Híres szekták és rémtetteik – I. rész – Népek Temploma

A szekta a leggyakoribb értelmezés szerint egy nagyobb vallási, kulturális, politikai, vagy szociális szempontból jól megkülönböztethető csoporttól elkülönülő, azzal szemben álló kisebb csoport. Ezek a szekták gyakran szélsőséges nézeteket vallanak, hirdetnek és az sem ritka, hogy törvénybe ütköző cselekedeteket hajtanak végre. Körükben gyakori a gyilkosság, öngyilkosság is, tagokat láncolnak/kényszerítenek magukhoz és üldözik azokat, akik úgy döntenek, kilépnek az adott szervezetből. Szekták léteznek a mai napig is.

A világtörténelem legnagyobb tömeges öngyilkossága – Népek Temploma (The Peoples Temple)

A Népek Temploma nevezetű vallási szekta 1955-ben alakult meg Jim Warren Jones vezetésével, működése pedig egészen 1978 decemberéig tartott, tragikus befejezéssel. Először is nézzünk néhány információt a szekta vezetőjének életútjából.

James „Jim” Warren Jones – „Ha Istent keresel bennem, Isten leszek”

Jim Warren Jones 1931. május 13-án született egy Indiana határánál lévő kisvárosban. Mikor megszületett, édesanyja úgy gondolta, hogy a Messiásnak adott életet. Jim sokat olvasott Hitlerről, Mussoliniról, Leninről és Churchillről. Ezt egykori olvasójegyéből állapították meg, hiszen szorgosan látogatta a helyi könyvtárat. Jim gyermekkorától kezdve furcsán viselkedett, ijesztő mértékben rajongott mindenért, ami kapcsolódik a halálhoz. Szerette kínozni az állatokat és nézni, ahogyan elszáll belőlük az élet. Mivel nehezen szerzett barátokat, érdeklődése a vallás felé fordult. Alkoholista apja a Ku Klux Klán tagja volt, emiatt nézeteltérésük is volt, hiszen miután Jim a Sommerset Southside Metodista lelkésze lett, elhagyta azt, mivel a templom elzárkózott az afroamerikaiak befogadásától. Legalábbis állítása szerint. Ezután – mivel kiváló szónok volt – megalapította a Népek Templomát, melynek elsődleges célja a fajok közötti egyetértés megteremtése.

Jim Jones nem csak hívei körében lett egyre népszerűbb jóságával és kedvességével, hanem a társadalom elismerését is sikerült megszereznie. 1975-ben megszerezte a Legkiválóbb Amerikai Egyházatya címet, 1977-ben pedig a Martin Luther King Jr. Emberbaráti díjat. Színes bőrű embereknek biztosított menedéket, állást, élelmet. Idővel azonban Jim Jones személyiségével egyenes arányosságban a szektájában zajló dolgok is változni kezdtek. A kábítószerek miatt különféle víziói támadtak (ilyen például egy nukleáris holokauszt bekövetkezésének megjóslása), és ezek veszélyei elől próbálta megmenekíteni az ekkor már 1200 főre gyarapodott gyülekezetét. Így elkezdett gondolkozni azon, hogy tudná saját magát és híveit teljesen elkülöníteni a társadalomtól.

Miután Jones egyre többekkel elhitette, hogy csodás és természetfeletti gyógyító ereje van, és egyre inkább szélsőbalos politikai egyházzá formálta közösségét, a hetvenes években Dél-Amerikában, pontosabban Guyanában vásárolt hatalmas birtokokat az őserdőben, ahova 1977-re már ezer híve követte. Ennek a helynek neve alapítója után Jonestown lett, ahol működése alatt 33 gyermek született.

Jonestown szabályai, életkörülmények

  • napi kötelező 10 óra munka (földművelés , szociális-oktatási tevékenység)
  • Jim Jones engedélye nélkül tilos elhagyni Jonestown-t
  • a hívek összes pénzét és iratát elvette az „atya”
  • szegényes étkezés, gyakoriak voltak a betegségek, járványok, a hasmenés
  • gyermekek százai laktak az erdő közepén orvosi ellátás nélkül
  • drótkerítéssel és őrtornyokkal volt körülvéve
  • rendszeresek voltak a botbüntetések vagy a szíjjal való verés, az éheztetés, sötétzárkába vetés, elektrosokk
  • a hangosbemondón állandóan kínai és szovjet típusú propaganda szólt arról, hogy a külvilág veszélyes lett a hívek számára

A tragédia

Jonestown híre hamar eljutott az Egyesült Államokba, ezért egy képviselő néhány újságíróval meg is érkezett hozzájuk. Ez volt az első lépés a tömeggyilkosság felé. Többen is jelezték a képviselőknek, hogy a falu nem annyira barátságos, mint amilyennek látszik, és hogy meg akarnak velük szökni, hazamenni Amerikába. Ezután a delegáció elindult a jelentkezőkkel a reptérre 1978. november 18-án, de a gépre már nem tudtak felszállni. A táborból egy teherautó indult utánuk, a platóról gépfegyverrel tüzet nyitottak rájuk és mind meghaltak.

Ezután Jim Jones összehívta híveit, és fennmaradt felvételeken hallható, ahogyan arról beszél, hogy mindennek vége, és hogy a kollektív öngyilkosság lehet az egyetlen megoldás. Sajnos ez alól senki nem tudott kibújni. Ciánnal dúsított üdítő italokat osztottak szét az emberek között, akiket gépfegyverek őrök vettek körül, hogy senki ne szökhessen meg a halál elől. A szülők először megitatták a mérget a saját gyerekeikkel, ők csak utána vették be. Reggelre 913 – ebből 317 gyermek – holttestet találtak az erdő közepén, és szinte csak egy tucatnyian (a számok forrásonként eltérőek) élték túl az eseményt, akiknek sikerült elszökniük vagy elbújniuk. A 2001. szeptemberi terrortámadásokig ekkor halt meg egyszerre a legtöbb amerikai állampolgár. Jim Jones főbe lőtte magát és rajta kívül még néhány embert lőtt sebekkel helyszíneltek, valószínűleg azokat, akik nem akarták meginni a mérget.

Az elhunytak testét az Egyesült Államokba szállították, Jonestownt pedig eltüntették a föld színéről. Jim Jonest elhamvasztották, hamvait pedig a Csendes óceánba szórták.

 

2 thoughts on “Híres szekták és rémtetteik – I. rész – Népek Temploma

Comments are closed.

EnglishGermanHungarian