Kígyó a serleg körül, avagy a gyógyszerészet szimbóluma

Mi a véleményed?
+1
2
+1
+1
1
+1
+1
+1
+1

A serleg vagy bot köré csavarodó kígyó motívum már évezredek óta létezik és mindig is a gyógyítás, a gyógyulást elősegítő szérumok és azok elkészítőjének szimbóluma volt. De vajon honnan ered pontosan ez a jelkép, melyet nap mint nap láthatunk, nemcsak a gyógyszertárak ,,cégéreként”, de mint a gyógyszerésztudományi kar szimbóluma és több egyéb egészségügyhöz és orvostudományhoz köthető jelzés.

Kígyó

A kígyó egy nagyon sok helyen használt, rengeteg jelentéssel bíró és szinte minden kultúrában megjelenő jelkép. Ahogyan maga az állat is, úgy mint szimbólum is ellentétes érzéseket vált ki az emberekből az undortól és félelemtől egészen a tiszteletig és csodálatig. Negatív jelentésben általában mint gonosz, ravasz és átkozott, halált hozó vagy átverni akaró szerepet tölt be. Pozitív jelentése viszont ennél is sokrétűbb: hatalmat, tisztaságot, jóságot, bölcsességet, termékenységet, és ami nekünk fontos, egészséget, fiatalságot, megújulást is szimbolizál a különböző kultúrákban. Már az általunk legrégebbi civilizációként ismert Mezopotámiában is megjelenik az orvosok védőszellemét, Nangiszidát szimbolizáló képen, ahol két kígyó tekeredik egy függőleges bot köré. A jelkép onnan eredhet, hogy az akkori orvosok előszeretettel használták a kígyó bőrét és egyéb testrészeit gyógyításuk során. A suméroktól ered az a monda is, miszerint a kígyó újjá tud születni és meg tud fiatalodni, régi bőrét ledobva, mely képességre, a mítosz szerint az ellopott ,,életadó növény” megevésével tett szert. Így lett a gonoszság isteneinek küldöttjéből az egészség és a megújulás szimbóluma. Egyiptomban a papok és papnők fejdíszeinek állandó szereplője. A magyar néprajzban pedig házikígyóként szerepel, aki a család jólétére és egészségére vigyázó, küszöb alatt lakó szellemlény.

Aszklépiosz botja

Aszklépiosz a görög mitológia szerint Apollón isten és Korónisz nimfa gyermeke. Kheirón kentaurnál nevelkedett, aki megtanította a gyógyítás művészetére. Végül Zeusz haragja miatt érte el a vég, aki később megbánta tettét és az istenek közé emelte a jóságos gyógyítót. Így lett Aszklépiosz a gyógyítás és a gyógyhatású szerek istene. Az ő attribútuma, tehát ismertetőjegye, jelvénye volt a bot, amely köré egy kígyó tekeredik. A kígyó, ahogy a korábbi példákban is, úgy itt is a megújulás és termékenység szimbóluma, míg a bot a hatalmat és a bölcsességet jelképezi. Feltételezések szerint a jelkép onnan eredhet, hogy az antik időkben a gyakori fonalférges fertőzésektől úgy szabadították meg a betegeket az orvosok, hogy a férgek bőr alól előbukkanó részét egy kis botra tekerték és óvatosan kihúzták. Előfordult, hogy a több méteres férgen naponta csak egyet tekertek, nehogy beleszakadjon a testbe ezzel a páciens halálát okozva.

EZT OLVASTAD MÁR?  Covid-19 gyorsteszt a gyógyszertárból

Gyakori eset, hogy Aszklépiosz botját összekeverik a kerykeionnal (elterjedtebb caduceus néven, ami a római megfelelője), ami nem más, mint Hermész hírnökbotja, aki az antik mitológia szerint az istenek hírnöke, a kereskedők és tolvajok védelmezője. Így ez a jelkép, amely két, felfelé szélesedő botra tekeredő kígyót ábrázol, fejük felett szárnnyal, a kereskedelem ősi szimbóluma. Később tévesen az alkímia és az asztrológia szimbólumai közé is bekerült, de így is teljesen más jelentéssel bír a két jelkép. Ennek ellenére, szintén tévesen, Amerikában az Amerikai Hadsereg Egészségügyi szolgálatának jelzésévé választották.

Hügieia serlege

Hügieia, Aszklépiosz leánya, a betegségek megelőzésének és az egészség megőrzésének megtestesítője, a tisztaság és a közegészségügy istennője. Jellemzően fiatal nőként ábrázolják, aki kezében serleget tart, amiből a testére vagy kezére tekeredő kígyó iszik. Így meg is érkeztünk a címben szereplő jelképhez, amivel gyakran találkozhatunk is. A kígyó jelentése itt is azonos a korábbiakkal, míg a serleg Hügieia, kígyó iránti tiszteletére és szeretetére utalhat. Érdekesség, hogy az ő nevéből ered az egészségügyi tisztaság jelentéssel bíró higiénia szó is.

Az első patikák

Európa legelső gyógyszertára Trogirban nyílt 1271. október 29-én, a város főterén, az akkori iskolaépület alsó szintjén. Jó hírük gyorsan elterjedt, így nemsokára több horvát város is nyitott saját patikát. Tiszteletére Horvátországban október 29-e lett a Gyógyszerészet napja. Az egyetlen, általam talált eredeti gyógyszertárat ábrázoló képen azonban sajnos nem szerepel sem kígyó, sem serleg.

Magyarország első, nem szerzetesrendekhez tartozó gyógyszertára Budán létesült 1303-ban. Majd később sorra alakultak patikák Pozsonyban, Kassán és Körmöcbányán is.

Pécs első patikája pedig a Szerecsen Gyógyszertár (későbbi nevén és új helyén Sipőcz Patika), mely napjainkban patikamúzeumként üzemel az Apáca utcában. Egy zágrábi patikus alapította 1697-ben, majd több tulajdonosváltás után végül Sipőcz István, magyar gyógyszerész kezébe került, aki 1864-ben költöztette át jelenlegi helyére. A múzeumban megtekinthetők az eredeti patikabútorok, melyen megtalálható a híres szimbólum is.

Források:

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/jaroniewski-a-kigyo-mint-a-gyogyszereszet.html

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarNeprajz-magyar-neprajz-2/vii-nepszokas-nephit-nepi-vallasossag-A33C/nephit-nepi-tudas-AF9E/nephit-B089/termeszetfeletti-lenyek-B0CC/hazi-es-segitoszellemek-B113/hazikigyo-B114/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Aszkl%C3%A9piosz_botja

https://iranytrogir.hu/blog/erdekesseg-az-elso-europai-gyogyszertarat-trogir-varosaban-nyitottak-748-evvel-ezelott/248/

https://www.magyosz.org/hu/oldal/a-magyar-gyogyszereszet-kezdetei

http://pecs.varosom.hu/latnivalok/muzeum/Szerecsen-Patika-es-Muzeum.html