Miért félnek az egyetemisták a nyelvvizsgától?

Mi a véleményed?
+1
+1
1
+1
1
+1
+1
+1
+1

2020 áprilisában megjelent egy rendelet, mely szerint az akkori végzős, illetve korábban végzett hallgatóknak kiadható nyelvvizsga hiányában a diplomájuk. Első körben csak 75 ezer ilyen diplomáról számoltak be a lapok, ami elképesztően soknak tűnik, és ez az év második felére már 115 ezer ilyet állítottak ki a hvg.hu információi szerint. De vajon miért félnek a hallgatók a nyelvvizsgától?

Korábban, ha a 2020-as felvételi időszakot is úgy hirdették volna meg, hogy kötelező a nyelvvizsga egyetemi képzés eléréséhez, akkor áthidalta volna azt a problémát, hogy egyes esetekben nem könnyű szakoknál még pluszban nyelvvizsgával is meg kelljen küzdenie a hallgatónak. Azonban egy kutatás kimutatta, hogy nagyjából a felvételizők fele rendelkezik nyelvvizsgával, így végül maradt a kötelező egy emelt érettségire vonatkozó szabály.

Egy nyelvvizsgára való felkészülésnek számos buktatója lehet. Első ilyen maga az idegen nyelvet oktató tanár. Szinte elképzelhetetlen az, hogy valaki úgy kezdjen hozzá egy nyelvvizsgára való felkészüléshez, hogy külön tanárhoz járjon, vagy esetleg nyelviskolai tanfolyamon vegyen részt. Mivel minden ember különböző, ezért egy rossz magántanár választása is el tudja úgy húzni az időt úgy, hogy csak  hónapokkal később tudunk  majd levizsgázni. 

A következő probléma maga a vizsgarendszer kiválasztása. Ebben nagy felelőssége van a tanárnak, és tanítványának is. Hiszen egyrészt a tanárnak fel kell mérnie, hogy az adott diák miben erős. Inkább a nyelvtani ismeretei erősebbek, vagy a szókincse nagyobb, de a nyelvtana rosszabb, jól beszél, de rosszul alkot szöveget, szóval rengeteg dolgot kell ilyenkor mérlegelni. Szerencsére sok nyelvvizsga közül választhatunk. Összesen 24 fajta nyelvvizsga rendszer érhető ma el Magyarországon. Nem mind különböző, de megadja a lehetőségünket arra, hogy bőséggel választhassunk.

A harmadik probléma az idő. Nem egyszer hallottam már olyan brutális órarendekről egyetemi életem során, ami alapján nemhogy nyelvvizsgázni, még egy egy órás napi pihenés beiktatása is nehézséget okoz. Emellett a hallgatónak még készülnie kell a zárthelyi dolgozatokra adott esetben, ami ismét sok időt elvesz, és akkor a szórakozásról még nem is beszéltünk. A negyedik ilyen gond és sok esetben ez a legnagyobb, a pénz. Hiába adja vissza az állam az első sikeres nyelvvizsga díjának az összegét, sok esetben eltörpül amellett, amennyit költött a diák a felkészítésre. 

Az alább problémákról, és a nyelvvizsgától való félelemről megkérdeztem Varsányi Dorka harmadéves végzős sportszervező hallgatót, és Mátyus Melinda nyelvtanárt is. A Mátyus Melindával készült korábbi interjúmat az alábbi linken olvashatod.

