A fekete hattyú elmélet

Mi a véleményed?
+1
+1
+1
+1
+1
4
+1
+1

Közeleg 2021, és arra vársz, hogy elfelejthesd ezt az évet? Hogy december 31-én 23:59:59-kor az a nagymutató a helyére kerüljön, és egy varázsütésre meg nem történté váljon 2020?
Miért is utálja mindenki ennyire ezt az évet? Mi az, ami más, mint a mi eddig megszokott világunk volt annyi éven keresztül? Erre lehet a válasz a fekete hattyú?

Egy amerikai-libanoni tőzsdei elemző, statisztikus, Nassim Nicholas Taleb elmélete alapján, a történelem során előfordulnak olyan váratlan események, amelyek nagy hatást fejtenek ki a jövőre nézve. Jellemzői ezen eseményeknek, hogy visszanézve érthetjük az okokat, de a történés korában szinte elképzelhetetlennek tűnik a bekövetkezésük. Ezek azok a történelmi pillanatok, amelyekre ha visszagondolunk, feltesszük a kérdést: hogyan nem vettük észre, merre tartunk?

Beazonosítás

3 fő ismertetőjele van a fekete hattyú eseményeknek. Az első az, hogy előre nem számíthatóak. Az eddig megszokott dolgoknak ellentmond, nem tudunk visszanyúlni a múltba olyan hiteles forrásért, ami előre jelezheti nekünk bekövetkeztét.
Második jellemzőjük, hogy súlyos és rendkívüli hatásuk van a társadalomra, az életünkre vagy a világra. Bekövetkezésük után kicsit vagy drasztikusan, de megváltoznak a dolgok.
Végül a harmadik, hogy habár nem vártunk rá, utólag logikusnak tűnik, és megmagyarázhatóvá válik.

Hogy hozzak példákat is, ilyen eseménynek könyvelik el mindkét világháborút, a Szovjetunió bukását, szeptember 11-et, az internet terjedésének hatását, a 2008-as pénzügyi válságot, és a Harry Potter népszerűségét is. 

Miért fekete hattyú? 

A régi nyugati kultúrákban nem vitatott tény volt, hogy a hattyúk színe fehér. Ez volt a megszokott, nem láttak más színűt. Aztán 1697-ben egy holland felfedező, Vlamingh Ausztráliában járt. Ekkor látott először fekete hattyút. Ez az egy találkozás elegendő volt ahhoz, hogy egy több százéves hiedelem megdőljön. Ez a metafora az elmélet alapja.

Nassim Taleb

Nassim Taleb akkor tett szert nagyobb hírnévre, amikor a 2001-ben kiadott könyvében, a Fooled by Randomness: The Hidden Role of Chance in Life and in the Markets-ben értekezett az üzleti élet árnyoldalairól, és olyan emberek sikerének példáit hozza fel, mint Karl Popper, Solon vagy Odüsszeusz. De az ő sikerének kulcsa egy névtelen szereplő volt, akit „szerencsés bolondnak” nevezett. Ő mindig jókor van jó időben, és megtestesíti a legkevésbé alkalmasak túlélését.

Ehhez kapcsolódik A fekete hattyú című könyve, ami 2007-ben jelent meg. Mert a fekete hattyú maga egy szerencsés bolond, aki jókor van jó időben. Ez egy jellegzetes közös pont ezekben az eseményekben. Taleb tippeket is ad, hogy miként bánjunk a fekete hattyúkkal, és hogyan hajtsunk hasznot belőlük.
Rengeteg ókori filozófustól hozott idézet található a könyvében, próbál mindent összefüggésbe hozni egymással, és habár kicsit száraz mű, mindenképp ajánlott elolvasni. Egy olyan gondolatmenetet közvetít, ami minket is kicsit megváltoztat. Vagy ha nem is, de hatással lesz ránk.

A jelenlegi helyzet fekete hattyú?

De jöjjön a kérdés, amire mindenki vár. Most is egy fekete hattyút élünk meg? Mivel jellemezhetjük a jelenlegi helyzetünket?
Váratlanul nagy hatása lett? Igen. Fel voltunk rá készülve? Nem. Olyan váratlan esemény volt, amire a történelem során eddig nem akadt példa? Nem. (pl. spanyolnátha) Drasztikus hatása lesz a jövőre? Valószínűleg igen.

A teória atyja azonban határozottan kijelentette, hogy a koronavírus márpedig nem fekete hattyú. Ő már 2007-ben megírta, hogy nagy esélyt lát egy világjárvány hamarosan történő bekövetkezésére. Viszont mint ahogy erre volt már példa, ez az elmélet is kinőtte mesterét. Sokan azt hangoztatják, hogy a világ kormányainak felkészületlensége azt mutatja, olyan szélsőséges eseménynek tekintették, aminek előfordulási valószínűsége alacsony volt.
Tehát vagy Taleb a világ egyik legelőrelátóbb embere, és olyanok kormányoznak globálisan mindenhol, akik nem elég felkészültek és előrelátók, vagy egy fekete hattyúról beszélünk. 

Mindenesetre akár fekete hattyú, akár nem, bármi is fog történni, úgy gondolom, szintén csak utólag okoskodhatunk, hogy miket kellett volna előre látnunk.

Záró tanács

Sajnos vagy nem sajnos, a tanulság minden ilyen eseményből az, hogy akármennyire is szeretnénk felkészültek lenni, történnek olyan váratlan események, amikre nincs ráhatásunk. Nem tudunk mindig elég bölcsek és következetesek lenni, hiszen emberből vagyunk, a világ pedig egyre átláthatatlanabb.

És búcsúzóul két Taleb idézet, hátha a holnap reggeletek bölcsebben indul:

,,Az emberek gyakran azért buknak el, mert nem realizálják, hogy volt lehetőségük.”
„A vonat lekésése miatt is csak akkor bánkódunk, ha futottunk utána.”

kép források: 1, 2

 idézet források: 1, 2