Eltelt egy hét az őszi online oktatásban a BTK-n – Interjú Dr. Polyák Gáborral

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon a múlt héten hivatalosan is bejelentették az online oktatást, még a kormányrendelet megjelenése előtt. Erről a helyzetről kérdeztem Dr. Polyák Gábort a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék tanszékvezetőjét és egyetemi docensét.

Hogyan telt az első hete az őszi távoktatás során?

Dr. Polyák Gábor

Dr. Polyák Gábor: Egyelőre nem érzem ugyanazt a bezártságot, mint tavasszal. Elég sokat voltunk a tanszéken a kollégákkal, nem állt le teljesen az élet. Persze eközben a járvány sokkal súlyosabb, mint tavasszal, ez egy nagyon nyomasztó helyzet. Most szinte mindenkinek van beteg vagy karanténban lévő ismerőse, minden nap jöhet a hír, hogy a gyerekeim osztálya vagy iskolája is leáll. A digitális oktatásra való átállásban már rutinosak vagyunk, diákok és tanárok egyaránt. Azon túl, hogy ez soha nem lesz ugyanolyan, mint a jelenléti oktatás, alapvetően zökkenőmentesen folytattuk az órákat. Sőt még azt a tréning jellegű órát (Demokrácia-gyakorlatok) is sikerült egész jól megtartani, amiről azt gondoltam, hogy online kivitelezhetetlen.

Mi a legnehezebb Ön számára a távoktatásban?

Dr. Polyák Gábor: Ahogy mondtam, maga a járványhelyzet igencsak rányomja a bélyegét a mindennapjainkra. Miközben most érezzük a valódi veszélyt, már bele is fáradtunk az emberi kapcsolatok hiányába, a (rossz) hírek követésébe, a folyamatos készenlétbe. A visszajelzésekből az látszik, hogy a diákok is rosszul viselik az elzártságot, nagy szükségük lenne leginkább egymás társaságára. Egy alapvetően nyomott, rossz hangulatban tanítani is nehezebb.

Önnek mi hiányzik leginkább a jelenléti oktatásból?

Dr. Polyák Gábor: A szemkontaktus. A diákok jelenléte. Az oktatás nem egyirányú kommunikáció, hanem folyamatos párbeszéd. Ezt teljes egészében nem lehet átvinni a Teams-be. Bár az se igaz, hogy az online oktatásban nincs semmilyen párbeszéd a diákokkal, de az a folyamatos visszajelzés, ami a tekintetekből, a metakommunikációból jön, hogy érdekes vagy unalmas-e, amit mondok, gyors vagy lassú, érthető vagy fussunk neki újból, ez nincs meg.

Mit gondol, hosszútávon milyen következményei lesznek a távoktatásnak, a diákok valós tudása mit fog megmutatni?

Dr. Polyák Gábor: Azt gondolom, hogy az egyetem már az a része az oktatási rendszernek, ahol a diákok önállóságára minden esetben lehet számítani. Itt nem okoz meglepetést, ha egyedül kell feldolgozni szövegeket, keresni forrásokat, egyedül kell felkészülni egy vizsgára. Ennyiben az egyetem digitális átállása a legkevésbé problémás az összes oktatási szint közül. Persze én könnyen beszélek a kommunikáció szakon, sokkal több a kihívás ott, ahol hangsúlyosabb a gyakorlati képzés. De nem ugyanazok az egyetemi évek, nem ugyanazok az élmények adatnak meg a mostani diákoknak. Emiatt gyengébb lehet a kötődésük az egyetemhez és a saját csoportjukhoz, valamiféle szocializációs kudarcot élnek meg.

EZT OLVASTAD MÁR?  Interjú Kovács Bettinával, a PTE ETK HÖK Elnökkisasszonyával

Milyen előnyét illetve hátrányát látja a home officenak?

Dr. Polyák Gábor: Az elmúlt években sokat utaztam külföldre, márciusban ez radikális váltás volt. A tanszék Erasmus+ projektjének áprilisban lett volna a zárórendezvénye Lisszabonban, oda diákokkal együtt mentünk volna. Ehelyett most online kell tartanunk a konferenciát. Ezt nagyon sajnálom, azt viszont nem, hogy Budapestre is sokkal kevesebbet kell utaznom. Szerintem az hosszú távon egy komoly előny lehet, ha megtanuljuk, hogy nem kell minden megbeszélés miatt utazni, hiszen hatékonyan megoldható online is. Persze a konferenciák fontos része a kávészünet, online ez nem pótolható, úgyhogy biztosan nem fog eltűnni se a konferencia műfaja, se a személyes megbeszélés. De az nem baj, ha rugalmasabban tudjuk kezelni a jövőben. Én egyébként elég sokat dolgoztam otthon az oktatói munkán első tíz évében, szóval a home office nem új helyzet. Kutatni jobban lehet nyugodt környezetben, már amennyiben az emailek és a messenger-üzenetek áradatában bárhol találhatunk nyugodt környezetet. De a kávészünet, a közös ebéd, egy-egy mondat mindenki napját feldobja, és nemcsak a konferenciák fontos részei ezek, hanem a mindennapjainké is.

A karantén időszaka alatt belevágott vagy bele fog vágni valamilyen új projektbe?

Dr. Polyák Gábor: Az online oktatás rengeteg plusz felkészülést igényelt, főleg tavasszal. Hanganyagot kellett készíteni a prezentációkhoz, újra kellett gondolni a tananyagot és a számonkérést. Akkor nem sok energia maradt új projektekre. Valójában sem a pályázatok beadási határideje, sem a tanulmányok leadásának határideje nem függ a karanténtól, úgyhogy most is sok munka, sok projekt van folyamatban. Nem mondhatom, hogy a sok felszabadult időben neki tudok állni valami újnak, hiszen valójában egyáltalán nem szabadult fel idő.