a-tettye-varazslatos-kincsei-pinter-kert-pecsi-egyetemistak

A Tettye varázslatos kincsei – 3. rész: A Pintér-kert

+1
0
+1
0
+1
2
+1
0
+1
0
+1
0

A Tettye varázslatos kincsei cikksorozat ezen részében egy különleges kis zöld, ugyanakkor meglehetősen sokszínű növénytársulások rejtette oázist szeretnénk bemutatni, ami a Tettye egyik kissé eldugott, kieső részén található, a házsorok és a meredek hegyhát között megbújva. A Tettyére vezető Magaslati út hegy felőli oldalán található, a Tettye Forrásház ikonikus épületétől – amit az előző részben tárgyaltunk részletesebben – csak egy egykori fagyizó, mára bezárt bódé és egy, az itt lakók közlekedésére szolgáló kis fás térrész választja el. Természetközelisége jelenti különlegességét, ugyanis itt számos madár, mókus és más élőlény természetes otthona található, amely révén a környéken gyakran találkozhatunk ezen állatokkal, amint szabadon közlekednek a terület fáinak zöld lombjai közt.

Az arborétumhoz közvetlenül kapcsolódik egy masszív építésű, teraszos épület is, ami a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság központja. Az arborétum bejárata nagyon ikonikus, hiszen itt rögtön szárnyas oroszlán és virágzó bazsarózsák fogadják a látogatókat, ami egyik jellegzetes látnivalója a területnek – sok más egyéb gyönyörű növénytársulás mellett.

25_PENTEK_VB_A_Pinter-kert_kep1-tettye.jpg

Története

A Pintér-kert története Pintér János (1879–1933) munkájához köthető, aki nyugalmazott banktisztviselőként örömét lelte a botanikában, így a területen elhelyezkedő nyaralója környékén 1926-ban elkezdett növényeket telepíteni az egykori szőlőskertként funkcionáló részeken, s a hajdani présház körül kialakította a mai Pintér-kert alapjait. Elsősorban örökzöldeket telepített a kiemelkedő klímával rendelkező területre, ahol ekkor kopár, csupasz mészkősziklák voltak csak, s növényzet is csak el-elvétve volt még látható. Érdekesség, hogy a kert elején a tó felett egy hatalmas méretű fenyő látható, amelyet ő maga ültetett egykor személyesen.

Pintér halálát követően a területet nem gondozta senki, s a természet visszahódította saját magának, ezzel is növelve az arborétum fajgazdagságát, amit mai napig is megtapasztalhatunk. A kert növénytani értékei védelmében 1977-ben Országos Természetvédelmi Területté nyilvánították, 2009 óta pedig a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képezi. 2013-ban a Tettye térségének megújulása révén a kertet is teljesen felújították, megnyitották a kert felső részét a látogatók előtt, valamint ezen kívül a park bejárati részénél létrehoztak egy vakok és gyengénlátók számára kialakított illatösvényt.

25_PENTEK_VB_A_Pinter
Pintér János banktisztviselő

 

Részei

Az arborétumot a 2013-as renoválást követően két részre osztották fel, amelyeket szabadon látogathatnak a vendégek. Az alsó részen található a gyűjteményes kert, ahol kanyargós utakon és lépcsőkön lépdelve fedezhetjük fel a kert szépségeit, fás és lágyszárú növények soraival találkozhatunk, ezek mellett van itt két kis tó is, ami igazán idilli hangulatot teremt a magas, zöldlombú fák között. Ezen kívül a kert látnivalóit színesítik az elhelyezett kőszobrok, amiket a Nagyharsányi Szoborparkban készítettek el hazai és külföldi szobrászművészek a közelmúltban.

A terület kedvező klímájának kihasználása által elsősorban örökzöldek települtek meg itt, de több orchidea faj és számos, a Mecsekben őshonos növény is jelen van. Mindezek közül a legérdekesebbnek tetszenek a mediterrán vagy éppen szubmediterrán növénytársulások, mint pl.: a fügefák, a gránátalma, júdásfa vagy a molyhos tölgy.

