Gyógyszerész és a zene szerelmese – interjú Varga Matyival a Szigetvári Zrínyi Miklós Fúvószenekarról

Mi a véleményed?
+1
1
+1
+1
3
+1
3
+1
+1
+1

Mindig is ámulattal és tisztelettel tekintettem azon hallgató társaimra, akik tanulmányaik mellett képesek időt és energiát szánni egyéb tevékenységekre is és azokban akár sikereket elérni. Nem volt ez máshogy a már diplomás Varga Matyival sem, aki amellett, hogy a Gyógyszerésztudományi kar HÖK elnöke volt, a Szigetvári Zrínyi Miklós Fúvószenekar elkötelezett tagja és zenésze is. A zenekar 1986-ban alakult 18 fővel, a szigetvári zeneiskola ifjúságából. Mára ez a szám 65 főre emelkedett, ami egyértelműen utal a társaság barátságos és családias voltjára. Matyi, aki szívén viseli szeretett zenekara sorsát, szívesen válaszolta meg kérdéseimet: 

Mikor és miért csatlakoztál a Szigetvári Zrínyi Miklós Fúvószenekarhoz?

Varga Matyi: 2010 nyarán csatlakoztam a szigetvári fúvósokhoz. Nagyon sokat köszönhetek zeneiskolai tanáromnak, Széll Csabának, hiszen ő indított el ezen az úton. Amúgy két fontos lépés megtételére van szükség a zenekari játék megkezdéséhez. Első lépés: szeress zenélni. Második lépés: szeress közösségben zenélni. Pont 2010 tavaszán vágtunk bele Csaba növendékeivel egy klarinét kvartettbe. Nagyon tetszett az egész együtt töltött idő hangulata, elég jó csapat voltunk. A kvartettben már játszottak akkori zenekari tagok is, ők meséltek nekem először a zenekarról. 

 

Mit jelent számodra egy fúvószenekarban játszani?

Varga Matyi: Kikapcsolódást és fejlődést. A próbák időzítése elmenne egy nagyon szuper pavlovi kondicionálásnak. A belépés a próbaterembe a hétvége kezdetét jelenti, amit egy 2 órás próba előz meg. Viccet félretéve az embernek szüksége van arra, hogy a sűrű hetek után valami mást csináljon a szokásos dömpinget követően. Engem 10 éve a zenekar kapcsol ki. Természetesen nem csak meditálunk, hetente komoly munkánk van a repertoárunk és a játékunk fejlesztésében, amit lassan 35 éve Artisjus-díjas karmesterünk, Deichler András koordinál. 

Később gimnáziumi, majd egyetemi éveid alatt, most pedig már mint dolgozó felnőtt, hogyan tudtad és tudod teendőidet összeegyeztetni és időt szánni a zenekari próbákra, fellépésekre?

Varga Matyi: Sajnos egyre nehezebben. A gimnázium alatt nem jelentett problémát a péntek esti próbákon és a szerepléseken való részvétel. Később sajnos fordult már elő, hogy néhány vizsga, egy-két rosszul időzített zárthelyi dolgozat, vagy egy laborgyakorlat előrébb került fontossági listán. De hát ez az élet rendje, a diploma nem szerzi meg magát. Manapság pedig sajnos olyan erők dominálnak, amikkel senki sem tud szembeszállni. Bízunk benne, hogy ennek hamarosan vége lesz.

Milyen gyakran vannak próbák, hogyan zajlanak? 

Varga Matyi: Minden pénteken szigorúan és pontosan 17:30-kor kezdünk a szigetvári zeneiskola hangversenytermében. Ez alól kivétel a Karácsonyi Hangversenyt megelőző időszak, amikor szombaton és vasárnap is találkozunk. 

A zenekar 35 éves fennállása alatt biztosan keletkeztek izgalmas történetek. Tudnál mesélni párat?

