Fenntartható ruhatár nemcsak egyetemistaként

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Sokunk az egyetemista évei alatt indul el a felnőtté válás rögös útján: megismerjük jó esetben azt a szakterületet, amellyel szeretnénk foglalkozni, továbbá elindulunk az önállóság útján is, melynek részese a tudatosság is. Mi köze ellenben ehhez a gondolathoz a divat világának? Nos, talán több, mint azt elsőre láthatjuk…

Fiatal felnőttként a felsőoktatás kapujában állni, majd belépni rémisztő lehet. Számos egyetemista munkát vállal vagy munkát vállalni kényszerül, és emelett vezeti tudatosan kiadásait is. Számomra a kiadások áttekintésénél még néhány évvel ezelőtt megdöbbentő volt, hogy újonnan vásárol ruházati termékekre milyen összegeket lehet elkölteni és nem feltétlenül a legjobb minőségű termékekről beszélünk – egyszerű fast fashion üzletbe betérni sem olcsó manapság. Ráébredtem arra, hogy nem feltétlenül van szükségem egy tizedik fekete pólóra, hiszen még nem használtam el az előzőeket sem. Ekkor mélyebben beleástam magam a slow fashion és a fenntarthatóbb életmód világába, és örömmel tapasztaltam, hogy már számos influenszer kommunikál a second hand – mint a turkálók – világáról és beszél teljesen nyíltan arról, hogy a másodkézből történő vásárlás – melynek mindjárt áttekintjük néhány opcióját – milyen szempontból segíti a környezetet és milyen mértékben tud etikusabb lenni. A téma egyébként számos diszciplína felől megközelíthető – itt jogi, etikai, közgazdaságtani, design ipari, szociokulturális szempontokra is gondolok, amikor a fenntartható divatról beszélek.

Mégis milyen ruházati vásárlások tartoznak a fenntarthatóbb kategóriába?

Turkálók

A turkálókban lehet lelni olyan kincsekre is, amelyek még nem voltak használva, de valamiért belekerültek egy újrahasználásra irányuló körforgásba, továbbá olyan kincseket, melyek egyediebbek, külföldről érkeztek és még kiváló minőségű termékek. Izgalmas abba is belegondolni, hogy vajon mi lehet egy ruhanemű, kiegészítő tárgy története… Ki hordta vajon a kabátot, mely megtetszik és leakasztjuk? Nos, sosem tudhatjuk, de ez a rejtély is érdekes a turkálókban. Fontos azt is kiemelni, hogy többféle turkáló típus létezik. Vannak exkluzívabbak, ahol vállfára téve, válogatva, kicsit magasabb áron juthatunk hozzá second hand darabokhoz, plusz vannak azok, ahol ömlesztve, olcsóbban, saját magunk válogatunk a sok-sok különböző minőségű, stílusú termékek között. Mindenképp érdemes nézelődni a turkálókban szezonálisan, de ne feledjük, hogy ez mindig időigényes tud lenni.

Online vásárlás

A közösségi médiának köszönhetően mára már nem ördögtől való, hogy a Facebook-on, vagy egyéb adásvételi csoportokban csereberélik emberek a feleslegessé vált, eladásra kerülő különböző tárgyakat. Természetesen a ruházat, a táskák, cipők és kiegészítők sem kivételek ez alól. Egyértelműen vigyázni kell az ilyen típusú vásárlás esetében: azt javaslom, hogy amennyiben van rá lehetőség, soha ne utaljatok senkinek előre és a személyes átvételt válaszotok. Ez utóbbi azért jó, mert megtudjátok tekinteni az eladó terméket, és ha nem megfelelő vagy eltér a befotózott terméktől, netán kiderül egy-egy hiba, akkor el tudtok egyszerűen állni a vásárlástól. Ilyen csoportokban akár olcsóbban tudtok különlegesebb, tervezői, egyedibb darabokra szert tenni. 

Cserebere

A családban, valamint a barátok és az ismerősök között érdemes a megunt, már akár rég nem viselt ruházati cikkeket cserélgetni, így egyfajta új életet tud kapni egy-egy nadrág, felső vagy éppen cipő. 

Jótékony cél

Ez az ötlet kevésbé kapcsolódik a fentebb említett három lehetséges úthoz, ellenben nagyon fontos az is, hogy amikor a ruháinkat szortírozzuk, akkor átgondoljuk, hogy miképpen tudunk rászoruló családokon, személyeken segíteni akár egy-egy számunkra feleslegessé vált télikabáttal, csizmával. Ha nem ismerünk közvetlenül olyan családot, felnőtteket, akiknek tudnánk segíteni, akkor keressünk egy szervezetet, alapítványt vagy csatlakozzunk felhívásokhoz, ahol mindig gyűjtenek különböző tárgyakat, melyek között ruhák is szoktak sokszor szerepelni. Ha tehetjük, segítsük ily módon is embertársainkat. 

Természetesen az a legfenntarthatóbb, ha az ember nem vásárol semmit, ellenben a mai felgyorsult divatiparban szinte ez lehetetlen, kivéve, ha elhatározzuk és megtaláljuk azt a módot, amiképpen nemcsak a pénztárcánkon könnyíthetünk, de még a divatjavak cirkularitását is támogatjuk. A cél nem az, hogy radikálisan változtassuk meg korábbi szokásainkat, hanem hogy lassan, tudatosan, saját lehetőségeinkhez mérten tekintsük át a divathoz kötődő viszonyunkat és az alapján találjuk meg azt a megoldást, amely élethelyzetünknek, igényeinknek megfelelő.