Covid-19 vakcina egy immunológus szemével – interjú dr. Kumánovics Gáborral

Mi a véleményed?
+1
15
+1
6
+1
6
+1
2
+1
2
+1
+1
1

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a téma, ami jelenleg az egész világot foglalkoztatja, az a Covid-19 vakcina. Számos információt lehet olvasni az interneten, melyek közt sajnos rengeteg álhír és rémhír van, ezek pedig megtévesztőnek, ijesztőnek tűnhetnek laikusok és egészségügyben dolgozók számára is. De mégis mi az igazság? Mik a tények, illetve a tévhitek az oltással kapcsolatban? Hogyan is zajlik tulajdonképpen a szervezetünkben egy immunválasz?  Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ dr. Kumánovics Gáborral, a PTE Klinikai Központ Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatójával. 

Először is szeretném megköszönni Tanár Úrnak, hogy elfogadta a felkérésemet. Kezdjük talán az alapfogalmakkal, hiszen sokak számára nem világos, mégis mit jelent az antigén, antitest fogalma, illetve hogyan játszódik le egy immunológiai válaszreakció a fertőzést követően.

Kumánovics Gábor: Antigénnek azon anyagokat nevezzük, amelyeket az immunrendszerünk képes felismerni, azonosítani tud, s ez a felismerés valamilyen választ vált ki bennünk. Ez lehet az antigén eltávolítását célzó reakció, vagy épp ha az antigént sajátnak vagy ártalmatlannak gondoljuk, akkor toleranciához („békés együttéléshez”) vezető folyamat. Az antitest fogalma alatt pedig azon fehérjéinket értjük, melyek specifikusan képesek egy adott antigénhez – tehát másik antigénnel ezt nem összetévesztve – kötődni, megkönnyítve ennek a többi antigéntől való elkülönítését, adott esetben a semlegesítését. Az immunológiai válaszreakciónak 3 fázisát ismerjük: felismerés, centrális fázis („gondolkodás/döntéshozás”), majd az effektor fázis következik, mely lehet semlegesítés vagy tolerancia. Ebben a folyamatban sok sejt és egyéb molekula is közreműködik. Kissé más a folyamat, ha saját sejtjeinken belül helyezkedik el az antigén, mint pl. egy daganatnál vagy egy vírusfertőzésnél ahhoz képest, amikor azon kívül helyezkedik el (pl. baktériumok jelentős része). A COVID19-et okozó vírus (SARS-CoV-2) egy RNS-vírus, tehát egy olyan fertőző részecske, mely önálló szaporodásra képtelen, erre csak a sejtjeinkbe jutva, azokat megfertőzve képest: az örökítőanyaga egy RNS-lánc, szemben a mi örökítőanyagunkkal, mely egy DNS-lánc. Ilyen RNS-vírus pl. a HIV vagy a hepatitis C is. A megfertőzött sejtjeink „átállnak” vírustermelésre, mely miatt ezen sejtjeinket mint idegen, veszélyes anyagot tartalmazó sejteket a szervezetünk felismeri, s azokat megkísérli eltávolítani. Ehhez azonban időre van szüksége: először csak a veleszületett immunrendszerünk – ami nem egy adott antigén, hanem sokféle kórokozó ellen képes védeni bennünket – elemei lépnek kapcsolatba a kórokozókkal, ill. a fertőzött sejtjeinkkel, majd ezek segítségével aktiválódik a szerzett immunrendszerünk. Ez utóbbi lesz arra képes, hogy specifikusan felismerje a kórokozó rá jellemző részeit (antigénjeit), s ezek ellen specifikus sejteket (sejtes immunválasz) és antitesteket termeljen (humorális immunválasz). Ez a rendszer már képes arra is, hogy emlékezzen a kórokozóra, így a következő alkalommal, amikor az a szervezetünkbe jut, sokkal gyorsabban és erősebben képes az immunrendszerünk azt eltávolítani: Az antitestek már bejutáskor megjelölik a kórokozót, így a sejtjeink és egyéb védőanyagaink (pl. komplementek) gyorsabban tudják a kórokozókat elpusztítani. Ehhez hasonlóan működnek a védőoltások is: ha többször kapunk védőoltást ugyanazon kórokozó ellen, akkor jobban, specifikusabban, gyorsabban reagáló immunrendszer lesz ennek a következménye.

