fel. Ezek pedig a szén, hidrogén, oxigén, nitrogén és kén. A névválasztás pedig szintén nem véletlen; az élő szervezeteket, azaz minket, a sejtjeinket legnagyobb részt ezek az elemek építik fel.