A kert felső, új részén a jellegzetes mecseki karsztbokorerdő tárul a szemünk elé. Itt természetes vegetációk találhatóak, ahol folyamatos telepítések zajlanak. Ez egy igen meredek rész, ahol a szintkülönbség pár méteren belül több mint 70 méter is tud lenni, ezért érdemes kényelmes túracipőben érkeznünk ide, ha a kertnek ezt a részét is be szeretnénk járni. Márpedig megéri ide feljönni, mivel itt számos kilátópont található, ahonnét gyönyörű kilátás nyílik számunkra a városra és a városrész természetes környezetére. Érdekesség, hogy a hegyoldalon számos kőrakást találhatunk, amik az egykori szőlőművelésre utalnak, valamint szembeötlő, hogy a meredek lejtő vékony talajába belekapaszkodó tölgyek a magas koruk ellenére is igen kisméretűek errefelé.

25_PENTEK_VB_A_Pinter-kert_kep3-tettye.jpg

Növényfajai

Több mint 30 védett faj található itt, így nem véletlen, hogy a kertben folyik természetvédelmi oktatás is, s a botanikus táborok gyakorlati foglalkozásainak állandó helyszíne szintén a kert. Az itt található növények között elsősorban a bánáti bazsarózsát és a majomkosbort érdemes kiemelni, főként, hogy ennek köszönheti a kert a természetvédelmi területté való nyilvánítását is.

Ezen kívül kiemelendő még a szarvas bangó, ami a karsztbokorerdőben érzi igazán jól magát, érdekes nevét pedig onnan kapta, hogy vonzza a méheket, mivel virágai sötétbarnák és mintásak, csakúgy, mint a dongó, valamint mindezeken kívül még feromont is árasztanak magukból, amivel magukhoz csábítják a hímeket. Ugyanúgy érdemes még kiemelni a tiszafát is, ami egy őshonos, örökzöld, tűlevelű és hosszú életű faj, amelyből beltéri szobrokat és bútorokat is gyártanak, valamint régen hajlékony ágaiból íjakat készítettek.

Továbbá még a virágos kőris emelendő ki, ami egy kistermetű fa, gyakran cserje méretű, s lombja ősszel különféle színekben pompázik – érdekesség, hogy egyes helyeken mannakőrisnek is nevezik, mivel kérgét megsértve édes nedv szivárog belőle, ami a mannacukor alapanyaga. Érdekes növénye a kertnek még a cserszömörce, amit eredetileg a törökök hoztak létre bőrcserzés céljából. A gúnyneve parókafa volt, mivel virágai vattapamacsokhoz hasonlóak, s ősszel kárminpirosra színeződnek gyógynövényként számon tartott levelei, hiszen belőlük szájvizet készítenek, amit ínygyulladásra szoktak alkalmazni.

25_PENTEK_VB_A_Pinter-kert_kep4-tettye.jpg
Bánáti bazsarózsa a Pintér-kertben.

Összegezve elmondható, hogy a kert nem csak a botanikában jártas emberek számára jelenti a megfelelő kikapcsolódást, hanem igazából bárki számára tökéletes, aki szeret a természet közelében lenni. A zöld növénytársulások és az ezer színben pompázó virágok mindenkit meggyönyörködtetnek. A kert egyértelműen a májusi virágzáskor a legcsodálatosabb, amikor a látogatókat sűrű napsütés és kellemes madárcsicsergés fogadhatja a látnivalókon kívül.

Az arborétumban előzetes egyeztetéssel lehet szakvezetést is igénybe venni, valamint lehetőség van madarászatra is az idelátogatók számára, akik szakember segítségével ismerhetik meg a madarak életmódját, szokásaikat és a madárgyűrűzést is testközelből tapasztalhatják meg. Mindezeken túl pedig esküvői fotózásra is van lehetőség. Lehetséges ezen kívül kombinált jegy megvétele is, ami magába foglalja a Pintér-kertet és a Tettyei Mésztufabarlangba való belépést is – a mésztufabarlanggal a cikksorozat következő részében fogunk részletesebben foglalkozni.

25_PENTEK_VB_A_Pinter-kert_kep5-tettye.jpg

A cikksorozat előző részei itt érhetőek el:

A Tettye varázslatos kincsei – bevezető

A Tettye varázslatos kincsei – 1. rész: A Tettyei Romok

A Tettye varázslatos kincsei – 2. rész: A Tettye-forrás

Mindezeken túl pedig szeretném figyelmetekbe ajánlani az egyik írásomat is, ami a Pécsi Egyetemisták Blogján látott napvilágot, s szintén ezer szállal kötődik a Tettye világához:

A Tettyei Díszkút története

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Képek: kiemelt, 1, 2, 3, 4, 5