A Tettye varázslatos kincsei – bevezető

+1
1
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Jelen cikksorozatunkban Pécs egyik legfestőibb városrészét, a Tettyét és annak környezetét szeretnénk bemutatni. A Tettyének számos ikonikus nevezetessége van, ami egyfajta pluszt ad a városnak, hiszen ide gyakorta járnak fel az emberek, hogy itt – otthagyva a város folyamatosan nyüzsgő, zajos világát – a város és a természet határán kirándulhassanak, pihenhessenek, és feltöltődhessenek a szépséges környezetben, ahogyan erről már korábban is írtunk. Ráadásul, a terület szinte minden egyes pontjáról gyönyörű kilátás nyílik a délen, alattunk elhelyezkedő városra. A bevezető cikkben a Tettye kialakulását és történetét fogjuk ismertetni.

A Tettyét körülvevő Mecsek határozza meg a terület arculatát. A tájat ugyanis délről a város határolja, a többi irányból pedig a mecseki erdőségek övezik, amelyek különösen kellemesen hatnak a környezetre. A Mecsek közelségéből adódóan számos túraútvonal központi csomópontjában helyezkedik el a városrész, ilyen pl. a Tettye–Irma úti tanösvény, vagy a kék Mária-úti túraútvonal, amely egyenesen a Dömörkapuhoz vezet. Ezen kívül pedig számos nevezetesség található a területen, amik mára mindenképpen hozzátartoznak Pécs jellegzetes látnivalói közé.

 

A Tettye-park kellemes és nyugodt környezetével várja a pihenni és feltöltődni vágyókat.

A terület jellemzői

A terület már a kezdetek óta kiemelten kapcsolódott Pécs városához, hiszen elsősorban az innen származó kövekből épült fel maga a város. A 253 méter tengerszintfeletti magasságon elhelyezkedő síkság antropogén behatások eredménye, mivel kezdetben az egész terület kőbányaként üzemelt, többek között ennek is köszönhető a park rész alatt elhelyezkedő Tettye-völgy különös felszíne.

Érdekesség még, hogy a tájat keresztezte egy bővízű vízfolyás is, amely ma Tettye-patakként ismeretes. Ez a patak volt az, amely életre hívta a Tettye völgyében az ipart, ugyanis az itt megtelepedő rengeteg vízimalom révén működhetett gabonaörlő, papírgyár, fűrész- és lőpormalom, de voltak még itt tímárok, cserzővargák és szűcsök is ezen a területen – nem véletlen, hogy magát a patakot is Malomszegnek, vagy Malomsédnek nevezték korábban. Így honosodhatott meg a térségben a nagy múltra visszatekintő ipar, ahol régen volt olyan időszak, hogy összesen 23 malom üzemelt a patak mentén. A pécsi ipar jelentőségét jól reprezentálja, hogy a terület a város címerében is szerepel.

 

A Tettye-patak a szabályozás előtt.

Az egykori kőfejtés eredménye a területet északról határoló hatalmas sziklafal, ami különösen jó klímát kölcsönöz a Tettyének, ill. meg is védi azt a szélsőséges időjárási viszonyoktól. Emellett jelentős mészkő található a területen, ami különösen szép tájelemi formákat eredményezett – gondoljunk csak a havihegyi Krisztus-szobor fehér szikláira.

Fontos azonban megemlíteni, hogy a ma ismert és szeretett Tettye arculatát a város 2010-es Kulturális Főváros programnak köszönheti, hiszen ekkor jelentős mértékben felújították a területet, hogy még meghittebbé varázsolják a térséget. A zöldterületek teljes felújításával létrejöhetett a Havihegyi úton létrehozott gyalogos panoráma-sétány és a park sétányai is új burkolatot kaptak a biztonságos közlekedés érdekében, valamint új játszóteret építettek a gyerekeknek, és az előbb említett Tettye-patakot is felszínre hozták egy nagy malomkerék kíséretében, ezáltal emlékezve a pécsi ipar bölcsőjére.

 

A Tettye-patak a szabályozást követően.

Története

Mint azt már fentebb említettük, a terület nem természetes módon jött létre, ugyanis az ókorban itt élő rómaiak a Tettye mai területén kialakított bányából hozták létre Pécs városának elődjét Sopianae néven. Ma ennek a bányának a területe jelenti a Tettye-fennsíkot. Maguk a rómaiak voltak azok is, akik kihasználva a völgy adta lehetőségeket, meghonosították ezen a területen az ipart, így hasznosítva a terület vízenergiáit – főként, mivel a meszes ivóvíz nem volt alkalmas fogyasztásra.

A középkorban jött létre ténylegesen a ma Tettye-parknak nevezett rész a Szathmáry György pécsi püspök (1505–1521) által építetett reneszánsz villa révén, amely mára a tettyei romokat képezi, ami a Tettye egyik ikonikus jelképe. A török hódoltság idejében a villa, mint derviskolostor üzemelt, s innen származik a Tettye név is, hiszen a török tekka, vagy tekkia magyarul kolostort jelent – előtte Puturluknak hívták a területet.

A később főként egyszerű legelőként használt terület erősen pusztulásnak indult, mivel a törököt követő felszabadító háborúk után főként innen építették újjá a várost. A 19. század elejére már kedvelt kirándulóhelyként tartották számon, majd az 1850-es évektől parkosítani kezdték. A század végére tehetők az első vendéglők megtelepedése is (pl. Scholz Gyula sörgyáros vendéglője).

