laz_barat_vagy_ellenseg

Láz: barát vagy ellenség?

+1
1
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Nagyon kevés olyan ember él a Földön, aki ne lett volna lázas, vagy csak nem emlékszik már vissza az állapotra. Levertség, étvágytalanság, hidegrázás, álmatlanság jellemzi azt a pár napot, amikor lázasak vagyunk. A szervezetünk azonban egy csodálatos gépezet, és ennek megfelelően teszi mindazt, amit. Csillapítsuk, vagy ne csillapítsuk, ez itt a kérdés. Cikkemben ismertetem mit, miért és hogyan kell cselekednünk, amikor lázról van szó.

Lázfóbia, az 50 éves félelem

A lázfóbia definíciót arra az emberre használjuk, aki indokolatlanul fél, és retteg a láztól. Ennek evolúciós, társadalmi, és szociológiai okai vannak. Az 1900-as évek elején a gyermekhalandóság 50%-os volt. Ez azt jelenti, hogy 10 gyerekből 5 nem érte meg a 18 éves kort. Abban a korban rengeteg olyan kór, és betegség volt, amit nem lehetett gyógyítani, és mindegyik, kivétel nélkül igen magas lázzal járt. Ekkor alakult ki az a tévhit, hogy a valaki súlyos, több napon keresztül magas lázzal küzd, az bizony hamar meg fog halni. Viszont ez az állítás nem igaz, mivel nem a láz volt az elhalálozás oka, hanem a betegség, például a diftéria, vagy a tífusz. 

Ez a százalékos érték mára, vagyis a 2020-as évekre 5%-ra csökkent le. Indokolná ez a szám, hogy elmúljon a félelmünk, és a valódi ellenségre koncentráljunk, azonban a rettegés velünk maradt. Az 1960-as években alakult ki egy fogalom, ez pedig a lázfóbia. Több orvos, szociológus vezette be a fogalmat, azokra az emberekre, akik kórosan tartanak tőle. Ez az aggodalom, és mindenkori tenni akarás azonban nem a letalitására irányul, hanem a jó közérzet biztosítására. 

Egy fiatal, egy gyermekes szülő ugyanis azt látja a gyermeken, hogy óráról-órára romlik az állapota, nem akar enni, inni; didereg; érzékenyek a tagjai; egész nap az ágyban pihenne. Ezek a tünetek azonban mind fiziológiás folyamatok, amik teljes mértékben természetes folyamat bekövetkeztéről biztosítanak. A kényelem biztosítása azonban egy ősi, elemi szülői ösztön. Azt szeretné elérni, hogy ne legyenek fájdalmai a gyerekének, minél hamarabb meggyógyuljon, kevesebb napig legyen rosszul, így rögtön orvoshoz fordul. Azonban, ha a doktor úr nem ír fel semmiféle gyógyszert, hanem igyekszik megnyugtatni a türelmetlen, és ideges szülőt, hogy ez egy természetes immunológiai folyamat, akkor bizony a háziorvos húzza a rövidebbet, és esetleg nem is fog visszajárni a páciens. 

A média, de gondoljunk csak a világirodalomra, sem voltak jó hatással a társadalomra. A Pál utcai fiúk, Molnár Ferenc híres regénye is egy ilyen félelemkeltő mű. Szociológusok szerint, ezt a generációkon átívelő mély nyomot hagyó eseményt nagyon nehéz kitörölni, pontosabban „átprogramozni” az emberekben, hogy a láz önmagában nem halálos, hanem a betegség, és a gyenge fizikum miatt hunyt el a szereplő. 

laz_barat_vagy_ellenseg

Barátunk a láz, és az evolúció

A láz akkor jelentkezik, amikor egy baktérium, vagy vírus által megfertőződünk. (A maraton futóknál szokott jelentkezni egy fiziológiás lázas állapot másnap verseny után). Gyermekkorban sokkal gyakoribb, mint felnőtteknél. Fontos, hogy ne betegségként, hanem lehetőségként fogjuk fel ezt az állapotot, mivel olyankor olyan immunológiai folyamatok zajlanak le a szervezetben, ami a későbbiekben sokkal erősebb, és edzettebb immunrendszert biztosít a betegségekkel szemben. Ilyenkor ugyanis aktív immunfolyamatok zajlanak, viszont egy láz-, vagy fájdalomcsillapító gyógyszer az immunfolyamat hatékonyságát is csökkeni, nemcsak a hőmérsékletet. Nem engedi, hogy a szervezet elérje a célhőmérsékletet, azt a Celsius értéket, amit a fűtőközpontunk, és az immunsejtek előre beprogramoztak. A lázcsillapító hatására megszűnik a fűtő mechanizmus, és amint elmúlik a gyógyszer hatása, újra emelkedni kezd a cél eléréséig. Az optimális lázmenet azonban nemcsak embereknél ismert, hanem az állatvilágban is. 

