A mozizás megjelenése Pécsett I. rész

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Most, hogy újra online oktatás és karantén-féleség van, nem tudjuk kiélvezni a mozizás élményeit itt Pécsett. Pedig három mozi is rendelkezésünkre állt különböző stílusokban. Elgondolkoztál már azon, hogy lett három mozink, és hogyan érkezett meg Pécsre ez az egész moziláz? Nézzük is!

A Lumière-testvérek által feltalált, és 1895-ben megjelent mozgóképvetítés az egész világ számára újdonság volt. Egy évvel később már Bécsben is megjelent és elterjedt ez az új médium. Országunkban 1886. áprilisában, a budapesti milleniumi kiállításon mutatták be a filmek varázsát a nagyközönségek előtt. Pécsre először 1900 után érkezett meg, bár akkor csak vándormoziként. Mivel csak pár napig volt elérhető, a város lakóinak nem keltette fel különösebbképpen az érdeklődését a vándorcirkusz, a távozása utánra pedig tulajdonképpen el is felejtették, hogy volt. Az igazi mozi őrület csak lassan bontakozott ki a városunkban.

 

Eleinte a kávéházak, a színházak, a szórakozó- és a vendéglátóhelyek adtak otthont a mozizás élményének, ahogy elterjedt Budapesten és a többi nagyvárosban. Első állandó “mozinak” mondható hely 1907-ben nyitotta meg kapuit a színház melletti Vigadóban, úgynevezett Uránia Bioszkóp néven. A tulajdonos, Lechner Károly már ez év márciusában kérvényezte a mozi nyitását, de a rendőrség a kérést elutasította, mivel a színházak bevételére túl nagy hatással lett volna. A színügyi bizottság a nemtetszését fejezte ki ez ügyben. „Ne essünk a nagyzás hóbortjába, hogy Pécs város elbír most már más látványosságot is a színház mellett.”  A Pécsi Napló is a színházak mellett állt, így nem volt meglepő, hogy az első kérvény bukásakor egyből felkerült a főcímbe, hogy: „Nem lesz mozi!”. Végül sokak meglepetésére 1907 szeptemberében a rendőrség elfogadta a kérvényt, és megadta az ideiglenes engedélyt, amit 2 éven keresztül négy havonta meg kellett újítani. A társadalmi elfogadottság miatt kettő szerződést is kötött Lechner. Az elsőt a Mecsek Egyesülettel, akiknek a bevétel 20%-át ajánlotta fel, mivel sok természettel kapcsolatos filmet vetítettek, ami megegyezett az egyesület szellemével. A másik szerződő fél az Uránia Tudományos Színház volt. Az itt elkészített filmeket is elkezdte vetíteni a mozi, ilyenek voltak például, “A francia forradalom”, és az “Utazás a föld körül”.

 

 

A következő években sorban nyíltak meg az újabbnál újabb mozik. 1908-ban a Bolokányi Vendéglő következett, amely a szegényebb városiakat látta vendégül, de végül ez a kedvesség volt, ami hozta a vesztét, és bár a rendőrség csak körülbelül öt hónapnyi engedélyt adott, így se jött ki veszteségesen a létesítmény tulajdonosa, Bertics Karolin. 

1909-ben már a Jókai utcai Nemzeti Mulatóban is nyílt egy Nemzeti Bioszkóp nevű mozi. Ez igazán “különleges” mozi volt. A városban itt szolgáltak fel először nők, ami akkoriban nem volt kicsit sem megszokott. Bár eleinte igen színvonalas filmek kerültek vetítésre, az idő múlásával a színvonal is csökkent. A tulaj próbálta menteni a menthetőt, így tambura- és cigányzenészeket bérelt fel, akik zenei aláfestést biztosítottak a filmekhez. 1912-ben a tulajdonos váltás sem segített, így a hely egy kocsmamozi szintjére zuhant, ezzel kiérdemelve a “Fujtogató” becenevet. Az első világháború hozta el végül a vesztét. 

 

EZT OLVASTAD MÁR?  Szuperhősök szupertörténetei -1 rész

Az előbb említett moziknak köszönhetően 1910-től nagy változások léptek életbe a pécsi mozizás történelmében. Winkler Lambert, korábban budapesti vándormozis, nyitott egy mozit a Búza téren, és ő is a szegényebb réteget célozta meg. Eleinte egy sátor szolgált “épületként”, de 2 évvel a kezdet után egy viharnak köszönhetően egy stabilabb épület készítésére kényszerültek, aminek a színvonala az Uránia moziéval vetekedett. A vetített filmek között híradó-, ismeretterjesztő- és szórakoztató filmek voltak, de ezek mellett pikáns “csak felnőtt hölgyek és férfiak részére” készült filmeket is vetítettek. Az első Pécsről szóló film is Winklerhez csatolható, amit “Pécsi látkép” címmel adott ki 1911. júniusában. Az Urániával folytatott harc miatt anyagi gondjai keletkeztek, így kénytelen volt társulni az Uránia mozival, bár így az eredeti helyszínen csak 1919-ig húzta. 

 

 

A Széchényi téren a Központi Takarékpénztár épületében 1913-ban megnyílt a kor akkori legszebb mozija, az “Intim Mozgó”, amely a társadalmi elit kedvenc szórakozóhelyévé vált a különleges és csodálatos épülete miatt. Saját büfével, páhollyal rendelkezett, és több, mint 200 ember befogadására képes volt.  Itt vetítették a városban először a kor egyik legelismertebb színésznőjének, Ásta Neilsennek filmjeit. Kertész Mihály Ma és holnap című öt felvonásos filmdrámáját is itt vetítették. A Winkler Bioszkóp sorsára jutva, neki is csatlakoznia kellett az Uránia mozihoz, így az Uránia mozi állt nyerésre a városunk mozizásában. 

 

 

2 thoughts on “A mozizás megjelenése Pécsett I. rész

Comments are closed.