„…Majd holnap…” avagy a halogatás pszichológiája

Mi a véleményed?
+1
4
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Először is engedjétek meg, hogy elmeséljek nektek egy történetet Zsófiról. Zsófi a vizsgaidőszakban nyugodt szívvel kezdte el kedvenc sorozatának következő epizódját annak tudatában, hogy a beadandója leadási határideje még fényévekre van. Azonban a rengeteg időből egy hét lett, majd három nap, végül pedig azon kapta magát, hogy csupán órái maradtak a végzetes dátumig. Ugye ismerős a helyzet…? Nos, Hölgyeim és Uraim ez bizony nem más, mint a halogatás zsákutcája. 

De vajon miért halogatunk? Milyen következményekkel jár ez a jelenség és hogyan kerülhetünk ki az ördögi körből? Ezekere a kérdésekre keressük a választ a következő cikkben. 

Miért szeretünk halogatni? 

Ha éppen betemettek a vizsgák, a különböző beadandók és határidők, akkor szinte biztos, hogy a tanulás az utolsó dolog, amihez igazán kedved van. Hirtelen sokkal jobb programnak tűnik kitakarítani azt a fiókot, amit közel egy éve ki sem nyitottál, vagy éppen kedved támad egy új receptet kipróbálni a konyhában. Ekkor kopogtat a megkönnyebbülés érzet az ajtódon és átmenetileg megszabadulsz attól a bizonyos szorongó érzéstől. A pszichológiában ezt a jelenséget negatív feedback-nek nevezzük. „Negatív”, mert a jutalom egy rossz tapasztalat elkerülését jelenti és feedback, azaz megerősítés, mert jutalmazó jellegéből fakadóan valószínűvé teszi, hogy a cselekmény meg fog történni a jövőben.  A halogatás tehát újból és újból megadja nekünk amire vágyunk: a késleltetéssel járó megkönnyebbültség érzését. Ha egyre többször találkozunk a halogatás támogató, megerősítő oldalával, annál kevésbé fogjuk értékelni a feladataink elvégzésével járó kellemes elégedettségérzést.

Érdekesség, hogy a felsőoktásban bevezetett kreditrendszer óta az elnapolás szabadsága még inkább szárnyakat kapott. A régi szisztéma szerint, ha sikertelenül zárult egy vizsga több alkalommal is, akkor az illetőt elbocsátották, vagy előröl kellett kezdenie a tanulmányait. A mostani rendszer lehetővé teszi, hogy egy eredetileg ötéves képzést akár tíz év alatt is elvégezhet a hallgató.  

A ”majd” örvénye

Nem véletlen a szóhasználat, hiszen ha nem vigyázunk, valóban könnyen a mélyben találhatjuk magunkat, ugyanis minél tovább húzzuk-halasztjuk az aktuális feladatainkat, az örvény annál erősebb lesz. A halogatás nemcsak a tanulmányainkra lehet hatással, hanem ezáltal az érzelmi életünkre is. Érezhetünk bűntudatot, tehetetlenséget, frusztrációt, hosszú távon pedig depresszív tüneteket is produkálhatunk.

Általában az utolsó pillanatra hagyjuk a teendőinket azzal a magyarázattal, hogy nem sokkal a határidő előtt sokkal produktívabbak leszünk a ránk nehezedő nyomás miatt. A valóság azonban pont az ellenkezőjét mutatja az előbbieknek. Ha a végső időpontig kitoljuk a feladatot, ez a szituáció nemhogy serkenteni fogja elménket, hanem eluralkodhat rajtunk a tehetetlenség és a káosz érzete. Ez könnyedén kapkodáshoz és pánikhoz vezethet, melyek még jobban rombolják a teljesítményünket. 

Mindig van megoldás!

Dr. Seth J. Gillihan klinikai pszichológus hét különböző technikát fejlesztett ki, melyek hatékonyan segíthetnek a halogatás elleni harcban: 

  • Gondolkozz kisebb részletekben! – Ha a feladat első ránézésre túl nagy falatnak tűnik, érdemesebb kisebb részekre elosztani a munkát és így haladni a nagyobb célok felé.
  • Döntsd el fejben! – Sokszor azért késleltetjük a feladatainkat, mert nincs a kezünkben a ”hogyan” kulcsa. Ha nem tudjuk miképp oldjunk meg egy problémát, egyszerűbb a szőnyeg alá söpörve az örökkévalóságig halogatni. Azonban ha elhatározzuk magunkat a ”start” gomb megnyomására, akkor előbb-utóbb meg szokott születni a megoldás.
  • A megfelelő környezet félsiker! –Akármilyen feladatról is van szó, fontos, hogy olyan körülményeket teremts magadnak, amelyben hatékonyan tudsz gondolkodni, dolgozni. Például tanuláshoz érdemes rendet teremtened magad körül mielőtt hozzálátsz az anyag elsajátításához.
  • Emlékeztesd magad! – A halogatás legfőbb ellensége a szigorú határidő, éppen ezért fontos, hogy több helyen is bebiztosítsd magad. Hozz létre emlékeztetőt a telefonodban, illetve írd be kézzel is az adott feladatot a naptáradba, jegyzetfüzetedbe. 
  • Avass be valakit! – Mesélj egy barátodnak a jövőbeli tervedről, feladatodról, ezáltal számonkérhetővé válsz. Mivel általában szeretjük fenntartani a rólunk alkotott pozitív képet, és igyekszünk hitelesek maradni és megfelelni az elvárásoknak, így kellemetlen helyzetbe kerülnék, ha csak kifogásokkal tudnánk érvelni a kitűzött határidő után.
  • Fontos a Jutalom! – Ha olyan elvégzendő feladattal találjuk magunkat szembe, melyet csupán kötelességből kénytelenek vagyunk megtenni, érdemes külső motiváló erőket igénybe vennünk és megjutalmazni magunkat a kitűzött cél elérése után. Ilyen lehet például egy kis édesség, vagy egy epizód a kedvenc sorozatunkból. 
  • Türelem, változást terem! –Egy régi szokás megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra. Nagyon fontos, hogy türelemmel forduljunk magunkhoz akkor is, ha kezdetben kudarcot vallanak az elhatározásaink. A halogatás esetében újra és újra meg kell győznünk magunkat arról, hogy érdemesebb és értékesebb szembenézni a feladatainkkal ahelyett, hogy a megszokott és felszínes megnyugvást adó „…majd holnap…” érzést válasszuk.

Összegzésként tehát kijelenthetjük, hogy nincs csodaszer a halogatás megszüntetésére, azonban következetes munkával, a fent említett technikák használatával, valamint az önkontroll fejlesztésével búcsút inthetünk ennek a rossz szokásnak és beépíthetjük a mindennapjainkba, hogy: ,,Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!”

EZT OLVASTAD MÁR?  A pszichológia szakról egy végzőstől

Képek forrása: 1, 2