A mitikus szörnyek mögött rejlő valóság

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Újra elérkeztünk október végéhez, nyakunkon a Halloween és a Halottak napja, amely talán az év legmisztikusabb (mitikus) időszakának is mondható. Ilyenkor megelevenednek a mítoszok és visszatérnek a régi klasszikus szörnyalakok, mint például a vámpírok, farkasemberek vagy zombik. De vajon volt bármi valóságalapja a létezésüknek? Vagy csak a népi hiedelmek és babonák alkották meg ezeket a horrorisztikus figurákat?

A történelem egyik legikonikusabb rémalakjai mindig is a vámpírok voltak. Gondoljunk csak a hírhedt Drakula grófra, Lestat de Lioncourtra vagy akár a romantikus Edward Cullenre. Kinézetük és megítélésük is a korral együtt változott. A vérivók alakja már az egyiptomi mitológiában is fellelhető volt, mint vérivó istenek és istennők. A görögöknél empusa néven hívták a vérivó nősténybestiákat. Maga a vámpír elnevezés és az azt övező hiedelemkör azonban csak a középkorban terjedt el. A vámpírok klasszikus alakjai a sírjukból kikelt holtak, akiknek sápadt bőrük, nagy szemfogaik voltak, és bár néha horrorisztikus megjelenésűnek, zombiszerűnek ábrázolták őket, az esetek többségében mégis elbűvölően gyönyörűek és tökéletesen emberszerűek voltak. Halhatatlanok, emberfeletti gyorsaságú és különleges képességekkel rendelkező lények, mégis van egy orvosilag is alátámasztott betegség, amely talán magyarázatot adhat a vámpírok „létezésére”.

A porfíria egy ritkán előforduló anyagcsere-betegségcsoport, amely öröklődik a családokban. A betegség során a haemoglobin hem részének bioszintézisében lép fel károsodás, aminek hátterében leginkább az enzimek hiánya áll. Annak következtében, hogy egy adott enzim hiányzik, vagy lecsökken a mennyisége, megszaporodnak az előtte termelődő előanyagok. Ezek az előanyagok, pedig lerakódnak egyes szervekben vagy akár a vizelettel és széklettel ürülhetnek. A tüneteket a lerakódó és ürülő porfirinek miatt alakulnak ki. Az ürülő porfirinek pedig vörösre festik a vizeletet, mintha a beteg vért vizelne.

Mivel a korai gyógyászat még nem volt elég fejlett, gyakran vér ivásával próbálták orvosolni a betegséget, emiatt pedig hamar szárnyra keltek a vámpirizmussal kapcsolatos feltételezések. Ráadásul a porfíria egyik fajtája, az eritropoetikus porfíria, amely során a bőr alatt felhalmozódó porfirinek miatt, erőteljes fényérzékenység alakult ki az érintetteknél, ami miatt súlyos bőrsérülések és egyéb torzulások jöttek létre. Hogy elkerüljék a fájdalmas hólyagokat, az ebben szenvedők kerülték a napfényt, leginkább szürkületben és sötétedés után hagyták el otthonukat. Ezek mellett fogínyzsugorodás is kialakult, ami miatt kiállóbbá váltak a fogaik. A betegek arca beesett volt, hófehér és a torzult szájuk miatt fogaik is agyaroknak látszottak.  Ha ez nem lett volna elég, a porfíriás betegek érzékenyek voltak a magas kéntartalmú ételekre, így például a fokhagymára is. Az eritropoetikus porfíriát jellegzetes tüneteiből kiindulva, manapság gyakran nevezik Drakula-kórnak is.

EZT OLVASTAD MÁR?  Tesztelés egy gyógyszerészhallgató szemével

mitikus-szornyek-halloween-pecsi-egyetemistak-magazinjaA vámpírok mellett érdemes kitérni a vérfarkasokra vagy farkasemberekre. A vérfarkasoknak alapvetően két fajtáját különböztetik meg. Az első fajta, amelyik teliholdkor alakul csak át és elveszíti a kontrollt önmaga felett. Ilyenkor képesek a saját szeretteiket is megölni. A telihold elmúlásával visszaváltoznak eredeti emberalakjukba és elfelejtik a farkasformájukban tett borzalmakat. A másik változatuk akármikor képes átváltozni farkassá és nem is veszíti el az önkontrollt az átalakulással. Közös tulajdonságaik, hogy testüket vastag, szinte áthatolhatatlan szőrréteg borítja és farkas alakjuk van.  A vérfarkas megjelenésnek egyik orvosi magyarázata szintén a porfíria betegség. Itt is fennáll az ínyzsugorodás és az ebből következő agyarszerű fogak, valamint a fényérzékenység miatti hólyagok. A fény elleni védelem miatt a hólyagokon vékony szőrréteg jelenik meg.

mitikus-szornyek-halloween-pecsi-egyetemistak-magazinja2

Egy másik lehetőség a hypertrichosis, más néven vérfarkas-szindróma, amely egy nagyon ritka betegség, melynek létezik öröklött és szerzett fajtája is. Extrém szőrnövekedés jellemzi a betegséget, amely kiterjedhet az egész testre a talp és a tenyér kivételével, vagy lehet lokalizált is, amikor csak bizonyos testfelszíneken növekszik meg a szőr mennyisége. Ehhez a betegséghez is társul a száj és a fogíny torzulása, amely szintén hozzájárult a vérfarkas legendák elterjedéséhez. A középkorban ezeket az embereket gyakorta cirkuszokban mutogatták és különféle mesés háttértörténetet találtak ki róluk, a nagyobb siker érdekében. Az elsők között feljegyzett ilyen eset Petrus Gonsalvus volt, aki az 1500-as években élt. Petrus Gonsalvus 10 éves korában adták el a francia királynak, II. Henriknek, aki azonban nem zárta ketrecbe, hanem szárnyai alá vette és oktatásban részesítette. Petrus Gonsalvus művelt nemessé vált, aki az uralkodócsalád védelme alatt állt. A francia udvarban összeismerkedett egy Katalin nevű, gyönyörű nővel, akivel később össze is házasodott és frigyükből több gyermek is született, akik mind viselték a hypertrichosis jegyeit. Petrus Gonsalvus emléke sose tűnt el az emberek fejéből, hiszen feltehetőleg ő ihlette a Disney ikonikus meséjét, a Szépség és a szörnyeteg történetét.

Különös belegondolni, hogy az általunk oly kedvelt fantasy karakterek mögött valós emberek állnak, valós betegségekkel. A népi gyógyászat visszamaradottsága és a babonák ereje adott lehetőséget arra, hogy az irodalom, illetve filmművészet létrehozhassa ezt a különleges világot.

Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Porf%C3%ADria

                  http://wampire.hupont.hu/11/a-vampirkor-porfiria

https://utikalauzanatomiaba.blog.hu/2016/03/29/talalkozott_mar_farkasemberrel_azaz_mi_a_verfarkas_szindroma

https://mult-kor.hu/a-trtenet-amely-a-szepseg-es-a-szrnyeteget-ihlethette-meg-20180821

 

1 thought on “A mitikus szörnyek mögött rejlő valóság

Comments are closed.