A tűzijáték története

Mi a véleményed?
+1
1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Elérkezett az év utolsó hete, és lassan beköszönt a 2021-es év. Bár idén a szilveszteri mulatságok nem a megszokott formában lesznek megtartva – hiszen a kijárási és a csoportosulást tiltó szabályzatok nem engedélyezik a nagy rendezvényeket – mégis szűk, 10 fős körben meg lehet ünnepelni tisztességesen az év elmúlását. 

Rengeteg hagyományos kellék, étel fűződik az év utolsó estéjéhez, kezdve az újévi virsli, lencse elkészítésével, a konfettik, vidám jelmezek, kalapok, trombiták használatán át, a valószínűleg legkedveltebb eszközig, a tűzijátékig. Idén speciális módon lehet ezeket használni, hiszen csak magánterületeken szabályos fellőni őket, de valószínüleg így is színesbe fog borulni az égbolt. A tűzijáték nagy múlttal rendelkezik, már a X. században feltalálták a császári Kína területén. Ebben a cikkben kicsit jobban utánajárok a legnépszerűbb pirotechnikai eszköz történelmének, fontos tundivalóinak, érdekességeinek. 

A tűzijáték eredete szorosan összefügg a feketelőpor megjelenésével, ami szintén a 900-as évek Kínájához köthető. A kínaiak úgy gondolták, hogy a bambuszokba töltött lőpor, puskapor durranásával, égésével elűzhetik a gonosz szellemeket. Ezek a módszerek még nagyon kezdetlegesek voltak, színük szimplán csak piros volt és fekete füstött árasztottak magukból. Ezt továbbfejlesztve kialakult az első maihoz hasonló tűzijáték a XII. században, szintén Kína területén. Ekkor már nem a szellemek elűzésére vették elő a bambuszba töltött puskaport, hanem mulatságok, ünnepek kelléke lett, például a császár születésnapján volt leginkább használatban. Ekkorra ez már iparcikknek számított, így tűzijátékanyag-gyárat is alapítottak. Az újdonság végigsöpört Európán, hiszen több városban és országban, többek között Münchenben és Velencében, de még Angliában is létesültek gyárak a középkor végén. Magyarországon előszőr I.Mátyás király udvarában lőtték fel őket 1476-ban a királyi házaspár esküvőjén. Későbbi feljegyzések alapján 1686-ban Buda várának visszafoglalásakor is tűzijáték társaságában ünnepelt a nép.  A mediterrán országok, Olaszország, Spanyolország, Málta mai napig gyártja a jó minőségű robbanószereket, hiszen ezeknek nagy hagyománya van a régiókban. Hazánkban az első gyárat a XX. században adták át Budapesten, de az 1946-os államosítások után Balatonfűzfőre költöztették az üzemet. 1927 óta évenként megrendezik a Szent István-napi tűzijátékot, viszont a második világháború alatt és az 1956-66 közti években a kormány döntései alapján elmaradtak. 

Napjainkban, mint már említettem, fontos szilveszteri kelléknek számít, vannak olyan termékek, amelyeket csak ezen a napon lehet használni törvényszerűen. Magyarországon több törvény is szól a tűzijátékok használatáról, hiszen amellett, hogy látványos kiegészítője az ünnepségeknek, egy igen veszélyes eszközről van szó. Minden pirotechnikai terméket osztályokba sorolnak, amelyek használata korhoz kötött. A 14 év alatti korosztály csak 1-es osztályú eszközöket használhat (földön forgó petárda-szerű, földtől el nem emelkedő „játékok”), viszont ezeket az év minden napján. A 16 év alatti korosztálynak több lehetősége van, hiszen az általuk használható 2-es osztályba beletartoznak a kisméretű tűzijáték-telepek, és a római gyertyák, amelyek a szokásos tűzijáték hatást érik el. Ezeket is egész évben lehet használni. Mindezektől már eltérnek a csak felnőtt kortól használható, 3-as osztályba sorolt termékek (rakéták, nagyobb telepek, maximum 250 g-os római gyertyák), amelyek nagy biztonságot követelnek meg. Ebből kifolyólag csak az év utolsó napján, vagyis szilveszter estéjén lehet használni. Amellett, hogy az 1-es és 2-es osztályba sorolt pirotechnikai termékek egész évben használhatóak, engedélyhez vannak kötve. Kivételt képez ez alól, ha valaki a saját magánterületén szeretné őket használni. Ezek csak általános tények, a december 17-ei kormányrendelet értelmében semmilyen tűzijátékkal azonosítható terméket árusítani és használni is tilos a csoportosulás elkerülése végett. A szabály áthágása nem csekély, 150.000 forintos bűntetéssel jár. 

Bár idén nem lesz a Szilveszter része a tűzijáték, mégis jól érezheti magát mindenki a saját szűk ünneplői körében. Remélem mindenkinek sikerül kikapcsolódnia és jól éreznie magát idén is december 31-én. Minden olvasónak boldog, sikeres és az ideinél nyugodtabb újévet kíván a Pécsi Egyetemisták Magazinja!