Igazi vagy műfenyő? Beszéljünk a környezetvédelemről- Interjú Dr. Lóczy Dénessel

Mi a véleményed?
+1
4
+1
+1
1
+1
+1
+1
+1

Az élő fenyő és a műfenyő pártiak örökös vitája, milyen fát válasszunk karácsonykor. Rengeteg ember, rengeteg érv és hozzáállás. Vannak, akik a kényelmet tartják szem előtt, vannak, akik az árat és vannak, akiknek a berögződés a döntő szó. Egy olyan cikket akartam megírni, ami különösképpen a környezeti hatásokra helyezi a hangsúlyt, és segít dönteni, ha éppen fa vásárlás előtt állunk.

Egy olyan ember véleményét kértem ki, aki ért a témához és a környezetvédelemhez. Így találtam rá Dr. Lóczy Dénesre, aki egyetemünk professzora, a Természet-és Környezetföldrajzi Tanszék munkatársa. Oktatott tantárgyai között van a környezetvédelem is.

Kezdjük az elején. Mi a legfontosabb szempont, amiből ki kell indulnunk?

Dr. Lóczy Dénes: Mindenképpen az életciklus elemzés. Csakis ezáltal kapjuk meg a tudományosan alátámasztott választ. Meg kell nézni mi történik az adott fával a készítése vagy termesztése pillanatától kezdve a végső megsemmisítéséig. Milyen hatással van például a légkör szennyezésére, gáz kibocsátásra, éghajlat változásra.

Akkor erre térjünk is rá mit jelent, miután beszéltünk mindkét fenyő fajtáról egy kicsit. Mik a jellemzői a valódi fenyőknek és azok megvásárlásának?

Dr. Lóczy Dénes: Úgy gondolom, karácsonykor az ember egy kis természetet szeretne bevinni a lakásába. Általános tévhit, hogy erdőket irtanak ki a leendő karácsonyfákért. Egy iparág épült rá, fenyő ültetvényeken nevelik ezeket a fákat, főként olyan termőhelyeken, ahol más amúgy sem nagyon teremne meg. A karácsony előtt kivágott fenyők helyére mindig újabbakat ültetnek.  A fák oxigént termelnek és kivonják a levegőből a szén-dioxidot. Élete során egy ilyen fa körülbelül 10-15 kg szenet von ki a légkörből. Magyarországon több ilyen gazdaság is létezik, Pécshez legközelebb Somogy és Zala megyében található. Más a helyzet a luxus fenyőkkel. Ha nem luc-fenyőben gondolkodunk, hanem például nordmannban, ezek jelentős része külföldről származik és szállításuk során nagyobb ökológiai lábnyom keletkezik.

Valódi fenyő esetén vásárolhatunk földlabdás (később elültethető) és kivágott fát. Az elültethető fenyő nagyon jó megoldást kínálhatna, többször felhasználható, de a megvalósítása nem a legkönnyebb. Mi is próbálkoztunk vele két karácsonyon keresztül, szoktattuk a hideghez is, de sajnos egyik sem élte túl, mert elég kényes és sok gondozást igényel. Főként azért, mert a meleg szobai levegő kiszárítja a fát. Azt mondják, 50% esély van a fa sikeres kiültetéséhez és életben maradásához. Persze az is lehetőség, hogy a kertünkben álló saját fenyőfácskánkat díszítjük fel.

Mi a helyzet karácsony után, a már nem használatos fákkal?

Dr. Lóczy Dénes: A kivágott fenyők a januári leselejtezés után több úton is haladhatnak. Egyik opció a komposztálás. Több városnak is van olyan komposzt állomása, ahova ezeket a fenyőket el tudjuk vinni, ha sajátunk nincsen. Pécsen például a hőerőmű elfogadja a kidobott fákat és elégeti. A házi égetést nem javaslom, a fák magas gyantatartalma miatt nagyon be tudják kormolni a kandallót, és fontos hozzátenni, hogy a gyanta elégetése miatt keletkeznek mérgező égési termékek is. Megnéztem egy olyan statisztikát, miszerint Pécsen átlagosan 40-50 tonna karácsonyfát gyűjtenek össze évenként az utcákról, ami az átlagos 3500 tonna zöldhulladékhoz képest nem egy óriási megterhelés az összegyűjtő szolgáltatónak, vagy az erőműnek, akik elszállítják. Ezen felül, a meg nem vásárolt fenyőket a farmok fel tudják használni mulcsozásra, talajvédelmi célokra.

Mit érdemes tudni a műfenyőkről?

EZT OLVASTAD MÁR?  Itt hagyott minket a híres színművész, Pécsi Ildikó

Dr. Lóczy Dénes: Ezek utaznak a legtöbbet, főleg Kínában gyártják azokat a műfenyőket amik hozzánk eljutnak. Természetesen a legyártásuk is környezetszennyezéssel jár, viszont sokkal tovább tartanak mint élő társaik, sokszor újra lehet használni őket. 

Mivel PVC-ből készülnek, megsemmisítésükkor tipikusan káros anyagok kerülnek a légkörbe, mint például az ólom, ami köztudottan rákkeltő hatású.
Emiatt ne tegyük otthon se túl közel fűtőtesthez, hiszen lehet káros kipárolgása is.

Hogyan elemezzük az életciklust, és hogyan döntsük el a vitát?

Dr. Lóczy Dénes: A tudatosság a kulcsszó. Speciális körülményektől függ, de általánosságban, ha 10-20 évig használjuk ugyanazt a műfenyőt, ugyanakkora ökológiai lábnyomot hagyunk, mintha ezek alatt az évek alatt minden alkalommal másik valódi fenyőt vettünk volna. Ha valaki tényleg képes erre, egy egész életre nézve jobb megoldás. Viszont, ha mindenki így döntene, azzal elutasítanánk a fenyők kifejezetten erre a célra való termesztését, az pedig megfosztana minket pozitív hatásaitól. Én inkább a kivágott fenyőket, és a luc-fenyőket részesítem előnyben, de ez mindenkinek a saját döntése.

Összegezve tehát mire kell figyelnünk?

Dr. Lóczy Dénes: Ha valódi fenyőt választunk, próbáljunk a hozzánk közel lévő ültetvényekről választani, és ne a Dániából meg más országokból hozottakat. Ha tehetjük, kerüljük a műanyagba való becsomagolásukat is, bár ez néha nem lehetséges. Megsemmisítésükkor győződjünk meg a legjobb alternatíváról.

Ha műfenyőt vásárolnánk, mindenképp hosszútávra tervezzünk vele, vigyázzunk rá. 10 évnél hamarabb semmiképp se váljunk meg tőle. Ha úgy hozza a sors, hogy mégse tarthatjuk meg, ajándékozzuk egy hajléktalan szállónak, anyaotthonnak, vagy akárkinek, aki szívesen felhasználná még. A hosszútáv mellett próbáljunk olyat vásárolni, amit Európában gyártanak, minél közelebb hazánkhoz. 

Ezúton is köszönöm a beszélgetést Lóczy Dénesnek, és remélem segíthettünk pár olvasónknak a döntésében, habár egységes kijelentést nem tehettünk. Mint ahogy az élet más területein, most is legyetek környezettudatosak, de természetesen olyan fenyőt válasszatok, ami nektek a legjobban tetszik. Áldott ünnepeket és boldog karácsonyt kíván mindenkinek az egész szerkesztőség, és a professzor úr is.

kép források: kiemelt képbelső kép