Élet a COVID után – Gazdaság

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1
1

2019 őszén ütötte fel a fejét a COVID-19 névre keresztelt koronavírus a kínai Wuhanban. Kezdetben kisebb területeket bénított meg az akkor még csupán részleteiben ismert vírusfajta, mely 2020-ra pandémiává nőtte ki magát. Fel volt készülve a világunk egy ilyen mértékű megbetegedésekkel járó járványra? Hogyan reagált erre a gazdaság és az egészségügy? Miben változott meg az emberek élete és milyen jövő vár ránk?

Kezdeti hatások

Ugyan az évek, évtizedek során felütötte a fejét itt-ott egy-egy járvány, viszont jellemzően egy területre korlátozódott az esetek száma, és a megfelelő beavatkozást követve rövidebb időn belül sikerült annak terjedését visszaszorítani. 2019-ben Kínában egyre több tüdőgyulladással járó megbetegedést regisztráltak, az első esetekben közös pont volt, hogy a fertőzöttek egy Wuhanban található halpiacon jártak. Nyilvánvaló lett, hogy nem szimpla vírusról van szó, amely rendkívül agresszív, semmilyen gyógyszer nem használt az általa okozott tünetekre. Elsősorban az idősek és krónikus betegek számára jelent életveszélyt a fertőzés. A halálozási ráta sem volt kecsegtető.

Az ezt követő robbanásszerű terjedési folyamatot úgy gondolom senkinek sem kell taglalnom, hiszen mást sem hallhattunk az elmúlt évben. Koncentráljunk most a környezeti illetve a gazdasági következményekre. Az első hónapok során – tekintve, hogy nem volt ilyen esetre kidolgozott akcióterv – a termelés visszaesett, sorra bezártak a gyárak és számos szolgáltatás elérhetetlenné vált. Egyrészt a rengeteg megbetegedés miatt, másrészt így próbálták korlátozni az emberi érintkezést a további fertőzések korlátozása érdekében. Pozitívum a káoszban – a tömegközlekedés visszaszorulása, a termelés leállása miatt a károsanyag-kibocsátás nagymértékben csökkent, ezáltal a légszennyezettség is. Az ózonlyukak pedig „gyógyulni” kezdtek ennek következtében, pedig ez korábban lehetetlennek tűnt.

Megpróbáltatások

Az egészségügy maximumon felüli terhelés alá került, számos kutatócsoport alakult, hogy az ismeretlen vírustörzsről rövid időn belül minél több információt nyerjenek. Előtérbe került az orvostechnikai eszközök gyártása, azonban sok ország segítségre szorult ilyen téren is. Tekintve, hogy a termelési és szolgáltatási szektorok is világszinten hatalmas károkat szenvednek el, hosszú távon a piac teljes átalakulását eredményezi ez a folyamat. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség 2020. áprilisi hírösszefoglalója szerint: „A globális gazdaság 4,1 ezermilliárdos veszteséget szenvedhet el a koronavírus miatt az Ázsiai Fejlesztési Bank szerint, ez a globális GDP 5%-a. Ha az elszigetelő intézkedések rövidebb ideig lesznek érvényben, akkor a gazdasági kár 2 ezermilliárd (a globális GDP 2,3%-a) dollárnál megállhat, és ebben az esetben az ázsiai fejlődő országok, köztük Kína, szenvednék el a károk 36%-át.”

Magyarország várható jövője

Ahogy a tegnapi (11.03.) bejelentés során hallható volt, ha a vírus ilyen ütemben terjed hazánkban, december első heteiben a kórházaink elérik maximális kapacitásukat. A magyar kormány ismét szigorításokkal kívánja helyzethez mérten minimálisra csökkenteni a fertőzés veszélyének kockázatát, kezdve a kijárási korlátozás bevezetésétől egészen a szórakozóhelyek bezárásáig. A jogszabályok lehetőséget adnak az államilag elfogadott költségvetéstől való eltérésre, így a felszabadítható összegekből egy-egy alapot válságkezelésre hoznak létre, illetve a gazdaság újraindításához szükséges pénzügyi alapot is ebből kívánják megteremteni. A vírus miatt átmenetileg 2020-ban növekedhet a költségvetés hiánya és az államadósság is. A globális kereslet csökkenése pedig közvetlen hatással lehet az exportra, különösen mert a magyar gazdaság erősebben kitett a külső keresleti sokkoknak, mint a környező piaci vetélytársak. A vírus kezdete előtt virágzott az autóipar, melyben fő partnerünk Németország, azonban a német autógyárak sorra jelentették be termelésük leállását. A jövőre nézve megalkottak egy optimista és egy pesszimista forgatókönyvet. Jó esetben csupán átmenetileg sérül a gazdaság, és a vírus visszaszorítása után helyreáll a rend. Míg a pesszimista forgatókönyv szerint 2022-ig emelkedőpályára kerülhet az adósság, elérheti a GDP 75%-át, mire ismételten csökkenni kezdene (A cikkben szereplő adatok alapjául a Portfolio alábbi gazdasági cikke szolgált.)

Ha elcsendesül a vihar

Szakemberek jelenleg négy esélyes kimenetel lehetséges. Most a két szélsőséges  forgatókönyvet vegyük górcső alá: Az első, az úgynevezett „Near miss”, vagyis a közelgő tévedés. Itt a lehető legoptimálisabb a helyzet, vakcinával sikerül megakadályozni a további terjedést, visszaáll a rend a városokban, a rendezvények és az élet is a megszokott rend szerint zajlik majd. Azonban a globalizáció visszafordulása rossz hatással lesz a növekedésre és a feltörekvő gazdasági piacokat is hátrányosan érinti.

A második, „Protracted turmoil”, vagyis az elnyújtott zavar. E szerint a vakcina kifejlesztése nem halad ol

yan gyorsan, mint amilyen ütemben a vírus terjed, a kormányok lépései nem elég hatékonyak, emiatt a gazdaság nagy mértékben sérül. A világ sokkal töredezettebb, a kereskedelem és a gazdasági aktivitás visszaesik, a kormányokkal szembeni elégedetlenség növekszik.

Bővebb információkat az alábbi linken találtok.

Az még a jövő zenéje, hogy melyik valósul meg, egy azonban biztos: a XXI. század egyik legnagyobb megpróbáltatásán megy keresztül a világ.