Filmajánló: A 12 dühös ember

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
1
+1
+1
+1
+1

Szeretem az olyan filmeket, amelyek megmutatják, hogy a társadalom mennyire különböző nézőponttal rendelkező emberekből áll. Egy problémát több oldalról is meg lehet közelíteni, mindenki hozzáteszi a saját gondolatait, tapasztalatait, melyből végül megszületik a megoldás. Különösen fontos ez akkor, amikor egy ember élete a kérdés. A 12 dühös ember című film remekül mutatja be, hogy nem vagyunk egyformák. Az amerikai film 1957-ben jelent meg, éljenezve fogadták a kritikusok. Oscar-díjra is jelölték a legjobb rendező, a legjobb film, valamint a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában.

Rövid története

Egy szegénynegyedből származó fiú édesapja gyilkosság áldozata lett. A bíróságon elhangzottak alapján erős a gyanú, miszerint a fiú az elkövető. Abban az esetben, ha elítélik, a büntetése villamosszék általi halál. Az amerikai törvények szerint az esküdtek mindegyikének azonos állásponton kell lennie ahhoz, hogy a végső döntést meghozzák az üggyel kapcsolatban. A történet a tizenkét esküdtet mutatja be, akik közül 11 bűnösnek tartja a vádlottat. Egy esküdt kiemelkedik, ő megosztja kételyeit a többiekkel és szépen lassan elkezdi őket meggyőzni arról, nem szabad elsőre ítélni anélkül, hogy ne gondolnának bele mélyebben, mi történhetett azon az estén. Minden egyértelműnek tűnő bizonyítékot apró részletekre bont, és mindegyikről kiderül, hogy valójában nem is olyan evidens, hogy a fia ölte meg a férfit. Például az egyedinek hitt késről kiderül, hogy több helyen is kapni. Több titkos szavazást is tartanak, és egyre több esküdt szavaz arra, hogy a fiú mégsem bűnös. A végén már csak egy esküdt tart ki az eredeti véleménye mellett, majd egy nagyon megható jelenettel zárul a történet.

Esküdtek

Az 1-es számú esküdt az esküdtszék vezetője, aki ugyan segítőkész, de érdemben nem szól hozzá a témához, döntésén való változtatását sem indokolja meg.

A 2-es számú esküdt először visszahúzódó és szerény, majd ahogy telik az idő, egyre jobban megjön az önbizalma.

A 3-as számú esküdt a legindulatosabb, mivel érzelmi alapon közelíti meg a helyzetet. Régebben megromlott a kapcsolata fiával, ezért kivetíti tapasztalatait az ügyre is, és nem hajlandó engedni abból, hogy a fiú ölte meg édesapját.

A 4-es számú esküdt mindig csak a tényeket nézi és a rációt. Ő az egyik, akit a legnehezebb meggyőzni arról, hogy a vádlott nem bűnös. Nem mások befolyásolják, hanem az általa számba vett tények alapján dönt másképp.

Az 5-ös számú esküdtnek nagyon nehéz gyerekkora volt, így ő hamar át tudta érezni a helyzetet és az elsők között változtatott véleményén.

A 6-os számú esküdt a legátlagosabb ember mind közül. Szobafestőként dolgozik, így nem is bánja, hogy munka helyett a bíróságon kell maradnia.

A 7-es számú esküdt az, akit jobban érdekel a meccs, amire jegye van, mint egy ember sorsa. Mindig arra szavaz, amire a többség.

A 8-as számú esküdt a filmben a kulcsfigura. Az elején ő az egyetlen, aki arra szavaz, hogy nem bűnös a fiú, és kéri a többieket, beszéljék át az ügyet.

A 9-es számú esküdt a bölcs nyugdíjas. Ő pártolja és tiszteli legjobban a 8-as számú esküdtet.

A 10-es számú esküdt tolakodó és nagyszájú, rasszizmusa miatt ítéli bűnösnek a vádlottat.

A 11-es számú esküdt dicséri az amerikai igazságszolgáltatást, mindig udvarias, hamar változtat.

A 12-es számú esküdt a legfelszínesebb, sokszor változtat szavazatán.

Véleményem a filmről

A film kitűnően ábrázolja, hogy mindenki más személyiséggel rendelkezik, mást lát ki egy adott helyzetből.  A néző végigkísérheti, hogy az először látszólag problémamentes emberekről hogyan hull le az álarc, és miként mutatják meg félelmeiket, gyötrődéseiket, ezáltal egyre emberibbnek tűnnek. Nagyon tetszett továbbá, hogy anélkül lett zseniális a film, hogy különleges díszleteket használtak volna. Szinte az egész cselekmény egy szobában játszódik, azt a pár percet kivéve, amikor a szomszédos mosdóban beszélgetnek. A film tanulsága, hogy egy ember is képes pozitív változásokat elérni, bár azt gondolom, hogy a történetben ezt valamilyen szinten túlidealizálták. Ezen kívül megfigyelhető volt, hogy szimbólumként a más filmekben is gyakran alkalmazott esőt használták. Amikor a titkos szavazáson fele-fele lett az arány, elkezdett esni az eső, ami jelen esetben a szellemi felfrissülést szimbolizálta.

Mindenkinek ajánlom, aki szereti a drámákat és a krimiket.

Forrás