A PTE kötelékében – Interjú Buda Réka volt anglisztika szakos hallgatóval

Mi a véleményed?
+1
+1
1
+1
+1
+1
+1
+1

A Pécsi Tudományegyetem bővelkedik nyelvszakokban, így, aki szeretné idegennyelv tudását mélyíteni, annak jó választás lehet. Buda Réka jelenleg az egyetemen dolgozik, mint intézményi Erasmus asszisztens, korábban pedig az Anglisztika szak hallgatójaként koptatta a padokat. A mai interjúban Rékát kérdezem az egyetemi időkről, a szakhoz és a PTE-hez kötődő emlékeiről, továbbá a jelenlegi munkájának rejtelmeiről.

(Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy amennyiben idegen nyelven olvassák cikkeinket elnézésüket kérjük az angol nyelvhelyesség miatt, de a fordítás automatikus program által történik.Köszönjük a megértést.)

Volt pécsi egyetemistaként, anglistaként jelenleg az egyetem bűvkörében dolgozol. Mesélj kérlek arról, hogy miért a PTE-t választottad a továbbtanulásod helyeként, illetve, hogy milyen pozícióban kamatoztatod a mai napig az itt megszerzett tudásodat.

Buda Réka: Az egyetemi évek előtt többször jártam Pécsen és beleszerettem a városba, megtetszett a hangulata, azt gondoltam, itt jó lehet egyetemistának lenni. A családom Szekszárdon él, az is szimpatikus volt, hogy nem kell fél napokat utazással töltenem, ha meg szeretném látogatni őket a hétvégén. Jókat hallottam a PTE-ről, az is fontos volt, hogy minőségi oktatásban vehessek részt. Diplomaszerzést követően először a pécsi világörökségnél dolgoztam, most pedig a PTE Nemzetközi Igazgatóságán tevékenykedem.

 

 

Intézményi Erasmus asszisztensként miképpen kell elképzelnünk a munkádat? Én nyüzsgőnek, érdekesnek és soha nem unalmasnak gondolom kívülről. Habár most a nemzetközi mobilitások is furcsa helyzetbe kerülhettek. Illetve, ha már Erasmus! Te részt vettél hallgatóként valamilyen külföldi mobilitásban?

Buda Réka: Valóban nagyon mozgalmas, változatos a munkám, szeretek nemzetközi környezetben dolgozni. Legfőbb feladatom és célom az Erasmus+ program népszerűsítése, hogy minél többen pályázzanak és tanulhassanak ösztöndíjjal külföldön. A kiutazó hallgatók ügyintézését segítem, előadásokat tartok, tréningeket szervezek, kapcsolatot tartok a partnerintézményekkel, külföldi szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, partnerlátogatásokon veszek részt. Én egyetemistaként nem voltam elég bátor, hogy belevágjak egy Erasmusos kalandba, de kaptam egy második lehetőséget az élettől, és egyetemi dolgozóként most én is utazhatok. A saját élményeimet, tapasztalataimat felhasználva buzdítom a PTE-s diákokat, hogy éljenek ezzel a nagyszerű lehetőséggel. Sajnos most nem a nagy utazások idejét éljük, de bízom benne, hogy hamarosan újra szabadon utazhatunk.

Milyen tapasztalatod van az Anglisztika szakon? Emlékszel rá, hogy miért a nyelvszakot választottad anno?

Buda Réka: Nagyon szerettem anglisztika szakra járni, most is azt gondolom, hogy jó választás volt. Emlékszem gimnáziumban a legtöbb osztálytársamnak határozott elképzelése volt az életéről és hogy milyen hivatást választ magának. Engem sok minden érdekelt, nem tudtam egy szakma mellett letenni a voksom. Szerettem nyelvet tanulni és azt gondoltam, hogy az angol nyelvtudást sokféle területen tudom majd kamatoztatni.

Szerinted milyen készségek a legszükségesebbek az Anglisztika szak elvégzéséhez?

Buda Réka: Szorgalom és kitartás. Egy nyelvet nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani, ez hosszú idő munkája. Ha eljutottál egy szintre, akkor sem dőlhetsz hátra, hiszen a megszerzett tudást szinten is kell tartani. 

Sokan félnek a nyelvszakoktól: hallani országosan jót és rosszat is. Te kiknek, milyen megfontolásból ajánlanád a szakot?

Buda Réka: Én egyáltalán nem bántam meg. Sokan azt gondolják, hogy ha valaki elvégez egy nyelvszakot, abból nyelvtanár lesz, de szerintem ennél sokkal több lehetőséget rejt magában a nyelvtudás. Van az a mondás, hogy „ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz”. Egy idegen nyelv elsajátításával egy másfajta látás- és gondolkodásmódot is szerez az ember. A nyelvtudás sokaknak egy eszköz, én az Anglisztika szakon ennél többet kaptam: az angol nyelv szeretetét. Én mindenkinek jószívvel ajánlom, a mai világban az angol nyelvtudás elengedhetetlen.  