Varga Matyi: Úgy bizony, tele vagyunk jó történetekkel! Ezek közül pár:

  • A határaink feszegetése: A közönség szórakoztatása mellett kedveljük a kihívásokat. Szívesen tesszük magunkat is próbára számos nem mindennapi produkcióval. Az első nagyobb szabású projektünk 2001. júniusában volt az Élőzene Világnapján. Minél több helyre szerettük volna eljuttatni a zene örömét. Aznap 12 Baranya megyei városban adtunk fél órás koncerteket, közel 400 perces tiszta játékidővel. Ez a próbálkozás akkora sikert aratott, hogy egy évvel később 2002. június 21-én megismételtük, csak ezúttal busz helyett hajóra szálltunk. Baranya megye helyett pedig a Balaton vizén közlekedtünk. Ekkor 24 óra alatt 22 kikötőben adtunk koncertet. 14 évvel később 2016. augusztus 26-án újra hajóra szálltunk. Este 6 órakor indultunk útnak a balatonföldvári kikötőből és meg sem álltunk másnap este 8-ig, amikor Siófokon kitett minket a hajónk. Az utóbbi kísérletünk bejegyzett magyar rekord. 

  • Menetelés az Európai Unióba: 2004. április 29-én délelőtt összegyűlt a zenekar az osztrák határ mellett elhelyezkedő Rábafüzesen. Délben a határtól 600 méterre felsorakoztunk menetzenére és egészen a legközelebbi településig, Heiligenkreuzig meneteltünk, ezzel jelképesen ledöntve a korábbi határokat. Magyarország 2 nappal később május 1-én csatlakozott az EU-hoz.
  • Mindig úton: Ha van rá lehetőségünk, és éppen nem egy világjárvány kellős közepén vagyunk, nagyon szívesen megosztjuk a világ legtöbb népével a minőségi magyar fúvószenét. Legfrissebb utazásunk 2019. áprilisában volt, ekkor részt vehettünk a törökországi Edirne város borjúmáj fesztiválján. Egészen nemzetközire sikerült a fesztivál, mert találkoztunk bolgár, román és török zenekarokkal is. Ugyan ha szót nem is tudtunk feltétlenül váltani, szerencsénkre a kották mindenhol ugyanazon a nyelven íródnak. A fesztivál három napján menetzenékkel, az utolsó napon pedig egy szokványos koncerttel szórakoztattuk a helyieket. 
  • Zenekar a kórháztetőn: „Tisztelet a hősöknek” jelszóval adtunk koncertet szeptember 11-én a Szigetvári Kórház tetején. Koncertünkkel igyekeztünk hálánkat kifejezni az új koronavírusjárvány frontvonalában küzdő egészségügyi dolgozóknak, akik töretlenül küzdenek honfitársainkért.

Milyen zenéket, dalokat hallhatunk tőletek?

EZT OLVASTAD MÁR?  Interjú Miltner Szabolcs harmadéves gyógyszerészhallgatóval

Varga Matyi: Nagyon univerzális repertoárral rendelkezünk. A klasszikus zenétől kezdve a jazz-en át a filmzenéig számos műfajjal találkozhat a közönség. A könnyű zenék közül hallhatók az Aerosmith, Abba, Queen, The Beatles és más híres előadók örökzöld slágerei, de a filmek szerelmesei is megtalálják nálunk a fülükre valót. Játszunk darabokat John Williamstől (pl.: Star Wars, A cápa, Harry Potter), hallhatjátok tőlünk a Disney rajzfilmek nosztalgikus zenéit (Oroszlánkirály, Szépség és a Szörnyeteg, Aladdin), vagy akár a klasszikusok kifinomult melódiáit (Titanic, A Rettenthetetlen, Enrio Morricone vadnyugati klasszikusai). 

Hol találkozhatunk veletek a jövőben?

Varga Matyi: A jelenlegi pandémia sajnos a mi életünkbe is rendesen beleszólt, így nehéz megmondani. Viszont jártunk már a PTE-n is. Pár éve a KPVK (akkoriban még Illyés Gyula Kar) szekszárdi aulájában szerepeltünk, illetve amire talán egy-két gyógyszerészhallgató még emlékszik, az a 2016-os Gyógyszerész Szaknapok való fellépésünk. Javarészt fiatalokból áll a zenekarunk, akiknek nagy része megfordult már a PTE-n, így nagyon szívesen térünk vissza az Alma materbe. Addigis megtaláltok minket a legtöbb közösségi média platformon. Reméljük, hamarosan találkozunk! 

Érdemes felkeresni az említett oldalakat, melyek az alábbi linkeken érhetők el: