A Tettye varázslatos kincsei – 4. rész: A Mésztufabarlang

+1
1
+1
0
+1
1
+1
0
+1
0
+1
0

Aki volt már a Tettyén, annak biztos nem kerülte el a figyelmét ez a furcsa képződmény. A barlang bejárata a tettyei játszótér, azon belül pedig a focipálya és a csúszdák után található közvetlenül, ahol a Tettye utca szűk útjai összefonódva keresztezik egymást ott, ahol a Tettye-patak a feleszínre tör elő. A barlang előtt egy kis kavicsos térrészt hoztak létre, ami csak fokozza a barlang kapuinak varázsát. A cikksorozat ezen részében a Tettyei Mésztufabarlangot fogjuk bemutatni.

Létrejötte

Elsősorban fontos azt leszögezni, hogy a Tettyei Mésztufabarlang egy különös és egyben egyedülálló geológiai képződmény. Az üregrendszer maga mintegy 10 ezer éves, létrejötte a laza szerkezetű, vastag mésztufának köszönhető. Noha, aki kicsit is jártas a geológiában, vagy magában a karsztosodásban, akkor feltehetné a kérdést, hogy ha magát a barlangot a mészkő hozta létre és építi fel mind a mai napig, akkor vajon hogyhogy nem találhatóak benne cseppkövek? A válasz egyszerű, mivel a képződmény a régen szederkőnek nevezett édesvízi mészkőben jött létre, ezért eltér a szokványos karsztos barlangoktól – ezáltal is növelve a barlang értékét és látványosságát.

tettye

Itt a falakat vastag kalcitréteg borítja, ugyanis a magas hegyről lezúduló Tettye-patak meszes vizéből kalcium-karbonát vált ki a patakmederben, amely bevonta a mederbe belehulló növényeket, faágakat és leveleket. Így néhány 10 ezer év alatt pedig a Tettye völgyében 30 m vastag és 1 km hosszú mésztufa réteg alakult ki, amihez különböző természetes eredetű gátak és üregek jöttek létre, amik kialakították a barlang labirintusszerű járatait. A puha kőzetben keletkezett természetes járatokat ezt követően az ember tovább alakította, ugyanis a jól megmunkálható mésztufa kiváló építőkő volt, ami magával hozta az itt folyó bányászati munkálatokat is. Ehhez hasonló képződmény hazánkban csak Budán és Lillafüreden fordul elő.

Története

Az emberiség már korán felismerte a barlangot, és annak hasznosítása végett bányát alakított ki a barlangban. Ezen túl azonban lakóhelyként is funkcionált a szegényebb rétegek számára egészen az 1900-as évek elejéig, amikor is az emberek elkezdték felfedezni a mésztufabarlangot. Ez nem véletlen, hiszen az előző részekben már említett Reéh György igazi látványosságot hozott létre a barlang belsejében, ami ide vonzotta a hétvégéken a Tettyére fellátogató családokat. 1906-ban a Pesti Napló egy cikket szentelt a barlangnak, s leírta a leghosszabb barlangrendszerét is, valamint megemlíti azt, hogy a bejáratnál egy mesterségesen kialakított vízesés is szerepet kapott.

1906 június 11-én nyitották meg a barlangot az idelátogatók előtt, ahol döntően a sötét barlang misztikusságát emelték ki a „Pokol kapuja”-ként emlegetett látnivalók közül, hiszen valóban, a járatok mentén papírból készült színes sárkányokat, őslényeket helyeztek el, valamint egy kaszásnak öltözött embert is felállítottak, aki az idelátogatók ijesztegetését volt hivatva szolgálni. A sárkány motívumot azonban megtartották, s az utóbbi években a barlang fő látványosságát egy, a barlang mennyezetén levő sárkány reprezentálja, akinek torkából nem lángnyelvek, hanem egy vetítő tör elő, amely a barlang történetéről mesél.

tettye

A „boldog békeidők” azonban véget értek, s az I. világháború hatásai a Tettyei Mésztufabarlangra is rányomták bélyegüket. 1920-ban ugyanis a barlangot anyagi és üzemeltetési gondok miatt bezáratták, s a barlang történetében egy 80 évnyi szünet következett. 2005-ben kezdtek el újra dolgozni rajta, miután a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága megszerezte az ehhez való jogokat, s így végül 2008-ban újra megnyitották – jelentősen átalakítva, kibővítve az itteni látnivalókat.

