„Kis karácsony, nagy karácsony” – A karácsonyi ünnepkör

Mi a véleményed?
+1
1
+1
3
+1
+1
+1
+1
+1

Tudod mikor van kis karácsony? Kik az aprószentek? Kinek a jövendölése teljesedett be Jézus születésével? Miért állítunk karácsonyfát és mit szimbolizál? Mit jelent az advent szó? Mikor kezdődik a karácsonyi időszak és mikor ér véget? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz a cikkből, s az ismeretszerzés mellet abban is segítségedre lesz, hogy átérezd a karácsony valódi hangulatát és lélekben is felkészülj az ünnepre.

A karácsony, Jézus Krisztus születése a keresztények egyik fő ünnepe. Manapság ugyanakkor már nem csak a keresztények számára különleges ez a nap, a modern korban a „szeretet ünnepe” -ként emlegetik. 

Keresztény ünnepként a karácsony fő üzenete az, hogy megemlékezzünk Jézus születéséről, a rohanó világban egy kicsit lassítsunk, elcsendesüljünk, több figyelmet fordítsunk a körülöttünk lévő dolgokra, amelyeket a hétköznapok rohanásában talán észre sem veszünk. Vigyázzunk szeretteinkre, gondoskodjunk róluk, töltsünk együtt minőségi időt, készüljünk lélekben is az ünnepre. 

A modern ünneplésben ez az üzenet kissé átértékelődött, fontos részévé váltak a külsőségek, az ajándékozás, díszítés, a szép smink, csinos ruha, tökéletes fotók. Néhányan már szeptemberben elkezdenek készülődni, beszerzik az ajándékokat, feldíszítik a lakást, karácsonyi dalokat énekelnek egész nap. Mások kevesebb figyelmet fordítanak az újszerű felhajtásokra, s inkább hagyományos módon szeretnék élvezni az ünnepet. (Te melyik csoportba tartozol? )

Azt gondolom, nagyon fontos, hogy az újonnan megjelent értékek mellett szem előtt tartsuk a karácsony eredeti mondanivalóját is. Ennek érdekében szeretném most kicsit feleleveníteni az ünnephez tartozó hagyományokat, szokásokat, melyek talán segíthetnek abban, hogy ne csak a modern felfogás szerint, hanem a valódi értelemben is „karácsonyi hangulatba jöjjünk”.

Advent

Az Advent, vagyis a karácsonyra való felkészülés, várakozás időszaka a karácsonyi ünnepkör kezdete is egyben. December 25-ét megelőző negyedik vasárnapon kezdődik, és karácsonyig tart, először VII. Gergely pápa vezette be az V. században. A szó az „adventus Domini” szókapcsolatból származik, melynek jelentése „az Úr eljövetele”. Az első századokban a január 6-át megelőző 3 hét felkészülési időszakát jelentette, majd az V. századtól a 25-e előtti 40 nap böjtölési idő volt, mely hagyomány a görögkatolikus egyházban még napjainkban is él. 

Advent első vasárnapján veszi kezdetét az egyházi év is. Az Adventi koszorún a négy gyertya a négy vasárnapot jelképezi, minden vasárnap egy gyertyával többet gyújtanak meg a koszorún. 

Tudtad? A gyertyák lángja által nyújtott növekvő fény jelképezi azt a fényt, melyek a Megváltóra várakozók kapnak születésekor. 

Az első adventi koszorút egy német lelkész készítette kocsikerékből, mely a templom díszítésére szolgált. Kezdetben 24 gyertya díszítette: a piros a hétköznapokat, a fehér, vagyis a tisztaság színe a vasárnapokat jelképezte. 

A koszorú készítés hagyománya ugyan megmaradt, a kezdeti 24 gyertya helyett azonban már csak négyet helyeztek el rajta. A 3 lila gyertya a bűnt, bűnbánatot, önvizsgálatot és várakozást, míg a negyedik vasárnap meggyújtandó rózsaszín gyertya az örömöt jelképezi. Advent első vasárnapján a hit, bronzvasárnap a remény, ezüstvasárnap az öröm, aranyvasárnap pedig a szeretet gyertyáját gyújtjuk meg. 

Magyarországra 200 év múlva jutott el, ám nagy népszerűségre csak a második világháború után tett szert. 

A római katolikus egyház az adventet két részre különíti el. Az első rész, mely december 16-ig tart, Jézus második eljövetelére való várakozás jegyében telik, a második részben pedig Jézus születésének történetét elevenítik fel. 

Advent idején a templomokban hajnali miséket tartanak, melyeket roráténak nevezünk. Ezek hagyománya egészen a hetedik századik nyúlik vissza, nevét pedig a szertartásokon elhangzó kezdőénekről kapták, mely magyarul így hangzik: „Harmatozzatok égi magasok! S a felhők hozzák az igazat”. 

