A mozizás megjelenése Pécsett II. rész

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Az előző részben már meséltem, hogy Pécsen hogyan is terjedt el a mozizás és, hogy az Uránia mozi hogyan kerekedett felül a többin és vonta az “uralma” alá. De vajon az előbb említett mozink dicső fénye meddig élt?  

Bár az Uránia robogott előre a sikerben, valami mégis árnyékot vetett rá, ami nem más volt, mint az  1912-ben megalakuló Apollo Projectograph Rt., amely a modern mozizást szerette volna megvalósítani. A vezetője dr. Vámos Arthur volt, aki egy nagyobb alaptőkével kezdte meg az új vállalkozást. A vezetőség kilenc tagból állt össze, tele gazdag polgárokkal. Sokak Pécs történelmi múltjában is fontos szerepet játszottak. Ilyen például.: Zsolnay Miklós, kerámiaművész és gyártulajdonos; Lenkei Lajos, szerkesztő és újságíró; és Kiss József, több pécsi egylet és egyesület nagyratartott tagja. A helyszínt egy Kegyelet Temetkezési Egylet helyén tervezték, és valósították meg. A mozi hivatalos átadására 1912. december 14-én került sor és összesen 510 hely és több Gebauer Ernő nevéhez fűződő freskó szolgált a közönség részére.

Nem sokkal később, 1913. július 13-án megnyitott az épület kertmozi része is. Hétköznap és szombaton három előadás volt; 5-kor, 7-kor és 9-kor. Vasárnap 11 órától egészen éjfélig folytak a vetítések. A mozi akkora sikernek örvendett, hogy egy rendelet 15 évre előre biztosította az “egyeduralmát” a többi mozival szemben. Így nem meglepő, hogy az Uránia és társai elkezdtek hanyatlani. Minden új bemutató és fontosabb műsor kizárólag csak az Apollóban volt elérhető, sőt az Uránia később csakis ünnepnapokon és vasárnapokon üzemelhetett. Viszont így csak 1920-ig volt képes fennmaradni. Az Apolló más szempontból is különleges volt, itt rendeztek először filmfesztivált a vidéki mozik közül. A két világháború között is sikernek örvendett, 1942-be még felújításon is átesett, így 95 emberrel tudott többet befogadni. 1953-ban a neve Kossuth Filmszínház lett. 2004-ben pedig egy újabb felújításon esett át.

Az 1921-ben nyílt meg a Park Mozi Felső Malom utca és az Irányi Dániel tér közti területen, de neki is vállalnia kellett az Apolló mozi “egyeduralmát” a maradék évekre.  Gebauer Ernő freskói díszítették itt is a falakat. Bent 680 férőhely volt, míg kint a kertmozi részen már 1100. Az első hangosfilmet itt vetítették le a városunkban 1931-ben. Még ebben az évben 730 előadást tartottak, 285 filmet mutattak be és körülbelül 270 néző jelent meg az előadásokon összesen. Kettő fontos dolgot is itt lehetett először látni a pécsieknek, az egyik az ifjúsági filmek voltak, a másik első szélesvásznú film, az 1959-es Szent Péter esernyője. A Park Mozi a rendszerváltás végéig tudta kihúzni utána ugyanis már csak zenekarok próbáinak helyszínéül szolgált, de 2000 óta csak egy magára hagyott épületként áll.

EZT OLVASTAD MÁR?  Különös húsvéti szokások

Az Uránia nem adta fel és egy újabb stílusban megnyitotta a kapuit 1936-ban. Az első, újonnan vetített film, amely a világon itt lett először bemutatva A pacsirta volt, Eggerth Márta főszereplésével. Nyitásakor már Magyarország egyik legmodernebb moziaként volt számon tartva a maga 620-as befogadó képességgel. Többségében magyar filmeket vetítették naponta háromszor és a titkos, zárt páholyok tökéletes randihelyszínként funkcináltak. 1953-ban átnevezték Petőfi Filmszínháznak, de nem ez volt az egyetlen változása mozinak.

1964-ben egy teljes átalakuláson esett át, mivel ők adtak helyet a 1965-ös Magyar Játékfilmszemlének. 1974-ben technikai berendezések kicserélése és egy kisebb felújítás történt meg. A rendszerváltás után még az eredeti Uránia név is visszatért. 2013-ban egy rövid bezárást követően 2014-ben ide is megérkezett a 3D-s filmtechnológia.

A két világháború között megannyi kisebb mozi működött, így nem volt kötelező a hivatalos nagymozikba járni. Szülő és Nőbeteg Klinika, Miasszonyunk Női Rend, a katonai reáliskola, több gimnázium és az Ideg- és Elmeklinika intézete is helyt adott a filmek vetítésének.

Akkoriban amikor az Uránia- és Apolló mozi még Petőfi- és Kossuth Filmszínház néven futott, nem ők voltak az egyetlen film vetítő helyek a környéken. A kis mozik ebben az időben sem maradhattak ki, ilyen volt például a Rákóczi-, Zalka Máté-, Fekete Gyémánt-, Ságvári- és a Jószerencsét mozi is. De természetesen a moziklubok és a kertmozik is színre léptek akkoriban, sőt az egyetemen, a kollégiumokban, a Tüdőszanatóriumban és még az Építőipari Vállalatnál is vetített filmeket.

A rendszerváltás után csak  az Apolló, az Uránia és a Parkmozi maradtak fent.

A Cinema City a város legfiatalbb mozija, amely csupán 1999 óta működik a Pécs Plázában, tíz teremmel. 2014-ben újították fel, az egész új stílust és kényelmesebb székeket kapott.

Nektek melyik a kedvenc pécsi mozitok?
6 votes