Mi okozhatja a földrengést?

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Számtalan csodával, természeti jelenséggel találkozhatunk életünk során, amelyek többsége szép emlékként él bennünk. Legyen ilyen akár egy hullócsillag, egy napfogyatkozás vagy éppen egy szivárvány. A szépség mellett azonban sötét oldala is van a természetnek, nézzünk meg akár egy cunamit, egy hurrikánt, vagy éppen egy földrengést. Az elmúlt napokban Dél-Európa, és Közép-Európa lakossága több földrengést, és utórengést észlelhetett, a kérdés pedig az, hogy vajon mi okozhatja ezt?

Talán arról mindenki tanult általános, vagy középiskolában, hogy a földet két rétegre oszthatjuk: van a litoszféra, amely földkéregből és a földköpeny szilárd felső részéből áll, valamint van az asztenoszféra. Utóbbi, mint egy tó funkcionál, a lemezek pedig ezeken úsznak, akárcsak a jégtáblák az óceánon. A mozgás sebessége azon nagyon minimális, emberi mértékkel talán fel sem fogható, hiszen évente lehet, hogy csak pár millimétert, de az is megeshet, hogy nyolc centimétert mozdulnak el ezek a lemezek.  A mozgásnak azonban több fajtája is van: megkülönböztetjük azt, amikor két lemez ütközik, széttart, vagy éppen súrlódik egymással.  A kontaktus hatására különböző természeti jelenségek történhetnek: így keletkeznek a hegységek, az óceáni árkok, valamint vulkáni tevékenységet is okozhat, de a legvalószínűbb a földrengés. Így választ is kapunk a címben feltett kérdésre, hogy a földrengést két lemez ütközése okozza. 

Magyarországon azt gondolhatnánk, hogy nem érezhetünk ilyet, hiszen az Eurázsiai lemezen található hazánk, azonban az Adriai-tenger alatti kőzetburok rész az az Afrikát is hordozó lemezhez tartozik. Így Horvátország és Szlovénia hegyeiben, valamint Észak-Olaszországban találkozik egymással a két kőzetlemez, amelynek a mozgási sebessége akár az évi 4 millimétert is elérheti.

Hogy néz ki a földrengés? A kőzetlemez ugye bizonyos sebességgel közlekedik, úszik az asztenoszférán. Amennyiben ennek a sebességnek a változása nagy lesz a feszültség felgyülemlik a kőzetekben. Ekkor pedig már csak az kell a földrengés létrejöttéhez, hogy a mozgás megakadjon és ennek köszönhetően a felgyülemlő energia kitörjön. A földrengés helyén jellemzően törés keletkezik a kőzetburokban, ami pedig egy már korábban is rengést okozó törésvonal mentén jön létre. Ha mérni szeretnénk a felszabaduló energiát, akkor a földrengés magnitúdóját kell megvizsgálnunk. A horvátországi esetnél 6,4-es magnitúdójú volt a rengés, míg egy órával később már csak 4,4-es, így a felszabaduló energiában a két földrengés között ezerszeres volt a különbség.

A földrengés következményei helyenként változnak. Van, ahol éppen, hogy csak megérzik az emberek, de akadnak olyan helyek is, ahol épületek rongálódnak meg, vagy dőlnek össze. A keddi rengés komoly hatást Horvátországban, valamint Bosznia északi részén mutatott. 

Két fontos fogalmat szeretnék még tisztázni. A felszínnek mindenképpen van egy olyan pontja, amely a kőzet töréspontja felett van, amit a földrengés epicentrumának nevezünk. Itt található meg a rengés legnagyobb intenzitása, ami kedden a horvátországi Petrinja település mellett volt. Emellett megállapítható a kipattanás mélysége, azaz a fészekmélység, amely a Magyarországon is érezhető rengésnél körülbelül 10 kilométer volt, ez pedig átlagosnak számít térségünkben. Érdemes azt azonban tudni, hogy minél kisebb a rengés rengés fészekmélysége, annál nagyobb a felszíni hatás az epicentrumban, viszont attól távolodva annál jobban csökken.

Jelen tudásunk szerint az nem mondható meg, hogy este hét órakor földrengés várható, viszont már zajlanak a kutatások. Leginkább az elektromágneses tér vizsgálatával próbálnak a tudósok előrébb jutni ezen a területen, de az már most is megbecsülhető, hogy egy adott területen milyen gyakorisággal számíthatunk földrengésre.