A karácsony eredete

December 25-én kezdetben a Napistent ünnepelték, mely helyébe a 300-as évek körül a Megváltó születésének ünnepe került. A római kalendáriumokban 354-ben találkozhatunk először december 25. napján a karácsonnyal, ám sokak szerint már évtizedekkel korábban is ezen a napon ünnepelték. 

A Kis Jézus születése

Augustus császár rendelete alapján a Római Birodalomban népszámlálást tartottak. Emiatt kellett a Betlehemből származó Józsefnek családjával együtt visszatérnie Názáretből szülővárosába. A Szent Család számára már egyik fogadóban sem tudtak szállást biztosítani, így József és gyermeket váró felesége, Mária egy istállóban húzták meg magukat. Mária a gyermekét szerény körülmények között hozta világra, születése után pólyába takarták és jászolba fektették. 

A Biblia szerint a pásztoroknak angyal jelent meg, és hírül adta nekik a Messiás születését, majd egy csillag vezette őket a Szent Családhoz. 

Jézus Krisztus betlehemi születésével beteljesedett a Mikeás próféta jövendölése, miszerint a Megváltó, Izrael pásztora Dávid leszármazottja lesz, és Dávid városában, az ígéret helyén születik majd.  

A kisded születéséhez több szokás, hagyomány is kapcsolódik, így például a pásztorjátékok, és ennek jelképeként állítunk betlehemet is. 

Az első betlehem felállítása Assisi Szent Ferenc nevéhez fűződik, aki egy barlangban építette újjá a kis Jézus születésének helyszínét. 

A karácsonyi időszak

Az utolsó adventi nap december 24-e, szenteste napja, mely régebben szigorú böjti napnak számított, s hagyományosan ez még nem a karácsony része. A várakozás beteljesedése, amikor az éjféli misén meghallhatjuk az örömhírt, vagyis, hogy megszületett a Megváltó.

A karácsony szó eredetére két elképzelés létezik: vagy a latin „inkarnatio”, vagyis megtestesülés, vagy a szláv eredetű „korcun” szóból származik, mely utóbbi a téli napfordulóra utal, és magyarul „átlép” a jelentése. 

December 26-án Szent István vértanúról, 27-én Szent János apostolról és evangélistáról, 28-án pedig az aprószentekről emlékezünk meg. 

Aprószenteknek azokat a két év alatti fiúgyermekeket nevezzük, akiket Heródes Antipász, zsidó fejedelem öletett meg, miután tudomására jutott a Megváltó születése.

Tudtad? Szent István vértanú és diakónus nem azonos Szent István első magyar királyunkkal. 26-án Jézus egy kortársát ünnepeljük, aki vértanúhalált halt, megkövezés áldozata lett.

December 29-e, vagy a karácsony és újév közé eső vasárnap a Szent Család ünnepe, január elsején pedig az újév mellett Mária istenanyaságát ünnepeljük. 

A karácsonyi időszakhoz tartozik a karácsonyi ünnepkör végét jelentő vízkereszt, január 6-án Jézus megkeresztelkedésére emlékezünk.

„Kis karácsony, nagy karácsony”

Valószínűleg mindannyiunk számára ismerősen hangzik a népszerű gyermekdal első sora. Azt viszont valószínűleg kevesen tudják, hogy az ének valós ünnepekre utal.

A nagy keresztény ünnepeknek nyolcada van, mely azt jelenti, hogy a szokások szerint 8 napig ünneplik őket. Karácsony nyolcada december 25-től január 1-ig tart. A magyar hagyományok két karácsonyt említenek, nagy karácsony ünnepe december 25, kis karácsonyé pedig január 1-én van. 

Miért állítunk karácsonyfát?

Német protestáns közösségekben a 16 században jelent meg, Magyarországon a 19. századtól állítunk karácsonyfát. Eredetileg az élet fáját, az ajándékozó szeretetet és az örökkévalóságot jelképezte. 

Szilveszter

December 31-én eredetileg Szent Szilveszter pápára emlékeztek, akit 314-ben megválasztottak a 33. földi helytartónak.

A karácsonyi időszak vége

Január 6-a, vízkereszt, egyben a karácsonyi ünnepkör végét is jelenti. A keresztény közösségekben Urunk megjelenésének ünnepe ez a nap, mely arra utal, hogy a napkeleti bölcsek látogatásuk után hazatérve örömhírt visznek Jézus születéséről. 

A karácsonyi idő végső lezárása Jézus megkeresztelkedése, melyet január 7. és 13. közötti vasárnapon ünneplünk. 

Áldott, meghitt ünnepeket kívánunk!