Azt valószínűleg már mindenki olvasta, hogy több ország többféle technológiával fejleszt(ett) vakcinát. Melyek is ezek pontosan? Min alapszik az egyes esetekben a védettség kialakulása?

Kumánovics Gábor: Alapvetően két fő típust kell elkülöníteni. Az egyik az úgynevezett hagyományos védőoltások csoportja, melynek lényege az, hogy a kórokozót nagy mennyiségben állítjuk elő, megszüntetjük azok veszélyes voltát. Ennek a legegyszerűbb módja, hogy megszüntetjük a fertőzőképességét – ilyen védőoltás a kínaiak által gyártott oltóanyag. Előnye, hogy nagy tapasztalat áll rendelkezésre, ill. az olcsósága, könnyű kezelhetősége (pl. tárolás, szállítás). Hátránya, hogy a kiváltott válasz nem feltétlen lesz annyira erős és tartós, mint szeretnénk, hiszen nem is okoz bajt bennünk. A mások fő csoport az „új típusú” – a technikát már 10 év éve használják emberek kezelésében – vakcinák halmaza, melyek előállítása ennél sokkal bonyolultabb módon történik. Azért halmaz, mert itt többféle megoldás létezik. Ami közös bennük, az az, hogy a vírus olyan részét kell első lépésben azonosítani, mely döntő szerepet játszik az emberi fertőzésben. Ez a SARS-CoV-2 elleni jelenlegi oltások esetében egy úgynevezett tüske-fehérje: a vírus részecske felszínén lévő olyan fehérje, mely révén a vírus képes az emberi sejtek egy részéhez, így pl. légutak bizonyos sejtjeihez kapcsolódni, azokba bejutni. Ha ezt a bejutást az immunrendszer képes megakadályozni azáltal, hogy a védőoltás ez ellen a tüskefehérje ellen antitestek és specifikus sejtek termeléséhez vezet, akkor ezzel képesek vagyunk megakadályozni a fertőzést, illetve a következményes betegséget magát. Ezt a mostani oltások kétféle úton képesek elérni. Az egyik lehetőség a következő: a Pfizer és a Moderna által gyártottak egy lipidburokba csomagolják ennek a tüskefehérjének az RNS-ét, míg a másik típusban (pl. az orosz vagy az oxfordi) ehhez, azaz ezen RNS-lánc sejtjeinkbe juttatásához egy igazi vírust használnak. Ezek olyan vírusok, melyek emberben nem képesek szaporodni, így önmaguk nem váltanak ki betegséget. Akár lipidburok, akár vírus által került a tüske-fehérje RNS-e a szervezetünkbe, a sejtjeinkbe juttatva, ezen sejtjeinkben (a saját örökítőanyagunk megváltozása nélkül!) megtörténik ezen tüske-fehérje (de nem a teljes vírus! – hisz a többi vírusrészről nincs ebben az oltásban semmilyen más információ) termelése, így a sejtjeink megváltoznak, megjelenik bennük az a vírusfehérje. Ezt a változást észleli a szervezetünk, s emiatt egy – a hagyományos oltásokhoz képest – erősebb, tartósabb immunválaszt kapunk. Így amikor valódi vírus jut be a szervezetünkbe, akkor már a kész antitestek képesek hozzájuk kapcsolódni, megakadályozva a vírus sejtjeinkbe való jutását, ill. azt a keveset, ami mégis bejut, azokat meg a készen álló specifikus immunsejtek fogják elpusztítani. Ezen vakcinák hátránya a költséges előállítás, illetve a nehézkes kezelés, szállítás: nagyon alacsony hőmérséklet kell a stabilitásuk megőrzéséhez.

A napokban kezdődött Magyarországon az egészségügyben dolgozók oltása. Ez az oltás a Pfizer-BioNTech vakcinával történik, ami egy RNS-vakcina. Mit is jelent ez pontosan?

Kumánovics Gábor: A fentieknek megfelelően ez annyit jelent, hogy a vírus fontos részét – jelen esetben a tüske-fehérjét – kódoló RNS-molekulát csomagolják be úgy, hogy az bejusson a sejtjeinkbe. A sejtjeinkbe jutott “hírvivő”-RNS molekula fehérjetermelést indít meg sejtjeinkben, melyek kijutnak a sejtek felszínére. A sejtbe jutott RNS ezt követően 72 órán belül megsemmisül. A megváltozott sejtjeinket azonban az immunrendszerünk felismeri, azok ellen védekező választ indít, mely választ az immunrendszer meg is jegyzi – ezt nevezzük immunológiai memóriának. Amikor az ismételt oltást kapjuk, akkor a szervezetünk válasza már kész, viszont a válasz minősége és ereje tovább emelkedik, így az összességében nagyon hatékony választ hoz létre: jó védelmet kapunk egy esetleges igazi fertőzéssel szemben.

