Élet abszolút hallással – interjú Mayer Áronnal

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
1
+1
+1
+1
+1

Többségünk el se tudja képzelni, milyen lehet abszolút hallással élni. Sőt, vannak olyanok, akik azt se tudják, hogy mit jelent ez a szókapcsolat. Nos, az abszolút hallás egy olyan képesség, ami lehetővé teszi, hogy referenciahang segítsége nélkül is be tudjuk azonosítani bármelyik hallott zenei hangot.

Ennek a képességnek a tanulmányozása a XIX. században kezdődött el. A statisztikák azt mutatják, hogy nagyon csekély a száma az embereknek, akiknek abszolút hallása van. Ezek a személyek, a kutatások szerint, valószínűleg magasabb szintű agykérgi feldolgozást bevonva elemzik a frekvencia-információkat. Egy abszolút hallásúnak annyira egyszerű egy hang beazonosítása, mint egy látásában nem korlátozott embernek beazonsosítani a színeket. A felmérések alapján az emberek nagyon kis százalékának van ilyen képessége, de a zenészek körében sokkal elterjedtebb, mint más közegekben (erre a magyarázat valószínűleg, hogy akinél felfedezik az abszolút hallást, azt zenei pályára terelik gyerekkorukban). Fontos azt kiemelni, hogy nem fejleszthető az adottság 4-6 éves kor felett, mert az már relatív hallásnak minősül.

Én sose tudtam belegondolni, hogy milyen lehet ilyen hallással zenészként tevékenykedni, a mindennapi életben való működése pedig még annál is rejtélyesebb számomra. Ezért kikérdeztem barátomat, Mayer Áront a trombita tanszakról, akinek már gyerekkorában felfedezték az abszolút hallását.

Hogy derült ki, hogy abszolút hallásod van?

Mayer Áron: Én 7 éves koromban kezdtem el zongorát tanulni, és a zongoratanárom vette észre, hogy amikor leültetett a hangszerhez, nyilván valami nem ment elsőre. Olyankor elénekeltette előszőr velem a dallamot. Ekkor vette észre, hogy mindig ugyanarról a hangról énekelem a darabot, mint ami a kottába le van írva. Arra is emlékszem, hogy volt olyan, hogy direkt tartott egy tíz perces szünetet körülbelül, hogy kicsit elfelejtsem a dallamot és ne emlékezetből énekeljem, de így is jó hangokat énekeltem.

 

 

Hogy élsz meg egy reggelt?

Mayer Áron: Ezt a kérdést sokszor szokták kérdezni tőlem. És amúgy kicsit vicces is, mert ezt mindenki úgy képzeli el, hogy Úristen! Meghallom a hangot és a szemeim előtt már meg is jelenik, hogy az milyen hangon szól, de ez egy zajnál általában nincs így. Például egy zongoránál igen, mindig hallom, hogy mi szól, de ha elmegy egy autó az ablak előtt, akkor nem azzal foglalkozok, hogy milyen hang, hanem hogy szimplán zavar, mert egy zaj. Persze, ha egy kocsi dudál, akkor meg tudom mondani, hogy melyik hang, de amikor megszólal az ébresztő, akkor se az érdekel, hogy milyen hangnem, hanem hogy fel kell kelni.

Mennyire zavar ez a képesség a mindennapokban?

Mayer Áron: Ezt is sokan szokták kérdezni és egyébként nem tudom miért gondolják így, de körülbelül semennyire nem zavar a mindennapokban, mert szerintem ez egy jó dolog, és eddig még nem találtam meg a hátrányát. Talán annyi, hogy ugye én trombitálok és a hangszerem egy „b” hangolású hangszer (minden hangszernek meg van a saját hangolása. A zongorának például „c” hangolása van. A „b” hangolás egy nagy szekunddal lejjebb van, mint amilyen hangolásban Áron hall, ami az alap a „c”) és ezért az elején nagyon zavart, hogy mást hallok, mint ami a kottában le van írva. De hát aztán hozzászoktam szerencsére. Mostanra, amikor hanszerelek valamit, akkor nagyon sokat tud igazából segíteni, egyrészt, hogy hallom, másrészt megtanultam függetleníteni a hang leírását attól, amit hallok.

A zenén kívül tudod máshol kamatoztatni a kivételes hallásod?

EZT OLVASTAD MÁR?  Élményt szeretnénk nyújtani a fogyasztóinknak - Interjú Prischetzky Botonddal a MONYO Brewing kisüzemi sörfőzde brand managerével

Mayer Áron: Nem tudom, ezen még nem gondolkoztam, mert még nem nagyon kellett máshol az abszolút hallásom. Esetleg csak szórakoztatásra tudom szakmán kívül használni ezt az egészet. Például, amikor haverok belefújnak a sörösüvegbe vagy összekoccintják őket, akkor megkérdezik tőlem, hogy milyen hang volt, de szerintem ez nem nagy kamatoztatás.

Mit gondolsz? Veled született dolog az abszolút hallás, vagy a gyerekkorod alatt alakult ki?

Mayer Áron: Na ez egy nagyon izgalmas kérdés, mert igazából ez engem is sokáig foglalkoztatott, és ezért utánajártam. Körülbelül 10000:1 az arány az abszolút hallásúaknak, és bárhogy is nézzük, ez egy olyan adottság, amivel együtt születik az ember. Mert igazából nem a fülben dőlnek el a dolgok, hanem az agyban, mert nálunk elvileg a két félteke összekapcsolása erősebb, és akinek ez a kapocs meg van, annak 2-3 éves koráig el kell kezdeni zenét tanulni vagy zenei közegben lenni, hogy ez az egész kialakulhasson. De szokták mondani, hogy ez tanulható, de ez egyáltalán nem így van, ezzel születni kell. Amivel keverni szokták az a relatív hallás, ami egy tanulható dolog, de ez a legtöbb zenésznél amúgy is kialakul, legyen az hangszeres vagy énekes, vagy bárki, aki komolyabban foglalkozik zenével. Egyszerűen, ha hangol, akkor annyira megszokja azt a hangot, hogy minden reggel azzal kezdi a gyakorlást, és ahhoz képest ki tudja számolni a többi hangot. Erről az abszolút hallásnál szó sincs, mert nekünk nincs szükségünk referenciahanghoz, nekünk egyből jön minden. Úgyhogy ez mindenképpen egy velünk született dolog.

 Kiemelt kép forrása: mindenamihallas.hu