„Adj vért és ments meg három életet” – A magyar véradók napja

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
1
+1
+1
+1

Magyarországon november 27-én a véradókat ünnepeljük. Nemzetközi viszonylatban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), továbbá a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezte a 2004. június 14. óta tartandó Véradók Világnapját. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a vérkészlet szükségességére. Hazánkban 1988 óta ünnepeljük ezt a jeles napot a Magyar Vöröskereszt jóvoltából.

Miért erre a napra esett a választás? 1954-ben ezen a napon tüntették ki Magyarországon a sokszoros véradókat. Így ez a dátum inspirálta a Magyar Vöröskeresztet arra a lépésre, hogy erre az időpontra datálják ezt a jeles napot. Tudományos ténymegállapítás alapján kimondhatjuk, hogy a vért nem lehet mesterségesen előállítani, kizárólag véradással pótolható. A Véradók Napja magában foglalja a visszatérő magyar véradók felé intézett köszönetnyilvánításokat, hiszen ez az egyik legnemesebb gesztus önkéntes embertársaink részéről. Így ez az esemény ünneppé nőtte ki magát. Közös célt határozott meg számos egészségügyi szervezet és intézmény, a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat, miszerint minden vérátömlesztésre szoruló páciens egytől-egyig vérkészítményhez juthasson. A Magyar Vöröskereszt külön figyelmet fordít a fiatalok mozgósítására is. Immár 2006 óta évről évre meghirdeti az Országos Felsőoktatási Véradóversenyt. Ezt a versenyt minden évben megrendezik, amely szeptember és a következő év májusa között zajlik. A Véradók Világnapját (június 14.) jelölték ki az eredmények kihirdetésére. Minden évben kerítenek sort véradásokra akár iskolákban, kollégiumokban, sőt még véradó buszok is gyakran megtalálhatók hazánk városaiban. Pécsre jellemző tevékenységekről magazinunk másik szerkesztőjének első véradásáról szóló cikkben olvashattok.

 

Véradás Magyarországon

Az az egészséges ember adhat vért, aki elmúlt 18 és még nincs 65 esztendős. Első véradás esetén a felsőkorhatárt 60 évre helyezik. Azonban a testsúlynak meg kell haladnia az 50 kilogrammot. Testékszer és tetoválás elkészülését követően fél évnek kell eltelnie véradás előtt. Fontos tudni, hogy a nők háromszor, a férfiak pedig öt alkalommal adhatnak vért egy évben. Túlnyomórészt esetenként 4,5 deciliter vért szoktak levenni, amely alig 5-10 percbe telik. A legtöbb alkalom után egészében használják fel a levett vért. Azonban kivételes helyzetekben, csak a vér alkotóelemeire van szüksége a beteg szervezetének. Ez lehet a vérplazma, amely a vér mintegy 55%-át teszi ki. Szóba jöhet még a vörösvérsejt és a vérlemezke felhasználása is. Tehát, egy egységnyi levett vérből háromféle vérkészítményt állítanak elő: frissen fagyasztott plazma, vörösvérsejt-koncentrátum és a trombocyta-koncentrátum. Innen ered a Magyar Vöröskereszt szlogenje: „Adj vért és ments meg három életet!” Vérátömlesztésre, ún. transzfúzióra baleset okozta nagy mennyiségű vérveszteségnél, valamint műtéteknél van rá igény. Ezen kívül számos betegség esetében szükséges transzfúziót alkalmazni, mint a vérképzőszervi, esetleg rosszindulatú betegségeknél. Beavatkozásnál kötelező jellegű a folyamatos vérkészítmény felhasználása. A véradást megelőző teszt a véradó előnyére válhat, ugyanis megtudhatja a vércsoportját. Továbbá a szűrővizsgálat magába foglalja a Hepatitisz-B, a Hepatitisz-C, a szifilisz és a HIV kimutatását is, melyet anonim módon végeznek el. Véradás előtt zsíros, nehéz étel hiányában lehet táplálékot bevinni a donor szervezetébe, sok folyadék kíséretében. Két vérlevétel között legalább 56 napnak el kell telnie a szervezet regenerálódásának érdekében. 

Véradás menete

  1. Adatfelvétel, amelynél szükség van a személyi igazolványra, a TAJ kártyára, valamint a lakcímkártyára is. Ezek hiányában az önkéntes nem adhat vért. Ezt egy kérdőív kitöltése követ (életvitel, betegségek, gyógyszerszedési szokások).
  2. Orvosi vizsgálat, ahol a hemoglobin szint meghatározásához ujjbegyet szúrnak, majd pulzust és vérnyomást mérnek, ezután az alkalmasságról való döntés megszületik. Első véradásnál a vércsoportot is meghatározzák, ha az önkéntes nincs vele tisztában.
  3. A véradás
  4. Vérvétel befejezése, ahol steril nyomókötést helyeznek az önkéntes karjára, utána 5-10 perc pihenés következik. A nyomókötésnek legalább 4 órán át fent kell lennie. 

Véradás után NE:

  • végezzen sporttevékenységet,
  • terhelje magát megerőltető fizikai munkával,
  • dohányozzon, csak 1-2 óra elteltével.

Kinek adhatok vért?

EZT OLVASTAD MÁR?  Mennyire vagy Jóbarátok rajongó?

4 féle vércsoportot különböztetünk meg az AB0 vércsoportrendszer alapján, amelyet 1901-ben fedezett fel Karl Landsteiner. Ezek a(z): A, B, AB, 0. Hazánkban a leggyakoribb vércsoportnak az A tekinthető, míg legritkábban az AB. A másik vércsoport vérátömlesztés szempontjából az RhD. Ha RhD antigént tartalmaz a vérünk, akkor RhD-pozitívről, ha nem található benne ilyen antigén, olyankor RhD-negatív vércsoportról beszélünk. Szakmai ajánlásként állja meg a helyét Magyarországon, miszerint mindenki a saját vércsoportjának adjon és attól kapjon vért.

Az Országos Vérellátó szolgálat a Véradók Napja alkalmából szeretne köszönetet mondani azoknak az önkéntes véradóknak, akiknek az életmentő vérkészítményei nélkül magyar embertársaink nem gyógyulhattak volna meg és köztünk sem lehetnének.

Források:

Képek: Pexels, http://edosszie.hu/jo-tudni-vercsoport-tablazat-kinek-adhatszkitol-kaphatsz/

Cikk: https://www.veradas.hu/hirek/veradok-napja—koszonet-a-veradoknak ,https://www.ovsz.hu/, http://voroskereszt.hu/ 

1 thought on “„Adj vért és ments meg három életet” – A magyar véradók napja

Comments are closed.