Hírességek Pécsről II. rész

Mi a véleményed?
+1
+1
1
+1
+1
+1
+1
+1

Az ünnepek elteltével végre elérkezett a várva várt Hírességek Pécsről című sorozatomnak a második része. Úgy gondoltam, hogy annyi jó és érdekes személyiség megfordult és megfordul szeretett városunkban, hogy nem lehet egyetlen részben összegezni ezt. Remélem tetszeni fog mindenkinek, hiszen a célom ezzel a cikkel is az, hogy olyat mutassak meg nektek, amelyet jó, ha tudunk pécsi lakosként.

Kodály Zoltán

Valószínűleg mindenki hallott már Kodály Zoltán munkásságáról. Az ő nevéhez fűződik a Háry János című opera, és a Psalmus Hungaricus is. Biztosan sokan találkoztatok ezekkel az alkotásokkal valamikor általános -vagy középiskolában. Kodály Zoltán Péccsel való kapcsolata 1945-ben alakult ki. A város elkerülte a háború nagyobb pusztításait. Pécs szellemi, illetve kulturális életében is igen jelentős szerepet játszott, hogy Kodály 1945-ben ide látogatott 3 hónap erejéig. Ez idő alatt rendkívüli „pezsgést” indított el a városban. A Pécsi Nemzeti Színházban elmondott Bartók Béla emlékbeszéde ugyanúgy, mint a Pécsi Zenekedvelő Egyesület által rendezett hangversenyen elmondott, a Magyar zenei nevelés című előadása is nagyon nagy hatást gyakorolt az emberekre.

Az évek múlásával a kodályi csíra kihajtott és eredményt hozott. Kodály szóban elhangzott és írásba

foglalt tanácsai a jó irányba vezették a város zenei életét. Az itt megindult szolfézs oktatásról Kodály ezeket mondta: 

„Az eredmény elé nagy várakozással tekintek és kérek mindenkit, akinek módjában áll, hogy e vállalkozásokat minden erejével támogassa. Ez az eljövendő magyar zenei műveltség magvetése. A demokrácia ezen a ponton kettőt jelent: az egyik a zenei művelődés eszközeinek hozzáférhetővé tétele mindenki számára,másik a nemzeti sajátosságok teljes érvényesítése. Mindkettőt munkálja a pécsi úttörés.”

1947-ben Maros Rudolf által vezetett Pécsi Bőrgyári Dalárdának írta Kodály – Petőfi versére –

A magyar nemzet c. vegyeskarát.

Babits Mihály

Babits Mihályt párszor már említettem a cikkeimben és kollégáim is előszeretettel írnak róla, hiszen tényleg egy igazi zseni volt. Ilyen cikk például Lengyel Zsanett által írt Babits Mihály születésnapjának emlékére, illetve szintén Lengyel Zsanett által írt Szabó Lőrinc halálának 63. évfordulója című írásában is említést tesz Babitsról. Zsanett igazán tehetséges lány, és mindenképp ajánlani tudom az alkotásait, mert valóban hitelesek és jól meg is fogalmazza őket.

Babits Mihály költő, író, műfordító 1883-ban született Szekszárdon. 1891-1901 között Pécsen élt, a ciszterci rend gimnáziumának diákjaként, és itt is érettségizett le. Aktív volt az iskola életében, ő irányította az önképzőkört, ráadásul az összes irodalmi pályázatot megnyerte. Több alkalommal is említésre került ez a város, mint szellemi életének egyik meghatározó helyszíne, valamint szívesen gondolt vissza diákéveire. Az Utca estefelé című versében is Pécsre emlékezik. A Nyugat című folyóiratnak, amely a kor legnépszerűbb lapja volt indulásától kezdve munkatársa volt, majd 1916-tól főszerkesztője lett. Nagy befolyása volt korának irodalmi életére.

 

EZT OLVASTAD MÁR?  Ismerd meg a Pécsi Tudományegyetem új hallgatói mentorait II. rész - Interjú a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar mentoraival

 

 

 

 

 

Dárdai Pál

Dárdai Pál Pécsen született 1976. március 16-án . Magyar válogatott labdarúgó és edző, aki 61-szer volt a nemzeti válogatott tagja, emellett 14 éven át a német Hertha Berlin játékosa. 2014-től 2015-ig a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya és mindeközben 2015. február 5-től a Hertha BSC kinevezett vezetőedzőjeként kapott fontosabb feladatot. 

Édesapja idősebb Dárdai Pál magyar labdarúgó. Pályafutásának a kezdete szintén a Pécsi Mecsek Futball Clubban kezdődött, csakúgy, mint Gera Zoltánnak is. (lásd: Hírességek Pécsről I. rész című cikkemben.) 1991-1995-ig játszott ennél a csapatnál, ahol 68 mérkőzésen játszott, és 11 gólt lőtt. Nagyszerű játékos és nagyszerű ember is egyben. Nem volt túl sok ideig a Pécsi MSC klub tagja, de itt is hagyott nyomot maga után, és erre büszkék is lehetünk.

Cikkem zárásaként szeretném elmondani azt, hogy nagyon sokan kedvelik szeretett városunkat, és örülnek is, ha itt vannak. Nagyon sok részből állna az írásom, ha mindenkit leírnék, viszont számomra az a legfontosabb, és a célom is az, hogy becsüljük meg ezt a csodás helyet, ahol élünk, mert annyi kulturális dolgot hagytak ránk, amiket muszáj áttekinteni.

Források: 1, 2, 3

Képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3