Apollóntól Hippokratészig – Az orvostudomány kialakulása a mítoszoktól a valóságig

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Hippokratész neve minden orvos és orvostanhallgató számára a követendő példa, Ő volt az orvostudomány ókori rocksztárja. Azonban a Hippokratész előtti korban még ismeretlen volt az emberek számára a módszeres orvoslás. Ebben az időben mítoszokkal magyaráztak minden természetfeletti eseményt, így az ókori görögök szerint a betegségeket és a halált is az istenek szabták ki rájuk.

A görög mitológiában a gyógyítás istene Apollón volt. A többi multifunkcionális istenhez hasonlóan, Apollón hatásköre alá is számos különböző feladat tartozott. Ő volt a fény, a Nap, a művészetek, a zene, a költészet és a jóslás istene. Mivel az íjászat isteneként is emlegetik legtöbbször íjjal és nyilakkal ábrázolták, gyönyörű férfiként, hajában babérkoszorúval, amely miatt a legenda szerint sose őszült meg.

Apollón Zeusz és Létó gyermeke volt, ikertestvére pedig Artemisz. Szegény Létó sokat szenvedett terhessége alatt, hiszen Zeusz felesége, Héra nem nézte jó szemmel férje legújabb félrelépését, így dühét a titaniszon töltötte ki. Amikor Létó vajúdni kezdett, a mítoszok szerint Héra megtiltotta az összes szigetnek és szárazföldnek, hogy a terhes nő ott szülhesse meg gyermekeit. Létó egészen addig keresgélt fájdalmak közepette, míg rátalált Délosz szigetére, amelyre még nem terjedt ki az istenek királynőjének hatalma és itt hozta világra Apollónt és Artemiszt. Azóta is Déloszon található Apollón legfontosabb szentélye.

Különös fordulat, hogy Apollónt a gyógyítás mellett a pestis isteneként tartották számon, ami elég messze áll a gyógyítástól. Erre példaként szolgál Homérosz ikonikus műve, az Iliász, amelyben Apollón a papját ért sértés miatt bosszúból a görög seregre szabadítja a betegséget. „Kezdetben csak az öszvérekre s a fürge kutyákra lőtte hegyes nyilait, de utána magára a népre: szüntelen és sűrűn tetemek máglyái lobogtak. Hosszú kilenc napon át dúlt ott istenek lövedéke…”  -Iliász. Apollón haragos természetétől tartva, az ókori görögök minden tőlük telhetőt megtettek a későbbiekben, hogy még véletlenül se dühítsék fel a nyilas istent. Legalábbis a legtöbb ember ezzel próbálkozott, de mindig akadtak szuicid hajlamú őrültek.

Vegyük például Korónisz esetét. Korónisz egy thesszáliai hercegnő volt, aki szerelembe esett Apollónnal, ám nem maradt hűséges az istenhez. Félrelépését egy varjú mondta el Apollónnak, aki dühében megölte egykori szeretőjét. Azonban a nő terhes volt és már máglyán égett a teste, amikor az istennek megesett a szíve a születendő magzaton, így kivette fiát az anyja méhéből és a legendás kentaur, Kheirón gondjaira bízta. Kheirón megtanította a fiút, akinek a neve Aszklépiosz volt, a gyógyítás minden fortélyára, így az ifjú nemsokára mestere lett a sebészetnek, a gyógyító hatású készítmények előállításának, sőt képes volt bájitalokat is készíteni és varázslatokat alkalmazni is. Ezzel a tudással magasan a többi gyógyító felett állt és hamarosan kultusz épült köré. Olyan sikeres volt a gyógyításban az ifjú Aszklépiosz, hogy képessé vált feltámasztani a halottakat is. Ez persze nem volt éppen Zeusz kedvére és amikor Aszklépiosz sikeresen feltámasztott egy halott fiút, a főisten mindkettőjüket halálra sújtotta az egyik villámjával. Azonban később mégis megkönyörült Aszklépioszon és felemelte az Olümposzra az istenek közé, így ő lett a gyógyítás és a gyógyhatású szerek istene.

EZT OLVASTAD MÁR?  River Jude Phoenix – Egy csodálatos tehetség tragikusan rövid élete

Aszklépiosz szentélyei gyógyforrások és gyógyító barlangok köré épültek, ahol különös gyógymóddal, inkubációval gyógyították a betegeket. Az eljárás során a beteg a barlangban aludt, és miután álmában megjelent neki Aszklépiosz, az általa közvetített üzenetet megfejtették a papok és ennek alapján kezdtek neki a kezelésnek.

Az istenség egyik legmeghatározóbb jelképe az orvosi pálca volt, amelyre egy kígyó tekeredett rá. A kígyó, amely képes levedleni a bőrét, jelképezte a megújulást, újjászületést és a termékenységet, míg a bot a hatalmat és a gyógyítás istenét. A bot később, a középkorban a gyógyítás, az orvoslás és a gyógyszerészet mindenütt elterjedt motívuma lett.

Aszklépiosz összes gyermekét szoros szálak fűzik az orvosláshoz. Makhaón a sebészet mestere, Podaleiriosz a belső bajok istennője, Hügieia az egészség istennője, Iaszó a gyógyítás istennője, Panakeia a növényi eredetű gyógyszerek istennője, Ianikosz és Iatrosz pedig szintén gyógyító istenek voltak. Egyes elméletek szerint maga Hippokratész is Aszképiosz leszármazottja volt.

A legendás Hippokratész Kósz szigetén tanult, amely egyik helyszíne Aszklépiosz híres szentélyeinek. Hippokratész sokat utazott élete során, hallgatta Szókratész előadásait és megtekintette Szophoklész saját maga rendezte darabjait is. Azonban Hippokratész már egyáltalán nem hitt abban, hogy a betegségek az istenekhez köthetők, vagy éppen az emberek bűneiből fakadnának. Racionalista ember révén Hippokratész a megfigyelésen alapuló gyógyítást részesítette előnyben a papok gyógyító szertartásaival szemben. Felvilágosult látásmódját mutatja az is, hogy a kor „szent betegségét”, az epilepsziát nem a démonok ártó hatásának tartotta, hanem az agy egy bizonyos megbetegedésének. Hippokratész meggyőződése volt, hogy az orvoslás alapja erkölcsi tisztaság és az orvosi etika törvényeinek megtartása. Az erre épülő esküt az egykori tanítványok nyomán teszi le ma is minden újonnan végzett orvos.

A mai világban, amikor az emberek közel minden részletet ismernek az emberi test csodáiból, szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy volt idő, amikor még mítoszokkal magyarázták a ma már evidens tényeket. Ennek ellenére manapság is megesik, hogy egy-egy nehéz időszakban az ember átgondolja, hogy mégis miért jutott ez neki, annak ellenére is, hogy manapság már tudjuk, hogy nem az istenek sújtanak minket járványokkal és betegségekkel büntetésképpen.

Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hippokrat%C3%A9sz

                  https://hu.wikipedia.org/wiki/Aszkl%C3%A9piosz

                  https://hu.wikipedia.org/wiki/Aszkl%C3%A9piosz_botja