szív

Érdekességek a szívünkről

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

A szív az egyik, ha nem a legfontosabb szervünk. A mai tudománynak hála egyre több információt tudunk meg róla, nemcsak fontos és hasznos részleteket, hanem elgondolkodtató érdekességeket is.

Kezdjük az elején. Magzati korban a szív eleinte csupán csak egy sejtcsomó, ahogy mi magunk is. Szerintem elképesztő, ha igazán belegondolunk, hogy egy teljesen önálló élet alakulhat ki néhány kis sejtből. Egy hónappal a megtermékenyülés után a szív már egy pitvarra és egy kamrára osztható, kialakulnak a szívbillentyűk is. Ezt követően a negyedik-ötödik héten kezd el dobogni. Nagyon sokszor előkerül etikai kérdésként, hogy a magzatot pontosan mikortól is lehet „élőnek” nevezni. Érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy ha a halált a szív megállásával definiáljuk, akkor az életet is lehetne akár a szívműködés kezdetétől számítani… 

Miután egy kisbaba meglátta a világot, a szíve nagyjából dió méretű, és kétszer olyan gyorsan ver, mint egy felnőtté.

A zene nem csak az érzelmeinkre és gondolatainkra tud hatni, hanem a szívünkre is. A hallgatott dallam ritmusa komolyan befolyásolhatja a vérnyomást és a szív ritmusát, ezért nem mindegy, hogy milyen zenét választunk az edzéshez, tanuláshoz vagy az elalváshoz. Tudatos lejátszási listákkal a teljesítményt is növelhetjük.

A tudomány már bebizonyította, hogy a szív önálló agynak tekinthető. Belső idegrendszerében több mint 50.00 összetett neurológiai áramkört fedeztek fel, melyek többek között lehetővé teszik a tanulást, az emlékezést és a működőképes döntések meghozatalát a koponyai agytól függetlenül. 

szív

Már az is bizonyosságot nyert, hogy a szív termeli a legerősebb elektromágneses mezőt (EMF) a testben, ami nem egy kicsivel, hanem ötvenszer erősebb, mint az agy általi EMF. Ez a testtől még két-három méterre is mérhető megfelelő érzékenységű műszerrel (bizonyos Szuperkonduktív quantum interferencia detektorral). Ha valamilyen elektromos mezőt fizikai eszközökkel valóban detektálhatunk a testünk körül, akkor az aura létezését sem zárhatjuk ki, sem azt, hogy esetleg néhányan látják is ezt a bizonyos „erőteret”. Vajon ennek köszönhető az is, hogy két ember szíve verhet egy ritmusra? Például szerelmespárok esetén figyeltek meg ilyesmit, mikor leültek egymással szemben és csendben figyelték a másikat. A szív mágneses mező mellett elektromos áramot is termel, ami feltölti, aktiválja és át is alakítja az energiáinkat. 

Még a szisztémás memória fő székhelye is a szív, ami a különböző szívátültetésekről készült kutatásokból egyértelműen kiderül. Megfigyelték, hogy egyes esetekben a donor emlékei, viselkedésformái, preferenciái megjelentek a szervet kapó betegben is. Ez olyan gondolatokat is felvethet, hogy akkor a betegből a szíve távozásával vajon a korábbi személyiségének néhány részlete is a semmivé lesz? Létezhet olyan, hogy valaki az új szívvel egy teljesen új identitást kap, vagy hogy esetleg egyszerre kettő is lesz neki? Arról már nem is beszélve, hogy ilyesmi xenotranszplantációkor is megeshetne? Az állati szervek beültetése emberekbe ideiglenes megoldásként, amíg szervre várnak, nem lehetetlen. A tudósok fejében már megfordult a gondolat, és már vannak is a felmerülő problémák megoldására irányuló kutatások.

A szív látszólag néha még a fizika törvényeinek is ellent tud mondani. Súlyos kombinált szívbillentyű-betegségekben a billentyűfunkciók gyakorlatilag megszűnnek, az ilyenkor mért nyomás (a szív üregeiben és a nagyobb erekben) alapján a vérnek visszafelé kellene áramolnia (a nagyobb nyomás érték felől a kisebb felé), de valójában a vérkeringés továbbra is normális irányú marad. Ez is arra mutat rá, hogy „a szív elsődlegesen pulzusgenerátor, és nem nyomásgenerátor”.

szív

A szívről sokáig azt gondolták, hogy az érzelmek központja, és hogy benne lakozik a lélek. Majd a tudomány bebizonyította, hogy ezek az agyból származnak, azonban azóta már az is kiderült, hogy a szív több jelet küld az agynak, mint fordítva. Tehát a szívtől az agy felé szélesebb körű kommunikáció történik, és ezek valóban hatással vannak az érzelmekre és a gondolkodásra. Akkor mégis csak a szívünk (az agyunkon keresztül) irányít minket és a cselekedeteinket? 

És végül mindenki vigyázzon magára hétfőn és pénteken, mert a legtöbb szívroham az előbbin történik, de az utóbbi a második legveszélyesebb nap.

 

Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, kiemelt, belső1, belső2