Hiba a Mátrixban?! – A déjá vu érzés rejtélye

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Valószínűleg te is átéltél már déjà vu-t, más néven paramnézist, amikor egy pillanatra szinte megijedsz a felismeréstől: “Én ezt már átéltem”. Egy történés, amitől néha a hideg is kiráz, ami miatt egy pillanatra időutazónak érezheted magad.

Szóval mi is folyik itt?

Legelőször a francia filozófus, Emil Boirac mutatta be a déjà vu-t, mint egy francia szakkifejezést, “már látott” jelentéssel, azóta több mint 40 elmélet próbálta megmagyarázni ezt a jelenséget. A déjà vu nem csupán vizuális jellegű lehet. Létezik „már hallott” (déjà entendu), „már gondolt” (déjà pensé) és „már meglátogatott” (déjà visité) élmény is. A napjainkban használt déjà vu kifejezés ezek összefoglaló neve. Ellentéte az úgynevezett „jamais vu”, azaz a „sosem látott”. E jelenség során az addig jól ismert tárgy vagy helyzet hirtelen idegennek tűnik. A jamais vu sokkal ritkábban fordul elő, mint a déjà vu. A jelenségre egyelőre hivatalos, pontos tudományos magyarázat nincs, mivel az élmény rövid és észrevétlenül történik, ezzel szinte lehetetlenné téve a tudósoknak, hogy rögzítsék és tanulmányozzák. Nincs fizikai megnyilvánulása és a tanulmányokban egy érzet vagy egy érzés tárgyaként írják le. Komoly bizonyíték hiányában az évek alatt több spekuláció alakult ki. A legújabb előrelépések a neuroradiológia és a kognitív pszichológia területén, tovább szűkítik a meglátások területét.

Nézzük csak a három legelterjedtebb teóriát és a legújabb eredményeket!A könnyebb átláthatóság, megértés érdekében vegyünk egy egyetemi jelenetet. ( Visszautazunk kicsit az időben, tegyük fel, hogy egy régen megszokott, „rendes” előadáson ülünk, jelen esetben nincsen semmiféle online oktatásról szó. ☺)

A kettős feldolgozás elmélete.

Első teóriánk értelmezéséhez kell egy akció. Mondjuk, egy az előadásról elkésett hallgató épp berohan a terembe és helyet foglal melletted. Ahogy a történet kifejlődik, az agyféltekéid feldolgoznak egy halom információt: az elkésett szaktársad gyors léptei, a teremben lévők suttogása, az előtted ülő parfümének illata. Milliszekundumok alatt ez az információ átáramlik és egy pillanattá dolgozódik fel. Legtöbb esetben, minden szinkronban rögzül. Ugyanakkor, ez az elmélet azt állítja, hogy déjà vu akkor történik, amikor egy pici csúszás van az információkban az egyik szálon. Az egyik szemből néhány ezredmásodperccel előbb érkezik a látott kép az agyba, mint a másikból. A megérkezési idő különbsége okozza az agynak, hogy úgy tolmácsolja a késett információt, mint egy elkülönült eseményt. Amikor újra lejátssza a már rögzített pillanatot, úgy érződik, mintha korábban megtörtént volna, mert, egy bizonyos értelemben így is volt. Azonban a leedsi egyetem emlékezetkutató-csoportja a Brain and Cognition című folyóiratban megjelenő tanulmányában beszámolt olyan vak emberről, akinek halláson, szagláson és érintésen keresztül a déjà vu élménye van. „Ez az esettanulmány a feje tetejére állítja a jelenségről alkotott korábbi elméletet” – írják a kutatók az EurekAlerten megjelent sajtóközleményükben.

EZT OLVASTAD MÁR?  Google a barátunk, de vajon tényleg mindent tud? – A látható web, a láthatatlan web és a sötét web titkai

A Hologram-elmélet.

Ez az elmélet inkább a múltbéli összezavarodottsággal foglalkozik, mintsem a jelen egy hibájával. Szemléltetésképpen figyeljük meg melletted ülő szaktársad kockás szövetkabátját. Ahogy megfigyeled a mintát, egy távoli emlék kúszik elő az agyad mélyéről. Az elmélet szerint ez azért van, mert az emlékek hologram formában tárolódnak, és a hologramokban egyetlen szelet elég, hogy lásd az egész képet. Az agyad azonosította a kabátot egy másikkal a múltból, talán egy, az utcán veled szembejövő ismeretlenével. Ugyanakkor, emlékezés helyett, azaz, hogy láttad már ezt a mintát valakin, az agyad felidézte ezt a régi emléket azonosítás nélkül. Az ismeret-érzet megmarad, de emlékezet nélkül.

A megosztott figyelem elmélete.

Elérkeztünk az utolsó teóriához, melynek magyarázatához szükségünk lesz a golyóstoll példájára. Ez az elmélet azt állítja, hogy déjà vu akkor van, amikor az agyunk tudat alatt feltérképezi környezetét, amíg a figyelmünk elterelődik egy tárgy által. Amikor a figyelem visszatér, úgy érezzük, mintha már lettünk volna itt. Például, most épp a tollra fókuszáltál és nem figyelted a kabátot vagy az éppen levegő után kapkodó, előadásról elkésett szaktársad. Bár az agyad rögzített mindent a periférikus látásodban, ezt a tudatos szint alatt tette. Mikor végül eltávolodsz a golyóstolltól, azt hiszed már részt vettél ezen az előadáson, mert részt vettél, csak nem figyeltél oda.

Ugyan mindhárom elmélet a déjà vu közös elemeit taglalja, egyik sem lehet meggyőző forrása a jelenségnek. A legújabb eredmények annak köszönhetőek, hogy egy kutatócsoportnak sikerült mesterségesen előidézni a paramnézist. Egy alanyon elvégezték a “kamu a déjà vu-t” és közben folyamatosan fMRI-vel és különféle agyszkenner gépekkel figyelték az elmében lezajlódó történéseket. Az eredmény megdöbbentő volt, hiszen a jelenség átélése közben nem a memóriáért felelős agyterületek “dolgoztak”, hanem a frontális lebeny, amely a döntéshozatalban játszik fontos szerepet. Ez pedig egészen mást fényt vetett az ügyre. Az agyunk tehát olyan, mintha időszakosan egyfajta áttekintést végezne az emlékeinkben.

Legközelebb mikor déjà vu-d van, figyeld meg, elemezgesd, gondolkodj el rajta. Te melyik teóriának, kutatási eredménynek hiszel?

Források:

https://www.life.hu/eletmod/20201013–uristen-ez-mar-megtortent-avagy-tudj-meg-mindent-a-hires-deja-vu-erzesrol.html

https://www.youtube.com/watch?v=foVMwJtlR5s

Képek:

https://www.pexels.com/hu-hu/@public-domain-pictures

https://www.merinding.com/2016/11/fenomena-deja-vu.html