Egy látványos túravezetés kíséretében láthatunk itt geológiai leleteket a karsztosodás folyamatáról, kialakulásáról és történetéről szóló rövidfilmet, földalatti rekonstruált lakásbelsőket, korabeli fotókat a barlangról, és az itt élt emberek körülményeiről, hétköznapjaikról, valamint mindezeken túl, ha benne vagyunk, a járatok közötti teljes sötétséget is megtapasztalhatjuk.

tettye

Aktualitás

2018-ban a barlang ismételten egy megújuláson esett át, ugyanis az elavult turistaattrakciókat lecserélték modernebb eszközökre, így különböző hanghatásokkal és film bejátszásokkal találkozhatunk. A megújulás azonban leginkább a témában érzékelhető jelentősen, ugyanis az új tematika alapja a múltból a jelen felé való „időutazás”, melynek révén két részre bontható a tárlat. Először egy természettudományos körültekintésbe kaphatunk bepillantást, melyek látványos animációkat, grafikákat jelentetnek meg digitálisan számunkra az alsó-triásztól egészen napjainkig, bemutatják a barlangot és környezetét, ill. a mésztufa keletkezésének folyamatát is.

A második részben pedig inkább a történelmi és kultúrtörténeti vonatkozásokon van a hangsúly, pl. a Tettye-patak szerepének hangsúlyozásán, amely kialakította a barlangot, valamint Pécs városának vízellátását és ipari termelését is lehetővé tette. Végezetül pedig a környezettudatosság kerül előtérbe természeti kincseink megóvásának céljából. Ugyanebben az évben a barlang elnyerte Az év digitális ökoturisztikai élménye címet is.

Az idelátogatók számára fontos információ, hogy a tárlatvezetések minden egész órában indulnak, amelyek 45 perces időtartamúak. Ami ezen kívül még nagyon fontos, hogy a barlangban a hőmérséklet a pincék szintjén van, tehát télen-nyáron 14°C körül mozog, éppen ezért, ha szeretnénk ellátogatni a földalatti barlangrendszerbe, akkor mindenképpen öltözzünk rétegesen a nyári időszakban is.

Érdekesség, hogy – csakúgy, mint a Pintér-kert esetében – itt is van lehetőség esküvők szervezésére, ugyanis ennek megfelelően ceremóniákat is lehet itt levezényelni. Ezen kívül pedig lehetőségünk van egy összevont komplex jegy keretén belül meglátogatnunk a Mésztufabarlangot és a Pintér-kertet egy kedvezményes belépő által.

tettye

Mindezek alapján, én személy szerint bátran ajánlom mindenki számára a barlang megtekintését, hiszen itt egyedüli képződményekkel találkozhatnak az idelátogatók, s hatalmas élményt képes biztosítani számunkra. Kicsit olyan, mintha a Mecsek mélyébe ereszkednénk a tárlat során. Remélem, felkeltettem az érdeklődéseteket a barlang iránt, s ne feledjétek: ha a Tettyén jártok, semmiképpen se hagyjátok ki a barlangot az úticéljaitok közül.

A Tettye varázslatos kincsei cikksorozat megjelent részei:

A Tettye varázslatos kincsei – bevezető

A Tettye varázslatos kincsei – 1. rész: A Tettyei Romok

A Tettye varázslatos kincsei – 2. rész: A Tettye-forrás

A Tettye varázslatos kincsei – 3. rész: A Pintér-kert

Illetve a Pécsi Egyetemisták Blogján megjelent írásom:

A Tettyei Díszkút története

Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7

Képek: kiemelt, 1, 2, 3, 4