Mátyus Melinda: Nem is félelemnek nevezném, hanem inkább egy nagyfokú bizonytalanságnak. Alapvetően a legnagyobb gondjuk, hogy az egyetemi évek alatt nem vesznek részt olyan intenzív nyelvoktatásban, mint a középiskolás éveik alatt, így eleve nehezebben szánják rá magukat a nyelvtanulásra. Sokan bánják a középiskolás évek alatt elszalasztott lehetőséget. Ráadásul vannak, akik dolgoznak a tanulmányaik mellett, így jóval kevesebb időt tudnak szakítani a felkészülésre, emiatt számos diáknak ez egy plusz kötelező nyűg az iskola és a munka mellett. Általában nincsenek tisztában a nyelvvizsgatípusokkal sem, mindenki a legkönnyebbet szeretné, de ilyen nem létezik. Én azt szoktam javasolni, hogy oldjanak meg első körben 3-4 fajta nyelvvizsgából egy-egy mintafeladatot, és az alapján ők is látják, hogy milyen feladatokkal kell szembenézniük. A másik kritérium, hogy ne legyen benne sok nyelvtan. Szerencsére a legtöbb vizsga ma már nem nyelvtan-, hanem beszédközpontú, de természetesen teljesen nem lehet kikerülni ezt a részt; az íráskészség és a szóbeli valamilyen szinten méri ezt a tudást is. Egyébként általában a vizsgázók nagyobb biztonságban érzik magukat azokon a nyelvvizsgákon, ahol az írásbeli résznél lehet szótárt használni, a hallás utáni értés és a szóbeli feladatok a kevésbé népszerűek. Sokan félnek attól, hogy mivel nem használják folyamatosan az idegen nyelvet, kicsi a szókincsük és ezáltal nem is mernek megszólalni a vizsgán.

Varsányi Dorka: A nyelvérzéket sokan egy skálán helyezik el, mikor azt mondják: “nincs nyelvérzékem” vagy “gyenge képességekkel rendelkezem az idegen nyelvek kapcsán”. Pedig a fejleszthető dolgokat sosem kezelhetjük úgy, hogy “nincs”. Mivel mindenki nulláról kezdi a nyelvtanulás folyamatát, ugyanakkora esélyekkel indulunk, csak más adottságokat birtoklunk. Nyilván valakinek több időt vesz igénybe egy-egy nyelvtani folyamat megértése, de gyakorlással elérhetjük céljainkat. 

A gimnázium első évében kezdtem el összebarátkozni az angol nyelvvel, korábban a német nyelv boldogított. Így egyértelműen a kezdő csoportba kerültem. A négy év során összesen négy angol tanárom volt, és mindössze a bemutatkozásig jutottam el. Nem gondolom, hogy ez csak a tanárváltás következménye lenne. Nem gyakoroltam soha magamtól, a házi feladatokat végig szenvedtem tippelgetéssel. Utólag belátom, ez hatalmas hiba volt, s ennek a keresztjét most, végzős egyetemistaként viselem. Mint tudjuk, a nyelvvizsga hiánya megvétózza az alapdiplomám megszerzését. Sokszor hivatkoztam jómagam is arra, hogy nem tanítottak meg angolul, továbbá nincsen nyelvérzékem. Van bennem egy gát az idegen nyelvekkel kapcsolatban, de minden erőmmel azon vagyok, hogy sikerüljön a B2-es angol nyelvű vizsgám még az államvizsga előtt. Amennyiben ez nem válik valóra, az MSc felvételijére sem fogok elmenni. Mégpedig azért, mert nem fogják eltörölni a nyelvvizsga követelményt a diploma megszerzéséhez. Ez visz most engem előre, és a magántanárommal azon dolgozunk, hogy elhiggyem magamról, nekem is van nyelvérzékem, ezáltal képes vagyok fejlődni. És őszintén megvallva, ha sikerül is a nyelvvizsgám időben, továbbra is angol tanárhoz fogok járni, hogy még véletlenül se kopjon a tudásom.

Félsz magától a vizsgától?

EZT OLVASTAD MÁR?  "Szerintem a Pénzügy és számvitel pont egy olyan szak, aminek az elvégzése után rengeteg lehetősége van az embernek elhelyezkedni." - interjú Oláh Bettinával

Varsányi Dorka: Rettegek. És ebből fogok erőt meríteni, amikor eljutok odáig. Őszintén megvallva, nem a nyelvvizsga bizottságnak szeretnék megfelelni. Kihívást látok abban, hogy a bennem lévő görcsöt és gátat fel tudjam oldani a későbbiekben.

A válaszok alapján a probléma felvetéseim beigazolódtak. Ha a saját példámat veszem figyelembe, nagy előnyömre vált a nyelvvizsga elvégzése a középiskolai tanulmányaim során, így sokkal több energiám és lehetőségem maradt arra, hogy jó tanulmányi eredményeket érjek el eddigi egyetemi tanulmányaim során.

 

1 thought on “Miért félnek az egyetemisták a nyelvvizsgától?

Comments are closed.