A városrész történetében külön említést érdemel Pécs városának lokálpatriótája, akit a korabeli sajtó „a Tettye koronázatlan királya”-ként emlegetett. Reéh György ugyanis rengeteg mindent tett a városért, ezek közül is leginkább ezen területen véghezvitt munkáját szokás kiemelni. Az egész környéket felvirágoztatta, ő hozta létre a Tettye rekreációs jellegét, ami ma is nagyban hozzájárul a terület hírnevéhez. Felépítette villáját, ahol helytörténeti múzeumot rendezett be, társaságokat hozott létre annak érdekében, hogy felpezsdítse a terület életét, ezért számos eseményt is szervezett ide. Volt többek között tűzijáték, látványos seregszemle, sportesemények, karneválok, élőszereplős sakkjátszmák, és túraprogramok is, sőt, még egy papírból készült sárkányt is kiállított egy alkalommal a gyerekek szórakoztatására, ill. felhívta a figyelmet a tettyei mésztufabarlangra is.

 

Reéh György, pécsi lokálpatrióta.

Nevezetességei

Mint már fentebb említettük, számos nevezetesség köthető ehhez a területhez. Közvetlenül a Tettye síkja fölött helyezkedik el a Balázs-pihenő, ahová egy meredek lépcsős út vezet felfelé, ellenben a kilátás minden nehézségért kárpótolja az embert. Nemrég pedig még a lépcsőzetét is felújították a biztonságosság érdekében. A kilátó felé vezető sziklás úttól nem messze helyezkedik el egy korszerű kutyafuttató, ahol kedvenceink is kiélhetik magukat.

Közvetlenül a kilátó sziklafalának lábánál, a 31, 32Y, 33-as kifelé menő buszmegállójával szemben helyezkedik el a közel negyedszázada ízletes sváb és magyar ételeiről híres, kiváló minőségű Tettye Étterem, amiről részletesebben itt számoltunk be. Az étterem mellett egyik oldalon egy megújult kisbolt található, míg a másikon pedig egy sajnos elfeledettnek vélt színészi szálló, ahol olyan nagy nevek is megfordultak többek között, mint Pécsi Ildikó, Végvári Tamás, Ifj. Latabár Kálmán, vagy éppen a Barátok köztből ismert Fodor Zsóka. Jelenleg az épület felújítását tervezik.

Mindezektől nyugatra a Tettye Forrásház épületén túl (amelyet maga Ferenc József császár avatott fel), a nyilvánosság elől kissé elbújva található, a mecseki karsztbokorerdő, a Pintér-kert, ami egy csodálatos arborétum, ahol számos egyedi állat- és növényfajjal találkozhatunk.

Ezek után következik csak a park, amely végtelen nyugalommal és kikapcsolódással várja az ide látogatókat. A park szélén magasodik a tekintélyt parancsoló Szathmáry palotarom, ahova fellátogatva szintúgy rácsodálkozhatunk a délre elterülő Pécs csodálatos városára. A rom melletti lépcsők vezetnek le a tettyei játszótérre, ami nem csak a gyerekek számára nyújt kikapcsolódást, hiszen itt is rengeteg kiülésre alkalmas hely található. Mindezek mellett, a játszótérre való lejárótól nem messze a mosolygós pécsi Zinfandel szőlőültetvényekkel borított domb mellett található a Tüke Borház, ahol 50 különböző pécsi bort és pezsgőt kóstolhatunk meg.

 

A Tettye-tér és a Szathmáry villa romjai egy utólag színezett fényképen 1967-ből.

Elhagyva a focipálya tarkította játszóteret, lejjebb, a csúszdák után lelhetünk rá a Mésztufabarlangra, ahol számos érdekes felfedezni való vár ránk. Ha tovább megyünk, akkor pedig a Tettye utcában csordogáló Tettye-patakra bukkanhatunk, amely a malomkereket elhagyva Pécs hangulatos sikátoraiba vezet bennünket.

A cikksorozatunkban főként ezeket a nevezetességeket fogjuk részletesebben bemutatni és ismertetni.

Aktualitás

Jelenleg gyakran hallani különböző híreket a Tettyéről. Nemrég, március elején egy szerencsétlen baleset keltette fel a figyelmet a Tettye iránt. Egy futó nő ugyanis a környéken a mélybe zuhant, a mentők és a tűzoltók csak nagy nehezen tudták kiemelni őt a mélyből. Ezek után március vége felé bukkant fel a hír, hogy a közeli Sétánynak nevezett Havihegyen egy új kilátó fog épülni, s nemrég áprilisban derült ki, hogy egy szabaddá tett teraszt terveznek itt kialakítani, ahol a Dél-Dunántúl legelső közterületi távcsövét fogják elhelyezni, hogy minél teljesebb panoráma képet kaphassanak az idelátogatók.

 

Kilátás Pécs városára a tervezett kilátóból.

Április közepén érkezett a hír, hogy a Sétányra vezető vörösfenyő deszkákból álló fahidat a karbantartások végett kicserélik, mivel a 200 m hosszú híd elemei lassan korhadásnak indultak. Jelen munkálatok várhatóan nyárig fognak tartani, s utána ismételten élvezhetjük a hídon való kellemes nyáresti sétákat és azt, ahogy a vörösen izzó lemenő nap fénye megvilágítja Pécs városának meseszép épületeit.

 

Pár napja pedig kijött egy hír arról, hogy a Tettye-patak mentén elhelyezett malomkereket valaki kiakasztotta, mivel zavarta annak hangos zaja, ezért most mozgásképtelenné vált a hajdani iparra emlékeztető, jelentőségteljes malomkerék. Szerencsére a szakemberek észlelték a problémát, s dolgoznak rajta, hogy mihamarabb kijavíthassák az okozott kárt.

 

 

 

 

források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10

képek forrása: kiemelt, 1, 2, 3, 4, 5,