Egyszer az egekben járnak, másszor a poklok poklában. Van, aki ebből művészi erőt merít, s van, aki magányosan szenved.
A bipoláris zavart a köznyelv mániás depressziónak nevezi, és rengeteg tévhit, félreértés kapcsolódik hozzá. Egyesek bűnözőkkel azonosítják a betegséget, mások az őrület szinonimájának tartják, ám ezek általános tévhitek.
Az egészséges átlagemberek által időnként tapasztalható feldobott jókedvvel, és levert hangulattal szemben egy bipoláris zavarban szenvedő beteg rendkívül szélsőséges hangulatingadozásokon megy keresztül, melyek akár hónapokig is eltarthatnak.
A bipoláris zavar
A bipoláris zavar előfordulási gyakorisága nagyjából egy százalék körül mozog, nemek közti lényeges különbség nélkül. A betegség pontos oka ma még nem ismert, de az például genetikai tényezők szerepe mellett szól, hogy a beteg családjában 8-18-szor gyakrabban fordul elő a bipoláris zavar, az unipoláris depresszió pedig 2-10-szer halmozottabb. A betegség első tünetei általában 15-30 éves életkor körül jelentkeznek, nagyjából 70 százalékban depressziós epizóddal indul a folyamat. A pontos diagnózis felállítását nehezíti, hogy akár 10 év is eltelik, míg az első ellentétes, felhangolt epizód jelentkezik, így addig „sima” depresszió kórjelzéssel zajlik a kezelés.
A bipoláris zavar különböző fázisaira úgy lehet tekinteni, mint egy-egy pillanatnyi stádiumra. A betegség természetéből fakadóan a páciens kedélyállapota ezen stádiumok között folyamatosan változik.
Depresszív fázis
A bipoláris zavar depresszív fázisának jelei és tünetei többek között a szomorúság, nyugtalanság, ok nélküli bűnösségérzet, dühös kedélyállapot, alvási és evési zavarok, fáradtság, érdeklődésvesztés a napi tevékenységek iránt, a motiváció hiánya és halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
Hipománia
A hipománia a mánia egy kevésbé súlyos fajtája, pszichózis előfordulása nélkül. A mánia sok tünete jelen van, de sokkal kisebb fokban, mint a mániás epizódnál. A hipomániás emberek általánosan úgy jellemezhetőek, mint energikus, euforikus személyek, túláradó ötletekkel, akik sokszor igen magabiztosak és karizmatikusak. A kiteljesedett mániával ellentétben képesek az összefüggő, logikus gondolkodásra, így képesek megállni a helyüket a mindennapi életben.
Mánia
Osztályozás szerint megkülönböztetünk hipomániát (főként eufória), súlyos mániát (ideértve az eufóriát, az abszurd túlzásokat, a szexuális ösztön, az ingerlékenység, a változékony hangulat, a pszichózis, az üldözési mánia, az ellenséges érzelmek és az agresszió magas szintjeit), a szélsőséges mániát (erősen rossz közérzet, örömérzet megszűnése), diszforikus (boldogtalan) mániát, és a kevert mánia két formáját (ahol a depresszív és a mániás tünetek egyszerre vannak jelen). Jellemző az áradozó jókedv, a túlzott optimizmus, a gyors, megállíthatatlan beszéd, a hevesen cikázó gondolatok, az izgatottság, a gyenge ítélőképesség, a meggondolatlanság.
Hajlamosság abban a hitben, hogy kifogástalan szellemi állapotban vannak. A mániás betegek fáradhatatlanul, mértéktelenül és megfontolás nélkül kerülnek olyan szituációkba, amelyekben nem képesek felmérni a bennük rejlő, vagy a társadalom által rájuk háruló veszélyeket. Üldözési mánia érzete is kialakulhat, amely során a beteg úgy gondolja, hogy őt ellenséges szervezetek vagy földöntúli erők üldözik vagy megfigyelik. Erőteljes és szokatlan vallásos hit szintén jelen lehet, mely során a beteg például erős meggyőződéssel lehet az iránt, hogy Isten-adta szerepe van a világban, nagy, sorsdöntő küldetése van, vagy természetfeletti képességeket tulajdonít magának. A delúziók a hangulattól függhetnek, de lehetnek attól függetlenek is.
Az utolsó fázis pedig nem más mint a kevert fázis
A bipoláris zavar vonatkozásában a kevert fázis egy olyan állapot, ahol a mánia és a klinikai depresszió tünetei egyaránt jelen vannak (például nyugtalanság, szorongás, agresszivitás, zavarodottság, kimerültség, álmatlanság, ingerlékenység, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, félelem, paranoia, üldözéses téveszmék, felgyorsult beszéd, rohanó gondolatok és dühroham).
Többnyire ezek a legkevésbé stabil fázisok (negatív hangulatok könnyen megjelenhetnek, de hamar el is múlhatnak) magukban foglalhatnak pánik rohamokat, rombolási hajlamot és öngyilkossági kísérletet. Egy hosszabban tartó kevert fázisban a beteg érzelmi fájdalma olyannyira súlyosbodhat, hogy egy pont után fizikai fájdalommá válik, mely sok beteget öncsonkításra késztet, mint vágás, égetés, vagy más önmaguknak fájdalmat okozó tett, kizárólag azért, hogy elvonja a figyelmüket az érzett fizikai vagy érzelmi fájdalomtól. Az öngyilkossági arány a kevert fázisban a legnagyobb.
A mániás depressziót jelenleg nem lehet gyógyítani, de lehet megfelelően kezelni. A betegség korai felismerése és kezelése rendkívül fontos, különösen a gyermek vagy serdülőkorban induló esetekben, mert ilyenkor sokszor, helytelenül, a kórképet magatartászavarnak vagy egyszerűen csak „rosszaságnak” tartják és a megfelelő terápia elmarad. A mániás depresszió kezelésével kapcsolatban a fő hangsúly a betegség hosszútávú megfelelő kontrollálásán van.
A kezelés magában foglalja a gyógyszertani és pszichológiai eljárásokat. Manapság már számos gyógyszer áll rendelkezésre, azonban a legtöbb betegnek gyógyszerkombinációra van szüksége.
Bipoláris betegség esetén kiemelt szerepe van a családtagoknak is, akik nemcsak a betegség korai felismerésében és a szakemberhez való fordulás előmozdításában lehetnek a beteg segítségére, hanem a betegség elfogadásával, és a páciens folyamatos támogatásával nagymértékben járulhatnak hozzá a hosszú távú terápia sikeréhez is.
Képek forrrása:
