Érettségi 2021-ben?

Mi a véleményed?
+1
3
+1
4
+1
3
+1
+1
+1
+1

2021 januárjában járunk, ami a végzős középiskolások életében a továbbtanulás nehéz döntését és az (normál esetben) érettségi közeledtét jelenti. Természetesen ez az időszak békeidőben is hatalmas terhet, stresszt és nyomást jelent a fiatalok számára, nem beszélve a jelenlegi lassan egy éve tartó pandémiás helyzetről. Nos, most találkozott a rettegett érettségire való keserves felkészülés és az online oktatás megkérdőjelezhető működése.


Ennek a két komponensnek a szerelem gyermekeként napvilágot látott az a petíció, amelyet mára már több mint 20 ezren írtak alá január 3-a óta. Hogy mi a célja ennek az aláírásgyűjtésnek? Nem más, mint a 2021-es érettségi vizsgák teljes mellőzése és a diákok követeléséhez tartozik, hogy a középiskolás éveik alatt produkált jegyeik átlaga jelentse a vizsgajegyet. Ennek az igazán elszánt kezdeményezésnek egy ismert patrónusa Balatoni József, közismert nevén Jocó bácsi. A híres pedagógus, történelemtanár és író úgy gondolja, az idei évben igazságtalanság lenne érettségit tartani a középiskolás diákok számára. Szó esik nyilatkozatában a nyolcadikos tanulókról is, akik néhány hét múlva adnak számot tudásukról a központi felvételin.


Igyekszem az objektivitás mezsgyéjén maradni, viszont ebben a témában nehéz nem kinyilvánítani mély felháborodásomat. Nézzük meg a petíció követeléseit kicsit részletesebben: „nagyon nehéz, hogy nem tudunk szemtől-szemben kommunikálni a Tanárainkkal, a több hónapos kieséssel nagyobb hátrány ér minket. Rengeteg ember bukna el egy érettségitől, vagy egy nagyon fontos szakmai vizsgától a vírus miatt.” Az utolsó, tizenkettedikes (vagy tizenharmadikos) évfolyamról beszélünk, amely év jórészt az ismétlésről, a korábbi évek érettségi feladatainak megoldásáról és tételek kidolgozásáról szól. Nem tartom jogosnak a több hónapnyi kiesést az érvelésben, mert ugyan valóban elmaradt a személyes kontaktus, az információ áramlását tanár és diák között semmi sem akadályozza hála a 21. század technológiájának.


A másik kétséges rész: „a jegyeink átlaga alapján megkaphassuk a szakmai vizsgáinkat, illetve az érettséginket. Támogassanak minket, következő generációt”. Persze, az az ideális, ha egyenletesen, legjobb tudása szerint teljesít minden tanuló a középiskolában a négy év alatt. De nem minden esetben, sőt tapasztalataim alapján elég kevés esetben valósul meg ez a nagy mértékben illuzórikus jelenség, hiszen például kilencedikben sokadrangú kérdés a tanulás. Ergo nagy számban beszélhetünk olyan tanulókról, akik számára javítási lehetőség lenne az érettségi és feljavítaná a továbbtanuláshoz szükséges pontszámaikat.

Kénytelen vagyok megszólítani a bennem élő vér-egyetemistát és kimondani azt az elcsépelt közhelyet, amit mind mondunk középiskolás társainknak: az érettségi, apró töredéke egy vizsgaidőszaknak. Egyrészt, az egyetem kicsit sem gondoskodó légkörében jóval kevesebb idő áll rendelkezésre X (de inkább M) oldal megtanulására, valamint a szükséges szakirodalom megkeresése, kijegyzetelése, elsajátítása csak és kizárólag a hallgató feladata. Talán kissé maradi a gondolatmenet és egyáltalán nem azt mondom, hogy úgy kell hozzáállnia egy középiskolás végzősnek a tanuláshoz, mint egy egyetemistának, viszont azt állítom, hogy ha az egyetemeken változatlan a számonkérés metódusa, akkor teljesen nonszensz az érettségik teljes körű megszüntetése.
Nézzünk szét kicsit tágabban az oktatásban és a diákok életének nehézségében az online oktatás hatására. Ahogy most a végzősök érzik a legigazságtalanabbnak a helyzetüket, úgy az első osztályos kisgyerek is érezheti, akinek a vírushelyzet alatt kell megtanulni írni, olvasni és számolni, ami alapvetően sem egy könnyű folyamat 6-7 évesen. Vagy hadd hozzam példának a másik végletet, azt a záróvizsgázó és szakdolgozatot író egyetemistát, aki jó esetben két havonta eléri valamilyen platformon a konzulensét és ha a csillagok is úgy állnak, talán sikerül felkészülni élete egyik legnagyobb megmérettetésére.


Az online oktatás hatásosságának kérdése egyaránt felmerül mind tanárok, mind diákok körében, főként ilyen hosszú időn keresztül. Emlékezzünk vissza, az első kijárási tilalomra és az első hetekre, sőt hónapokra az online oktatásból. Március közepétől gyakorlatilag nem, hogy személyes interakció nem létesült tanár és diák között, de még az online felületek kezelése és használata is lássuk be döcögve ment. Ez a tavalyi végzősök érettségi vizsgája előtt két-három hónappal következett be, vagyis nagyon rövid időn belül tanárnak és diáknak egyaránt embertelen sebességgel kellett alkalmazkodnia a kialakult, személytelen és akkor még nem olajozottan működő online tanításhoz. Ennek következtében, teljesen jogos és megalapozott döntés eredményeként elengedték a szóbeli vizsgákat, ami úgy gondolom már önmagában is egy felettébb rendhagyó és számottevő engedmény.
Nos kardinális kérdés, hogy az érettségi kihagyásával vajon mennyit nyernek a diákok? Megalapozott döntések-e ezek, amelyeknek vajon lesz-e negatív következménye a jövőben? Nem fogja-e hátrány érni ezeket a diákokat öt, tíz év múlva, amikor (legjobb esetben) a COVID-ot hírből sem fogjuk ismerni? Vajon az-e az igazságtalanság, hogy az érettségit megtartják, vagy az, ha nem?
Sem pedagógus, sem tanár, sem végzős nem vagyok. De egy másodéves egyetemista igen, akiben kellően élesen él még az érettségi emléke és a vizsgaidőszak kellős közepén inkább érettségizne le még négyszer, mint görnyedjen a tételsorok kibogozhatatlan útvesztője felett.

 

EZT OLVASTAD MÁR?  Az első felvételiző, akinek maxpontos lett az érettségije

források: 1, 2