EZT OLVASTAD MÁR?  A Vörös zóna – Interjú a Pécsi Koronavírus Ellátó Központ ápolónőjével

Ha megkaptuk a vakcinát, akkor az azt jelenti, hogy teljesen fellélegezhetünk, és vírushordozóvá sem válhatunk?

Kumánovics Gábor: Sajnos nem. Egyik védőoltási technika sem 100%-os hatékonyságú. A most alkalmazott Pfizer vakcina védőhatása 95% körül van, ami annyit jelent, hogy 20 betegből 1 elkaphatja a fertőzést az oltás ellenére is (az alcsoport elemzés /nem, kor, származás, betegségek, stb./ sem mutatott ettől lényeges eltérést: 87-100% között mozgott a hatékonyság). Ezen esetekben is azonban a vírus nem képes olyan nagy baj okozására, mint ha nem kaptunk volna oltást: súlyos lefolyás ezen betegeknél is igen ritka. Egyikük sem halt meg COVID-ban, és súlyos betegség is csak egyetlen egynél fordult elő a 18000 vakcinát kapó betegből. Ugyanakkor ez annyit jelent, hogy nem lehetünk biztosak abban, hogy nem kaphatjuk el a fertőzést, és azt nem adhatjuk tovább: a higiénés szabályokat továbbra is be kell tartanunk.

Ha a védőoltás hatékony, azaz abba a 95%-ba tartozunk, ahol az jól működik, akkor magunk nem leszünk klinikailag betegek. Ezzel együtt azonban a vírus bejuthat a szervezetünkbe, s amíg az immunrendszerünk teljesen nem semlegesíti a bejutott és szaporodni kezdett vírusokat, addig akár fertőzhetünk is, még ha ennek kicsi is az esélye.

Előreláthatóan az oltás után mennyi ideig fog fennállni a védettség a beoltott személyeknél?

Kumánovics Gábor: Az eddig közölt adatok alapján legalább fél éves védettséggel lehet számolnunk. Várjuk a hosszabb távú követési adatokat. A vizsgálatban részt vett betegeket általában évekig követik, így vélhetően folyamatosan bővülni fognak ezen ismereteink. A publikált közleményben a szerzők legalább 2 éves követést ígértek.

Olvashattunk arról is, hogy egyes betegségekben (pl.: asthma, allergia, stb.) szenvedő személyek számára az oltás beadása ellenjavallt, a vakcinációval várniuk kellene. Ezeknek az információknak mennyi valóságalapja van?

Kumánovics Gábor: Jelenleg semmilyen olyan krónikus betegség/állapot nem ismert, ami bizonyítottan ellenjavallatát képezné a védőoltásnak, kivéve a védőoltás anyagaira mutatott allergiás reakciót. Ebből a szempontból a poliszorbát „allergia” lehet fontos. Sokféle étel, ital tartalmazhatja, emulgeátornak használják. Ez mutathat keresztreakciót a védőoltás polietilén glikol (PEG) nevű tartalmával, amit magát nemcsak ez a vakcina, hanem többféle más orvosi készítmény, étel, illetve kozmetikum is tartalmazhat. A PEG kiváltotta súlyos allergiás állapot (anafilaxia) már ezen védőoltás előtt is ismert volt, jól dokumentált az irodalomban. Arra nincs semmilyen bizonyíték, hogy a poliszorbát/PEG-en túli egyéb ismert allergiás előzmény fokozná a védőoltás után fellépő allergiás események valószínűségét. Így kaphatják a pollen allergiában szenvedők is, az asthmásak is, az immunhiányos, vagy épp az autoimmun betegek is. Sőt, pont ezen, egyébiránt a fertőzésekre is hajlamosabb betegeknél is javasolt a vakcinát alkalmazni, hisz közöttük több olyan beteg is lehet, aki COVID-szempontból is fokozott kockázatú. Az persze más kérdés, hogy mindenki, így maguk a gyógyszercégek is, illetve a gyógyszerészeti intézmények, valamint az engedélyező hatóságok is óvatosak, olyan kérdésekre, amire nincs konkrét hivatalos eredmény közölve, inkább azt írják, hogy nem javasolt, vagy hogy körültekintő alkalmazás szükséges. Ez persze érthető és helyes is: nem lehet a mindenkori szabályokat megkerülni, azokat, így a hivatalos alkalmazási előírásokat is be kell tartani. Hivatalos előiratban ellenjavallatként szerepel az akut lázas betegség, az oltás anyagaira mutatott korábbi súlyos allergiás reakció, egyéb súlyos allergiás reakció az anamnézisben, illetve a várandósság – második oltás után 2 hónappal vállalható.

