A pécsi villamos története

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

1913. október 20-án indult el Pécs városában az első villamos, így 29.-ként hozott létre villamosközlekedést az Osztrák-Magyar Monarchiában.

A villamos-hálozat létrehozására azért volt szükség, hogy segítsék a közlekedést a városban, hiszen az 1910-es évek elején a város lakossága 50-60ezer fő között mozgott.

A munkálatok első lépését 1913. április 12-én kezdték meg. A Ganz Villamossági Rt. volt a felelős a kivitelezésért, melyre 1.650.000 osztrák-magyar koronát szántak.

Három vonalat hoztak létre: egy fővonalat, egy nyomvonalat és egy keleti vonalat. A fővonal a Tüzér utcai Hadapródiskola (ma: PTE ÁOK főépülete) és a Zsolnay-gyár között helyezkedett el. A nyomvonal a Széchenyi térnél vált el, és ez elment a Főpályaudvarig. A keleti vonal a Külvárosi pályaudvartól ment a kocsiszín irányába. Csúcsidőben az összes vonalon öt percenként közlekedtek a villamosok.

A villamosközlekedés 1913. október 20-án indult meg, a Pécsi Villamos Vasúti Rt. keze alatt. Eleinte egy vonaljegy ára 12 vagy 20 fillér volt, úticéltól függően.

Íme két térkép, hogy milyen volt az útvonala a villamosnak;

A Főpályaudvar felé tartó útszakasz körülbelül 1337 méter volt, amin villamoskocsik 12 percenként közlekedtek és 15 perc volt a két végállomás között az út. A villamos sebessége 11,8 kilométer/óra volt. A villamospálya egyvágányos volt, ami annyit jelentett, hogy két szembetalálkozó villamos nem tudta volna kikerülni egymást, így kézi erővel, vasrúddal szabályozták a váltókat. Ezekkel a váltókkal a villamosokat villamoskitérőkbe terelték, hogy a szembejövő szerelvény elférhessen a sínpáron.

A Zsolnay-gyár és a Hadapródiskola közötti pálya hossza volt a legnagyobb, 3483 méter hosszúsággal. Ezen a vonalon a járatok indulása között 24 perc eltérés volt, míg a menetidő 17 perc volt. Az utasok száma a megvásárolt jegyek alapján az 1915-ös évben 2.370.000 fő, 1926-ban 3.134.500 fő volt. 1957-ben a 24 nagyobb teljesítményű pótkocsis villamossal már több mint 12 millió ember utazhatott Pécs területén.

A legrövidebb pályaszakasz az Irányi Dániel tér (ma: Búza tér) és a Budai külvárosi pályaudvar között, összesen 609 méter hosszú volt. Eltekintve egy 233 méteres (két pályaszakaszt összekötő) vágánytól, ez volt a legrövidebb pályaszakasz.

A Pécsi Villamos Vasúti Rt. dolgozóinak Iétszáma 70 fő volt, amelyből összesen 40 kalauz és 2 – igen 2 fő – ellenőr volt. Mennyivel könnyebben lehetett akkor bliccelni…

Ezután 1933-ban, a szerződés lejártakor a Pécsi Városi Közlekedési Vállalat (PVKV) vette át a pályaháló fenntartói szerepét. Érdekes tény, hogy az akkori jómódú pécsi lakosok nagyrészt nem is közlekedtek villamossal, hanem konflist, azaz lovas bérkocsit vettek igénybe a közlekedéshez. Egyértelműen a konflisok nem igazán örültek a villamos megépülésének, hisz megfosztotta őket a munkájuktól.

A villamosok otthona is megépült, a villamos remíz, amely 20 villamos kocsi tárolására volt alkalmas. A remíz volt a város első vasbeton szerkezetű építménye. A Nefelejcs (ma: Bacsó Béla) utca adott otthont az irodáknak, a raktáraknak és a műhelyeknek. A kocsiszín bővítésére 1941-ben került sor, mivel az 1929-ben megjelenő autóbuszoknak is szerettek volna benne helyet találni. Végül 25 autóbusz tárolását tudták megoldani.

EZT OLVASTAD MÁR?  Rajz előkészítő a MIK-en!

A villamos az utolsó útjait 1960. augusztus 31-én tette meg, mivel az akkori városvezetés úgy gondolta, a villamos már nem elég korszerű. Az utókor számára nem maradt fenn egy darab szerelvény se, mivel a többségüket elszállították, és szétbontották.

A város a mai napig őrzi a villamos látható emlékeit: a remíz a mai napig áll, néhány síndarab a városban elrejtve még fellelhető az aszfaltban, és felsővezeték-tartó kampók is megtalálhatóak néhány régi épület oldalán. A legérdekesebb mégis az, hogy a Színháztér oldalán, a Corso épületének díszítésében egy kis villamos dombormű van elrejtve.

2013-ban a villamos átadásának 100. évfordulójára egy régi budapesti villamoskocsi kiállításra került a Kórház térnél, amely most közösségi térként üzemel.

A mai napig vannak, akik szeretnék visszahozni a városba a villamost. Sok közgyűlésen fel is merült ez, mint ötlet, így az önkormányzat állítólag a 2010-es évek elején kidolgozott egy tervet,  hogy hogyan lehetne ezt megvalósítani, de sajnos az akkor 90 milliárd forintra becsült költségvetés eltántorította őket.

Idéznék egy 1960-as újságcikkből, szerintem nagyon kis kedves történet. Bár előtte tudni kell, hogy ez az esemény villamos végleges megszűnése előtt két hónappal történt.:

“Eltévedt a villamos?”

“Mert ugyebár ebben a városban akkora és olyan szerte ágazó villamosforgalom van, hogy ember legyen a talpán, aki ezt a hatalmas apparátust igazgatja. Még szerencse, hogy a “nagyállomásra” közlekedő járat megszűnt, mert akkor végképpen összegabalyítanánk a menetirányt, menetrendet.

Így csak egy vágányhálózatunk van, illetve a 48-as térnél már két, írd és mondd két irányba ágazik el a sin. S ez a bökkenő. Mert ha csak egyfelé lehetne a villamosnak közlekedni, nem volna képes eltévedni.

De így érthető a tévelygés, ami tegnap történt. A kispiaci megállóhoz beérkezik a sárga paripa. Elöl a tábláján: “Külvárosi pályaudvar” felirat.

A megállónál valaki megkérdi:

– hova megy a villamos?

Azt mondja a vezető:

– nem tudom, szálljon fel, majd a 48-as térnél kiderül. (Jó, mi?)

Ezek után már csak természetes, hogy a villamos a balokányi ligethez ment.

Hiába, öreg már szegény.”