A papucsállatkákat, és a zebrahalakat megfertőzik egy vírussal, akkor melegebb víz felé úsznak. Saját hőmérséklet emelkedésüket a környezet hője befolyásolja, ezt viselkedési láznak nevezzük. Mindkét fajnál azt figyelték meg, hogy ez a természetes, melegebb közeg fele fordulás sokkal jobb túlélési arányt eredményezett, mint hogyha a kutatók csökkentették volna a fertőzési állapotot.

A gyíkok, ha egy súlyos bakteriális fertőződés áldozatai lesznek, akkor szintén viselkedési lázas állapot teljesülésére alkalmas helyet (jelen esetben követ) keresnek. Megfigyelés alapján tudjuk, hogy a 36 Celsius fokos köveken 25%-os volt a túlélési esély, a 42 Celsius fokos köveken pedig 90-95% volt az arányszám. 

A melegvérű állatoknál, mint például a kutyáknál megfigyelték az állatorvosok, hogy a természetes lázas folyamat, és egy célzott antibiotikumos kezelés sokkal jobb gyógyulási, és túlélési esélyt biztosít, mintha csak a lázat csillapítanák. 

A humán egészségügyi ellátásban az intenzív osztályokon volt egy kísérlet, ami bizonyítást nyert. Két csoportra bontották az osztályt, az agresszív lázcsillapítottak (ilyenkor 385 Celsius foknál azonnal csillapították), illetve volt a permisszíven lázcsillapítottak (vagyis megfigyelésen alapuló). Többéves megfigyelés alapján, amiben több ország, több városának intenzív osztálya is részt vett, arra a következtetésre jutottak, hogy átlagosan az agresszíven csillapított csapat 2 nappal tovább kellett maradnia az osztályon, mint akiknél hagyták a természetes lázas állapot fennmaradását. 

A COVID-19 járványban is volt egy ilyen vizsgálat Japánban, ahol ugyanerre az eredményre jutottak. Természetesen figyelembe vették a beteg anyagcseréjét,illetve energia háztartását, és mérlegelték azt, hogy csökkentsék-e a lázat vagy sem. Azok a betegek, akiknél hagyták a láz lefolyását, kevesebb arányban kerültek lélegeztető gépre, és sokkal hamarabb épültek fel, mint akiknél csillapították. 

laz_barat_vagy_ellenseg

Hogyan segíthetünk egy lázas betegen? 

A legjobb megoldás, hogyha asszisztáljuk a láz folyamatát. Fel kell készülni, hogy a végtagok fázni fognak, így érdemes meleg takarókat, és egy lábmelegítő kulacsot előkészíteni. Amíg nem jelentkezik a fiziológiás étvágytalanság, addig pár korty meleg teát kortyolgasson a beteg. Gyermekek esetén pedig érdemes a szülőnek is otthon maradnia, hogy biztonságban érezze magát a kisbeteg, és egy ápolással teli kapcsolat jöhessen létre szülő, és gyermek között. A tűréshatárt egyébként 41,5-41,7 Celsius fokig mondják, több kutatás alapján. A komfort érzetet nem feltétlenül gyógyszer bevétellel lehet csak elérni, hanem egyéb, természetes módon is. 

A macska alaphőmérséklete 39, a feketerigóé pedig 43,5 Celsius fok. A sivatagi hangyafajoknál pedig megfigyelték azt, hogy amíg előbújik a vadászat miatt, akár 55 Celsius fokos is lehet a hőmérséklete. A kutatók egy hő-sokk fehérjét fedeztek fel, ami meggátolja azt, hogy a hangyában levő fehérjék koagulálódjanak, kicsapódjanak. 

Nem vagyunk hangyák, azonban nem kell aggódnunk nekünk sem, mivel a szervezetünk mindent megtesz annak érdekében, hogy életben tartson minket. A félelem nagyúr, de nem élhetünk benne egész életen át. Néha meg kell élni a legkeményebb időszakot is, hogy a későbbiekben kifizetődjön a szenvedésünk ára. 

Dr. Szőke Henri, csecsemő-, és gyermekorvos, illetve a Pécsi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa létrehozott egy weboldalt, és applikációt LázBarát néven. Ide kattintva bővebb információt kaphattok arról, miért is barátunk a láz. 

 

 


Forrás: Dr. Szőke Henrik és Béky László beszélgetése

Képek forrása: Pexels