kupon

A kuponozás kultúrája

+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0
+1
0

Aki dolgozott már kereskedelemben, az tudhatja, hogy a „szezon” a Glamour-napokkal kezdődik és egészen karácsonyig tart. A legtöbb kiskereskedelmi egység az éves bevételének nagy részét ilyenkor szerzi meg, így nem csoda, hogy akció-dömpinggel készülnek számunkra. Minden hétvégére jut egy kihagyhatatlan ajánlat, kuponos napok, blekkfrájdéj, vagy valami erre hajazó kicsit más névvel. Mindig vannak, akik ilyenkor vesznek egy misiért megérősen tévét, tudatosabbak már most beszerzik a karácsonyi ajándékot a figyelmesség jegyében. (Itt most szemezgethetnék a négy lehúzott szezonomban látott őrül(e)tekből, de inkább eltekintek tőle). 

Na de honnan is jön ez az egész kuponozás? Hát természetesen a kapitalizmus fellegvárából, Amerikából! Az első tulajdonképpeni kuponok a Palmolive márka alumínium zsetonjai voltak, és az általuk kínált kedvezményt szappan vásárlása során lehetett érvényesíteni. Egy időben az egész Egyesült Államok területén használták őket, elterjedtek az élelmiszer boltokban, piacokon, drogériákban vagy akár fodrászatokban használatos zsetonok is.

De az első, igazán nagyszabású kupon-kampány a Coca Colahoz fűződik. 1887-ben az akkor még szinte csak kisvállalkozás a rendszeres vásárlóknak postai úton küldött kuponokat és a legnépszerűbb magazinokban is megjelentette ezeket. Ekkor az italt még gyógyszertárakban forgalmazták, ahol helyben szirupból hígították fel az italt. Ebben az érában jelentek meg az italautomaták is, hogy a vásárlók önállóan kiszolgálhassák magukat. Az kampány során 8,5 millió kupon került beváltásra, és ezzel a marketing húzással olyan léptékű fejlődést értek el, hogy néhány év múlva már az USA összes államában forgalmazták a terméket.

kupon

A kuponok fellángolása mégis a Nagy Gazdasági Világválságra tehető, amikoris kiemelt szerep jutott neki a családok spórolási stratégiájában. Kuponhoz például úgy is lehetett jutni, hogy a vásárlást igazoló nyugta hátulján szerepelt, illetve idővel létre jöttek direkt erre a marketing eszközre szakosodott cégek, akik a kereskedők és gyártók között létesítettek kapcsolatot. 1957-ben a megszületett egy újfajta vállalkozás típus. Arthur C. Nielsen megalapította a Nielsen Coupon Clearing House céget, amely a gyártók és kereskedők számára megkönnyítette a kuponok elosztását, válogatását és feldolgozását.

A hatvanas évek végén Amerikában megkezdődik a kuponok postaládákba történő tömeges szétküldése. Eredetileg a Terry Loebel irányította Valpak cég kezdte, amely a kuponokkal teli kék borítékjairól lett ismert. Ezt tekinthetjük a direkt marketing kezdetének. A cég jelenleg is működik, de már applikáció formájában találkozhatunk vele.

A tengerentúlon most is szokásban van a vasárnapi újságok hátuljában kuponokat elhelyezni, ott ez az egész jelenség sokkal inkább a mindennapok része. Olyannyira, hogy 2011-ben a TLC, főleg trash realitykről hírhedt csatorna egy egész műsort szentelt a témának Extreme Couponing (magyarul Kuponzsonglőrök címen futott) címen, mely összesen öt évadon keresztül mutatta be ezt a majdhogynem szubkultúra szintjére jutott spórolási taktikát.

kupon

Na de mi a helyzet napjainkban, itthon?!

Be kell vallanom, tizenéves sminkőrült koromban (most is sminkőrült vagyok, csak már huszonéves) mindig vártam a kuponos napot, mivel általában 50% körüli akció volt márkánként a drogériákban, és ilyenkor szereztem be bizonyos termékekből az éves mennyiséget. Mostanra viszont az egész kuponozás kikopott az életemből, nem szívesen megyek plázázni ekkora tömegben, online meg nem rendelek annyit, hogy megérje a szállítási költség. 

„Szerintem a kuponos nap alapvetően jó dolog, de az, hogy ki kell vagdosni nem éppen kedvemre való, arról nem is beszélve, ha otthon felejtem. Ezt mondjuk jól ki lehet küszöbölni mobil appal, de az is mindig akkor nem működik épp, amikor kéne. A Black Friday itthon egyáltalán nem okés szerintem, hisz annak az lenne a lényege, mint az USA-ban, hogy 70-80 %-os leárazások legyenek. Régen rengeteget vásároltunk ilyenkor külföldi oldalakról, pl.: a Swarovskiról amikor még nem volt magyar webshopja.” Noémi, 23 éves grafikus hallgató 

Instagramon indítottunk egy szavazást, hogy fény derüljön arra, hogy a PEM olvasói hogyan viszonyulnak a kuponozáshoz. Mint kiderült, a napi szintű kuponokkal (pl.: dm, KFC) a többség rendszeresen él vásárlásai során, viszont nagy akcióként beharangozott kampányok már jobban megosztják a közvéleményt. Van, aki szerint megéri kivárni, és ilyenkor bevásárolni akár nagyobb mennyiségeket vagy nagyobb beruházást igénylő termékeket, míg mások szerint az évközi kiárusítások alkalmával jobb üzletet lehet csinálni. 

Bárhogy is állunk hozzá, azt semmiképp ne feledjük el, hogy a vásárlásunkkal mindig az eladó fog jobban járni.