„Az igazság, melynek nincsen valóságtartalma” – A hazugság pszichológiája

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

„Bocsi, lemerült a telóm, csak most láttam, hogy írtál…”
„Semmi bajom, jól vagyok.”
„Majd holnap…”
„Szeretlek.”

Ugye, neked is ismerősek ezek a mondatok?

Biztosan te is hazudtál már, illetve volt olyan, hogy neked hazudtak. A szomorú igazság az, hogy még biztosan fognak is. A kisebb-nagyobb hazugságok jelenléte mindennapos dolog az ember életében, legyen szó a magánéletről, a suliról, vagy a munkahelyről. A hazugság története tulajdonképpen egyidős az emberi beszéddel, de lehet, hogy annál régebbi, hiszen gesztusokkal, jelekkel is tudunk hazudni. 

 

Kutatások és statisztikák

Számos kutatás foglalkozott már a hazugsággal, és amennyiben a számok a valóságot tükrözik, akkor bizony naponta nagyon sokszor hagyja el a szánkat hazugság. Egyes kutatások statisztikai adatai szerint egy átlagember egy hétköznapi beszélgetés során háromszor hazudik 10 perc lefolyása alatt. A rekord a napi hazugságok számát illetően 200. Te megbíznál egy ilyen személyben? Az amerikai kutatások azt is kimutatták, hogy a két nem között a hazugságok számát tekintve nincs eltérés, azonban a hazugságok természetét illetően vannak eltérések. A nők gyakrabban hazudnak önzetlenül, a férfiak hazugságára pedig inkább az önzés a jellemző. Ezek szerint a hazugságok természetük alapján lehetnek önző és önzetlen hazugságok. Legtöbb esetben a háttérben a megfelelési kényszer és önbizalomhiány áll. 

„Kegyelmes hazugság nem árt senkinek.” ~ Forrest Gump c. film

„A kegyes hazugság olyan apró hazugság, amiből a másiknak nem származik kára, ellenben megóvja őt valamilyen kellemetlenségtől.” Egyszer barátnőm mesélte, hogy kisebb korában volt egy perzsa cicája, ami egyik napról a másikra eltűnt. Sokáig kereste, majd beletörődött a gondolatba, hogy biztosan megszökött. Azonban később az apukája elárulta, hogy szerencsétlen módon elütötte a macskát, és inkább nem szólt az esetről. Jobbnak vélte nem elmondani. A barátnőmet az ilyesfajta hazugság, elhallgatás megóvta az elmúlás szomorú gondolatától, hogy a kedvencét soha nem láthatja többé. Hogy mi számít kegyes hazugságnak és mi nem? Erre nincs egységes válasz, mindenkinek eltérő véleménye lehet róla.

 

Ki a hazug és ki nem?

Az ember megválaszthatja, hogy hazudni akar, vagy az igazat szeretné elmondani, és tudja, hogy mi a kettő közti különbség. Hazugnak tekintjük tehát azt a személyt, aki szándékosan, tudatosan valótlan dolgot állít, ezzel megtévesztve másokat. Vannak azonban, akik nem tekinthetőek hazugnak. A patológiás hazudozók, például tisztában vannak azzal, hogy hazudnak, ám nem tudják irányítani a viselkedésüket. A színészek a színpadon, nem a valódi énjüket adják, azonban a közönség beleegyezik a „megtévesztésbe”, így ez elfogadott, ugyanígy a pókerjátékosok esetében. Az önámító vagy önbecsapó személyek pedig nem tudják, hogy hazudnak, ugyanis saját önbecsapásuk áldozatai, így jelen esetben nincs szó tudatosságról, szándékosságról.

 

EZT OLVASTAD MÁR?  Ha belépek, gazdag leszek? – A pilótajáték, a piramisjáték, és az MLM-rendszer közötti különbségek

Nem szabad, de nem is tilos…

Gyerekkorunkban mindannyiunknak azt tanították, hogy hazudni rossz és nem szabad. Persze jól hangzik, viszont ez a mindennapi életben nem kivitelezhető, kivéve akkor, ha egyedül ülünk egy sötét szobában, ahol nincs párbeszédre és kontaktusra lehetőségünk… A következőkben pár, számotokra is biztosan ismerős közmondást olvashattok, amelyek megpróbáltak a jóra, vagyis a „hazudozás nélküli életre” nevelni.

 

  • „A hazug embert hamarabb utolérik , mint a sánta kutyát” (a hazug embert hamar leleplezik.)
  • „Megrögzött hazugság idővel igazság” (amit sokat mondogatnak, amit széltében-hosszában terjesztenek, még ha nem igaz is, sokan valóságnak fogadják el.)
  • „Kutya hazugságnak eb a hitele” (a szemenszedett hazugságot senki sem hiszi el.)

 

Mikulás sztori

A szüleink hazudtak akkor amikor azt mondták, hogy jön a Télapó és tisztítsuk meg a csizmánkat? A Pennsylvaniai Egyetem egyik professzora szerint a mítosszal kapcsolatos hazugság gátolja a gyermek kritikus gondolkodásának fejlődését, a hiszékenységet, a naivitást erősíti, valamint aláássa a szülő megbízhatóságát is. A pszichológusok többsége azonban a mesevilág mellett teszi le a voksát. Állítják, akik mesék nélkül, a képzelet és a fantáziavilág kizárásával nőnek fel, boldogtalanabb felnőttekké válhatnak.

A hazugságról leszokni tehát lényegében lehetetlen, hiszen szinte belénk van kódolva, a boldogságunk és az örömünk érdekében cselekszünk bármit is teszünk, vagy mondunk. Mit gondolsz, te sokat szoktál hazudni? Az elkövetkezendő 24 órában próbáld megfigyelni és megjegyezni hazugságaidat és azok számát!

Képek forrása: főkép,1, 2