Halál, régen és most

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
2
+1
+1

„Az életben sok út van, de aztán a végére mindig csak egy marad.”

A halál az a téma, amiről az emberek elég nehezen beszélnek, és meg kell vallani nem is szeretnek. Szinte mindenkinek eszébe jut egy olyan szerette, aki túl korán távozott el az élők sorából, vagy éppen nagyon hirtelen.
Természetes folyamat ez is, akárcsak a lélegzetvétel, főleg egy egészségügyben dolgozó számára.
Számtalan oka van annak, ha egy ember életét veszti. Kor, betegségek, akár öngyilkosság. Ha összevetjük az 1920-as statisztikákat a maival, elképedünk. 

100 évvel ezelőtt a fertőzések okozta halál mindennapos volt. A kórházi ellátás egyáltalán nem volt megfelelő, a beavatkozások nem steril környezetben történtek. A világháborúk következtében az életszínvonal rohamosan csökkent, az emberek szegény körülmények között éltek, ami miatt az alapvető szükségleteket sem engedhették meg maguknak, mint pl.: mindennapos tisztálkodás, fertőtlenítőszerek használata.
A háborúk során milliók vesztek oda és igen nagy százalékot tesz ki a csatatéren, fertőzésben elhunytak száma. 

A 21.században viszont első helyen a szív és érrendszer betegségei állnak, mégpedig hatalmas számmal. A halálozások több, mint feléért ez a betegség felelős, egész pontosan 54%-ot tesz ki. Kialakulásának különböző rizikófaktorai vannak, melyek közé sorolható a dohányzás, nem megfelelő táplálkozás, stresszes életmód, illetve a túlsúly.
Második helyen a daganatos megbetegedések állnak. A média sajnos nagyon sokszor túlpörgeti ezt a témát, ezért már nagyon sokan nem foglalkoznak vele annyira komolyan, mint amennyire ténylegesen kellene. A felnőttek többsége nem ad hitelt ezeknek az információknak és elengedi a füle mellett a szűrővizsgálatok fontosságát és azt, hogy ez a betegség tényleg létezik, nem pedig csak a szerencsén múlik, hogy felbukkan-e vagy sem.  2018-as statisztika szerint több mint 30 ezer ember veszíti életét évente ilyen betegségben, mely nem kíméli sem a felnőtteket, sem a gyerekeket. Tudósok között vita folyik arról, hogy ezeknek a számoknak a növekedését az 1986-os csernobili robbanás okozta és ezeknek a felvetéseknek sajnos a számok bizonyosságot adnak. Melynek következtében Magyarország 2056-ig folyamatosan, kisebb adagokban kapja a sugár dózist.
Magyarország, csúnyán szólva “ legnépszerűbb” daganatos megbetegedése a béldaganat. A daganatos betegségekben elhunytak közel fele 65 év alatti, ami lesújtó, hiszen az elmúlt 30 év során közel 30%-kal nőtt a daganatos megbetegedések okozta halál esetek száma itthon, míg külföldön folyamatosan csökken.

Az Európai Unióban 2015-ben egy újszülött fiú 77,9 éves, egy lány 83,3 éves élethosszra számíthatott, aminek a férfiak 80, a nők 76 százaléka töltheti el egészségesen. Egy átlagos magyar állampolgár várható élettartama kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag, mégis ebből arányaiban többet élhet egészségesen.

Milyen veszélyeknek tesszük ki magunkat?


Ha különböző életkorok szerint osztjuk el a halálozást, akkor a fiatalok körében leginkább az öngyilkosságról és különböző közúti balesetekről beszélhetünk, amelyeket igen nagy számban sajnos az alkohol fogyasztása okoz.
A középkorúak, vagyis a 35-45 éves felnőtteknél a rákos megbetegedések vezetnek magasan és ezek a számok leginkább a nők körében jelentősek. Férfiaknál inkább az emésztőrendszeri megbetegedések okoznak problémát.
Idősebb korban túlnyomó részt a szív és érrendszeri megbetegedések hozzák el az utolsó perceket. Ebben a betegségben azonban jelentősen meghaladjuk az uniós átlagot, ami egyértelműen a negatív teljesítmény felé konvergál. Kis népességű országként nem szabadna ilyen brutális számokat generálnunk, mint amilyeneket láthatunk a statisztikákban. 

Itt felmerülhet bennünk egy nagyon fontos kérdés.
Mit tehetünk az egészségünkért?


Fontos, hogy mindenki, aki teheti járjon el az évenkénti szűrővizsgálatokra, illetve, ha már szükséges a kontroll, akkor arra is. Természetesen óckodva indulunk el ezekre az orvosi vizsgálatokra, de a szervezetünk hálás lesz érte. Sokan a munkából kifolyólag csak a tüdőszűrést, illetve az orvosi alkalmassági vizsgálatokat ismerik, amiknél azonban jóval több is létezik. Vérvétel, szemészeti vizsgálatok, ne feledjük a szív és érrendszeri vizsgálatokat, amelyek sokszor életmentők is lehetnek, illetve megemlíteném még a nőknél a rákszűrés fontosságát.
Ne feledjük, a szűrővizsgálatok nem csak akkor segítenek, mikor már tüneteink vannak (sőt), hanem az igazi erejük akkor mutatkozik, mikor még betegségeink nem okoznak tüneteket. A végzetes betegségekre (szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatok stb.) ráadásul jellemző, hogy csak akkor észleljük a tüneteket, mikor már lehet, hogy túl késő a változtatásra.