Van-e olyan felidézhető, karakteres élményed, melyet kifejezetten az Anglisztika szaknak köszönhetsz?

EZT OLVASTAD MÁR?  Babits Mihály születésnapjának emlékére

Buda Réka: Az első meghatározó élményem a gólyatábor volt, ott ismerkedtem meg a leendő csoporttársakkal, a vetélkedők és bulik igazán jó kis csapattá kovácsoltak minket. Szívesen emlékszem vissza a szakestekre a Szenesben, vagy amikor órák után a Paulusban egy kávé mellett beszéltük át a zh kérdéseket. Az Anglisztika szakon nagyon barátságos a hangulat, közvetlenek az oktatók, van, aki még mindig a nevemen szólít, ha összefutunk az utcán. A két legjobb barátnőmet is az Anglisztika szakon ismertem meg.

Azt gondolom, hogy a nyelvtudás magas szintű professzionális megléte számos ajtót tud nyitni a leendő munkavállaló előtt. Ez valóban így van? Van-e esetleg arra rálátásod, hogy a csoporttársak milyen különböző területeken helyezkedtek el a diplomával a „zsebükben”?

Buda Réka: Sokan tanítanak nyelviskolában, középiskolában, páran elvégezték a doktori képzést és most az egyetemen oktatnak. Van, aki fordítóként keresi a kenyerét és sokan dolgoznak nagyobb nemzetközi cégeknél főként IT területen. 

Mit tanácsolsz a szakválasztás, illetve az egyetemválasztás előtt állóknak? 

Buda Réka: Nem kell rágörcsölni. Gondoljátok át, hogy mi az, amiben jók vagytok, mit szerettek csinálni. Sokkal könnyebb úgy tanulni, ha az ember élvezi, amit csinál. Amikor szakot választotok, akkor azt ne egy korlátként fogjátok fel, ami meghatározza, hogy milyen területen fogtok majd dolgozni, hanem egy lehetőségként, ami segít megtalálni a hivatásotokat. Bármelyik felsőoktatási intézménybe is kerültök, legyetek nyitottak, használjátok ki az egyetemi lehetőségeket, ismerkedjetek, tanuljatok és menjetek Erasmusra. 

Sokat gondolkodom azon, hogy a friss PTE-s hallgatók másképpen élik meg a tanulmányaik jelentős intervallumát a kivételes járványhelyzet miatt. Ellenben korábban, számos lehetőséget nyújthatott a város és az egyetem is akár a szórakozásra, a tanulásra, a bulizásra. Biztos, hogy jobban nyüzsgött a város? Neked egyetemistaként voltak olyan programok, helyek, melyeket szívesen látogattál a barátokkal, csoporttársakkal? Van-e tipped akár leendő egyetemistáknak, hogy hova érdemes akár csoportfeladat megbeszélésre beülni (majd)? 

Buda Réka: Nekem az egyetemi évek alatt a társaság volt a legmeghatározóbb élmény. Azok voltak a legjobb esték, amikor összegyűltünk valakinél és egy pohár bor mellett megbeszéltük a hét történéseit. Aztán persze nyakunkba vettük a várost és reggelig táncoltunk valamelyik szórakozóhelyen. Sokszor jártunk a Szenesbe, a Sörházba és a Rákba. A mostani egyetemistáknak a korlátozások miatt kevesebb lehetősége van ismerkedni, bulizni, de bízom benne, hogy hamarosan újra be lehet majd ülni az egyetemi padokba, együtt lehet ebédelni a menzán, a kollégiumokban újra beindul az élet és fesztiváloktól lesz hangos a város. 

Az utolsó kérdésem kicsit személyesebb. Amikor nem munka és az egyetem foglalja le az idődet, akkor mivel töltöd szívesen a szabadidődet? Úgy hallottam, a Zumba is fontos szerepet tölt be az életedben.

Buda Réka: Imádok utazni, új kultúrákat, embereket megismerni. Sokat olvasok, egyre hosszabb a bakancslistám, fejben már tervezgetem a következő utam. A másik nagy szerelem az életemben a tánc, amit azóta űzök, mióta az eszemet tudom. 10 éve próbáltam először a zumbát és rögtön beleszerettem, lassan 7 éve, hogy oktató vagyok. A PTE Táncoló Egyetemen is kaptam már lehetőséget, hogy megismertessem a fiatalokkal a latin tánc és fitness elemeket ötvöző mozgásformát. Most online órákkal próbálkozom, de nagyon hiányzik a társaság, az összemosolygások és a közös táncolás élménye. Pécsen nagyon jó a táncos élet (ha nincs éppen járvány és korlátozások). A zumbán kívül szeretek salsázni, bachatázni és kizombázni, nagyon hiányoznak a bulik és a táncos társaság. Alig várom, hogy újra szabadon lehessen mozogni – utazni és táncolni egyaránt.

Kedves Réka, köszönöm szépen az interjút!