Sok ember szkeptikusan áll a vakcinához, hiszen rengeteg rémhír terjed az esetleges mellékhatásokkal, szövődményekkel kapcsolatban. Mi valójában az igazság, és mik azok a tudományosan megalapozott mellékhatások, melyek felmerülhetnek?

Kumánovics Gábor: Igazából két igazi, relatíve gyakori mellékhatással kell számolni: az egyik a helyi fájdalom, bőrpír kialakulása az oltásnak megfelelő testrészünkön (felkar – izomba kell adni a védőoltást), míg másik a már említett allergia. Az első nem szokott komoly mértékű lenni, a második pedig csak igen ritkán súlyos szerencsére, viszont ha fellép, akkor arra felkészültek az oltást adó kollégák, s helyben el is látják a betegeket. Ezért szükséges az előírt várakozási/megfigyelési idő betartása az oltást követően. Megemlíthető még a fáradtságérzés, a fejfájás, az ízületi fájdalom, a hidegrázás és a láz is, de az esetek túlnyomó többségében ezek semmilyen ellátást nem igényelnek. Ezen felül sokféle ritka és nem jelentős mellékhatás is lehetséges, melyekkel érdemben nem kell foglalkozni – ezekre is igaz a nagy számok törvénye. Orvosi értelemben véve is komolynak tartható mellékhatás aránya a publikált vizsgálatban 0,6% volt, bármiféle érdemi szisztémás mellékhatás aránya pedig kevesebb, mint 2%. Tehát a várható haszon/kockázat arány orvosi szempontból kifejezetten jónak tartható: 95%/2%. Ha valakinél mégis valamilyen mellékhatás fellépne, akkor tanácsos akár családorvosánál, akár súlyosabb esetben a sürgősségi betegellátó központokban jelentkeznie, de nem kell számolni hosszabb távú szövődménnyel ezen esetekben sem. Egyébként sok helyen fellelhető a hivatalos magyar nyelvű lakossági tájékoztató is, érdemes azt is végigolvasni.

És végül a kérdés, ami mindenkit foglalkoztat, Ön szerint mikor térhet vissza az élet a rendes kerékvágásba?

Kumánovics Gábor: Nem mostanában. Nagyban függ attól, hogy mennyi védőoltást kap hazánk, és mikor, illetve attól is, hogy hány ember fogja kérni az oltást. Optimista ember lévén bízom abban, hogy sokan és minél előbb. Ebben az esetben idén nyáron talán újra lehet kicsit lazítani, de a rizikócsoportokba tartozóknak a nyugalmat a lakosság magas arányú átoltottsága adhatja csak meg – saját maguk beoltatásán túl. Ez remélhetőleg idén elérhető lesz. Addig is vigyázzunk nagyon egymásra, és tartsuk szem előtt azt, hogy ha lehetőségünk van, kapjuk meg a védőoltást: minden ezredik magyar ember már meghalt COVID következményében, míg a vizsgálatokban részt vett közel húszezer védőoltást kapó emberből senki sem halt meg COVID-fertőzésben, főképp nem a védőoltáshoz kapcsolható mellékhatásban.

Képek forrása: kiemelt kép, belső kép

Korábbi cikkeink a Covid 19-el kapcsolatban:

NÉHÁNY SZÓ A HÁROM LEGESÉLYESEBB KORONAVÍRUS ELLENI VAKCINÁRÓ

ÍGY LÁTJÁK MUNKÁJUKAT A COVID-TESZTELŐK – MI KÉRDEZTÜNK, ŐK VÁLASZOLTAK

RÖVID BESZÁMOLÓ EGY ÖNKÉNTESTŐL

A VÖRÖS ZÓNA – INTERJÚ A PÉCSI KORONAVÍRUS ELLÁTÓ KÖZPONT ÁPOLÓNŐJÉVEL