A fotózás alapjai

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
+1
+1

Fényképezni sokféleképpen lehet. Rábízhatod a telefonod kamerájára vagy egy fényképezőgép automatikus beállításaira is. Viszont, ha kicsit is érdekel, hogyan tudod te magad elérni ezeket a hatásokat, ennél jóval mélyebbre kell ásnod.

Mi is a fénykép?

A fénykép valaminek a lenyomata, amit vegyi eljárással optikai úton, fényérzékeny anyagra rögzítünk. Az ember dolgok megörökítése utáni vágya egészen az őskorig nyúlik vissza, ám az első igazi fényképre a 19. század közepéig várnunk kellett.

De térjünk is rá a mai, digitális fényképezésre.

A helyes képkészítés három alappillére az ISO, a blende és a záridő. Mondhatnánk úgy is, hogy ez a fotózás szentháromsága.

ISO

Az ISO nem más, mint a fényérzékenység. Ezt állítjuk be először, annak függvényében, mennyi fény áll rendelkezésünkre a környezetünkből. Minél érzékenyebb a fényre az érzékelő, annál kevesebb fényre van szükség egy jól exponált képhez. Kevés fény esetén növelni kell az értékét, sok fény esetén pedig csökkenteni. Minél magasabb értékre állítjuk az ISO-t, annál érzékenyebben reagál a szenzor a bele érkező fényre. Napos idő esetén kisebb érték is elég, sötétedés után magasabbat kell használnunk. Itt az értékek pontosan duplázódnak, és a skála egyenesen arányos, tehát az érték az érzékenységgel együtt nő vagy csökken. Viszont mivel a digitális gépek elektronikus úton erősítik fel a képérzékelő jelét, minél magasabb ISO értéket állítunk, annál zajosabb, szemcsésebb képet kapunk, vagyis annál rosszabb lesz a minősége. Ahol tehetjük, csökkentsük, hogy jobb minőségű képeket kapjunk!

Záridő

A záridő azt befolyásolja, hogy mennyi ideig engedje a gép a beérkező fényt a szenzorba, vagyis milyen hosszan exponáljon a fényképezőgép. Itt a kiírt értéket a reciprokán kell értelmezni, tehát az 1 marad 1, de az 500 az 1/500 másodpercet jelent, és akárcsak az ISO-nál, (néhány kerekítéssel) itt is felezik/duplázzák egymást az értékek. Ha gyors dologról csinálunk képet, például egy focimeccsen futó emberről, akkor magas értéket kell beállítanunk, így csak azt a másodperc töredéki időt örökítjük meg. Éjszaka, csillagok fotózásához viszont érdemes minél kisebbre állítani, így a fényképező több ideig csinálja a képet, több fény jut az érzékelőbe. Túl nagy zársebességgel viszont a Föld forgása miatt akár csíkot is húzhatnak az égen a csillagok.

Blende

A blende, más néven rekesz, a fényképezőgép írisze, úgy viselkedik, mint a szemünkben a pupillánk. Ez egy fémlemezekből álló szerkezet, ami nyitott állapotban sok, zárt állapotban kevés fényt enged át az objektíven. Ha sok fényünk van, akkor szűkítjük a blendét, ha kevés, akkor kinyitjuk. Számsora fordítottan arányos, vagyis kettesével duplázódik, mivel a fény nem lineárisan terjed. Így 1,4 után 2 jön, utána viszont 2,8, ami után pedig 4. Ennek ellenére az átengedett fény mennyisége minden lépésnél feleződik, a nagy szám kevés fényt jelent, a kis szám sokat. Gyakori jelölése az ,,F” betű.

EZT OLVASTAD MÁR?  Bemutatkozik: Lukács Dániel, cinemafotográfus

A blende nyílásától főként a mélységélesség függ. Minél kevésbé van nyitva a rekesz, annál nagyobb tér éles a képen, míg minél nagyobb, annál több lehetőségünk van azt élesen hagyni egy képből, amit valójában mutatni szeretnénk.

Viszont nem elég önmagukban ismerni ezt a három dolgot, hisz szorosan összefüggenek egymással. Egy kép akkor van jól exponálva, ha megfelelőek a fényviszonyok, és pont olyan mértékben látszanak a részletek a képen, amennyire azt szeretnénk.

A blende és a záridő kapcsolata olyan, mint egy libikóka: ha növeljük az egyiket, a másikat csökkentenünk kell. Erre azért kell odafigyelni, mert ha kevés fényt kevés ideig engedünk be, akkor túl sötét; ha pedig sok fényt sok ideig engedünk be, túl világos képet kapunk. Ha sok ideig exponálunk kevés fényt, ugyanannyi fényünk lesz, mintha sok fényt exponálnánk kevés ideig.

Ha hozzávesszük az ISO-t is, akkor egy arányos háromszöget kapunk: Egyszerre csak az egyik értéket állíthatjuk magasra, ha ugyanazt az eredményt akarjuk elérni!

  • Alacsony ISO értékkel, tág blendével és rövid záridővel akkor dolgozunk, ha sok fényünk van, és gyors mozgást szeretnénk lencsevégre kapni – pl. focimeccsen a gól pillanatát.
  • Alacsony ISO értékkel, szűk blendével és hosszú záridővel akkor csinálunk képet, amikor sok fényünk van, viszont direkt be szeretnénk mozdítani valamit a képen – pl. húzzon csíkot egy autó.
  • A magas ISO és hosszú záridő kombinációt csak akkor használjuk, ha nagyon kevés fény áll rendelkezésünkre, mint egy éjszakai fotózáson. Itt viszont számítani kell arra, hogy a magas ISO miatt nagyon zajos lesz a végeredmény! A blende nyitottsága a példából adódóan itt nem lényeges, de éjszakai fotózásnál általában nagyobbra kell nyitni a rekeszt, hogy több fény jusson a szenzorba.

Persze léteznek köztes megoldások is, és minden nagyban függ a körülményektől, de általánosságban elmondható, hogy ezek a szabályok érvényesek. A lényeg, hogy többféle beállítással is elérhetjük ugyanazt a fényérzetet!

Képek forrásai: lajkmagazin.hu, twofishdivers.com, fotovideo.blog.hu, tripont.hu, élmény pláza