Az egyetem egy friss, még a tanulás szinte elbírhatatlan súlyától mentes elsőéves szemével.

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Nem is tudom hol kezdjem. Számítottam valamire, de már az első napon minden elképzelésemet felülmúlta az atmoszféra, ami körül vett. Még gimisként a legtöbbek számára az a várakozás, hogy iskolába mehessek, szinte elképzelhetetlen. Őszintén, már az első pillanattól kezdve, amikor beléptem az egyetem kapuján, és körülvett a reggeli forgatag a rengeteg beszélgető hallgatóval, a félénk elsőévesek bátortalan pillantásaival, úgy éreztem hazaértem. Az épületek feltérképezése, a termek megtalálása izgalommal töltött el, olyan mintha egy új országba léptem volna be, ahol minden ismeretlen és felfedezésre vár.

Eddig el sem tudtam képzelni, milyen felszabadító érzés, amikor te választhatod meg az óráidat, és azt tanulsz, amit igazán szeretnél. Imádom a tárgyaimat és a tananyagot is. Nincsenek tévképzeteim, tudom, hogy ez elég hamar változni fog, amint ránk zúdul a valódi végtelennek tűnő tanulás. Éppen ezért fontos, hogy így az elején még szeressük, mert később ez fog erőt adni a következő vizsgára való felkészüléshez. Már alig várom a kihívásokat, amik majd szembe jönnek velünk, hogy tovább fejlődhessünk. 

egyetem

Az egyetem Általános Orvostudományi Karára járok, és a régi épületben többször is jártam már, úgyhogy az nem igazán ért meglepetésként, ám az új épület annál inkább. Amikor először átsétáltam, komolyan olyan érzés volt, mintha egy másik világba léptem volna be. Minden csillogott, és az egész olyan fényűzően hatott. A kezdeti csodálat hamar átcsapott kellemes megszokássá. Nagyon örülök, hogy ebben a modern létesítményben tanulhatok, mármint a főépületnek is megvan a maga varázsa, ahogy az ember felé tornyosul, és ahogy a hatalmas aulában az ember kicsinek érzi magát, a világot pedig hatalmasnak látja, de az új épülettől valahogy még inkább egyetemistának érzem magam.

Az egyetemet nem a bulik vagy az önállóság miatt vártam igazán, hanem azért, hogy olyan emberekkel ismerkedhessek meg, akik ugyanazt a hivatást választották, mint én és ebből kifolyólag egy közös nyelvet beszélünk. Az ember el sem tudja képzelni addig amíg meg nem tapasztalja, hogy milyen csodálatos, ha olyan emberekkel van körülvéve, akik megértik az álmait és ugyanúgy küzdenek is a sajátjaikért, mint ahogyan ő is.

Miután bekerültünk és túl vagyunk a kezdeti örömön és csodálaton, az első és legfontosabb, hogy értékeljük azt, hol vagyunk és hogy mit tanulunk, amit leginkább azzal lehet kifejezni, ha elhivatottak maradunk, és mindent megteszünk a sikerért, vizsgáról vizsgára egészen a diplomáig. 

Ha már esett szó az épületekről, akkor nagyon fontos megemlítenem az előadásokat is. Eleinte féltem egy kicsit attól, hogy a nagy, több száz fős előadókban személytelenek lesznek az órák, de mekkorát tévedtem. Élvezet nézni és hallgatni, ahogy a professzorok maguk is mennyire szeretik az általuk oktatott tárgyat, és menyire beleélik magukat a mondanivalójukba. Egyszerűen magával ragadnak az előadások, ez egy újfajta érzés, amiben eddig nem volt részem, és meg kell, hogy mondjam, nagyon tetszik. Ráadásul a tanultakat nemcsak elméletben kell tudni, hanem a gyakorlatba is át kell ültetni. Ez nemcsak érdekes, hanem szerintem a megértésben is segíteni fog.

Ami még igazán megfogott már az első héten, hogy egyes választható kurzusokkal, melyek a kötelező tárgyakra épülnek, különböző aspektusokból láthatom ugyanazt. Eddig mindig az volt, hogy leadták az anyagot és ennyi, azonban az egyetemen az érdekesebbnél érdekesebb kurzusokkal színesíthetjük azt. Megannyi oldalról nézhetjük és vizsgálhatjuk meg ugyanazt, itt nem egy teljes képet kapunk, hanem már-már egy tökéleteset.

Szerintem, ha valaki olyat tanul az egyetemen, ami valóban érdekli, nem rendíti meg a tananyag mennyisége, nem riad meg az esetleges nehézségektől vagy bukásoktól, hanem tanul belőlük és még jobb és jobb lesz. 

A gimnázium és az egyetem között ég és föld a különbség minden téren. Szerintem a középiskola csak a föld, ahol felkészülünk az egyetemre, ami az ég, a magaslat, ahol megtanulhatunk szárnyalni. Amikor pedig motivációra van szükségem, akkor Kata cikkéhez hasonlóakat olvasok

egyetem

Képek: kép1, kép2, kép3, kiemelt kép